Tudta-e?
Hány féle nyelvet beszélnek a földön? Minden egyes nép a maga nyelvét beszéli és ezen belül is számtalan nyelvváltozatot, nyelvjárást, tájnyelvet. Ezek száma valószínűleg több százezerre tehető, pontosan azonban nem tudjuk, mert még a nemzeti nyelv határvonalai sem állapíthatók meg egykönnyen. Ha a "jelentős mennyiségű ember" által beszélt nyelvek számát akarjuk meghatározni, akkor kb. 3500-at kapunk. A Biblia létező fordításaink a száma legalább 770.

148-149. szám - 2017. január-február

Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?

Kilátástalan, első ránézésre megmagyarázhatatlan helyzetekben ártatlanokat megvádolni - baj esetén - egy sajátságos emberi gyengeség…
WILHELM Józef | a szerző cikkei

10

A hatalmasok elvárásai, vallási dogmák, gazdasági válságok, járványok, éhínségek, különös csillagászati jelenségek és más – logikusan felfogható vagy megmagyarázhatatlan – jelenségek idézhetnek elő tömeges hisztériát, alaptalan vádaskodásokat, melyeknek tömegek eshetnek áldozatul. Koholt vádak alapján mészároltak le, éheztettek halálra, égettek el máglyán, a végkimerültségig dolgoztattak, gyalogoltattak embereket, valamint egyéb szörnyű kínvallatássokkal likvidáltak már több ezres, máskor milliós tömegeket, küldték őket a másvilágra.

Az emberi történelem szomorú eseményei közé tartoznak eme tömeghisztériás kivégzések tekintetében a boszorkányüldöztetések is. Itt azonban sajnos nem csak múltbéli eseményekről tudunk beszámolni, hiszen főleg Afrikában, de még Európában is esnek manapság áldozatul boszorkányok a hiszékenység, babonaság, tudatlanság okozta dühkitörések következtében.

Amikor a boszorkányüldöztetésekről beszélünk, többnyire a filmbéli emlékeink jutnak eszünkbe, ahol is válogatott módokon kényszerítik ki az állítólagos boszorkányokból, hogy bevallják szövetségüket a legnagyobb gonosszal, Luciferrel. A téma a mozikban kasszasikerrel kecsegtet, hiszen ennek kérdése mindenkit érint. Ma is „hiszünk” boszorkányokban. Az emberi elme könnyen befolyásolható, főleg, ha dühös, elkeseredett. Ha baj van, akkor a balszerencséjének hátterében az ember ártó személy, személyek után kutat, mint az manapság a szappanoperákban is oly divatos, és ilyenkor azokra esik a gyanú, akik a közösség elfogadott normáival dacolnak. Az ilyen személyeket varázserővel, boszorkánysággal ruházzák föl, hiszen csakis ennek tudható be az, hogy ők mások a többieknél. Az ilyen reakció valószínűleg – az antropológusok magyarázata szerint – az ősidőkig nyúlik vissza, és helyenként egész napjainkig él. Ma a boszorkányságnak létezik egy modernebb változata, az ármánykodó földönkívüliek felkapott témája: a gyíkemberek, a kis szürkék és hasonlók!

Térjünk vissza a címben felvázolt témára. Mi váltotta ki azt, hogy a késő középkorban és a kora újkorban a boszorkányság vádjával, nyilvános és tömeges kivégzésekkel igyekeztek megoldani különböző társadalmi gondokat? És mi az, ami még manapság is ehhez vezet?  Röviden ezt igyekszem felvázolni!

Először is le kell szögeznünk, hogy a XV. és XVIII. század között, szégyenletes módon, becslések szerint legalább 40-50 ezer szerencsétlen ártatlant, főleg nőket juttattak át a túlvilágra, többnyire máglyahalállal, vagy akasztófa által. De a kivégzések sokszor fajultak ma is megmagyarázhatatlan brutalitásba. Ez főképp azért történt, mert az ezzel a dologgal megbízott személy(ek), intézmény ilyen módon igyekezett helyrehozni a rontást, vagyis a boszorkányok válogatott tortúrákkal való elpusztításával az egész közösséget megtisztítani a gonosztól. Az igazság azonban az, hogy e nyilvános kivégzések az adott kor erkölcsi normáinak megerősítésére, de ennél is inkább a tömegek megfélemlítésére szolgáltak.

Kilátástalan, első ránézésre megmagyarázhatatlan helyzetekben ártatlanokat megvádolni - baj esetén - egy sajátságos emberi gyengeség. Az első, középkori bűnbak keresés a keresztes hadjáratok alkalmával vonult végig először tömeges áldozatokat hozva Európa nagy részén, ekkor is, mint ahogy később a nagy pestisjárvány idején is a zsidókat tették felelőssé. A keresztesek valójában azért támadtak a zsidókra, hogy legyen miből pénzelniük a hadjárat óriásira duzzadó költségeit. A fekete halál túlélői viszont a megmagyarázhatatlanul burjánzó járvány terjesztőit látták a zsidókban. Ennek a két esetnek, mint később a boszorkányüldözéseknek is vallási színezete volt.

A késő középkori és kora újkori boszorkányüldözések hátterében a katolikus egyház hatalmának megingása állt. Az egyház a mérhetetlen gazdagsága, a gótikus, majd a reneszánsz kori fényűző építkezései által, és a pápák világhatalomra való törekvése folytán mind távolabb került eredeti, hitbéli feladatától. Az intézményesített katolikus kereszténység már nem volt szellemi, lelki vezető. Az egyházi személyek fellépéseit, a kihirdetett dogmákat sokan megkérdőjelezték. Az egyház hatalmának erodálódása volt a boszorkányüldöztetések terjedésének kiváltó oka. Eleinte ez az eretnekmozgalmak eszméiből táplálkozó nemkívánatos elemek ellen irányult, később pedig a reformáció terjedésével, a személyes felelősségvállalás megnövekedésével az egyénben lappangó démoni erőket igyekeztek kordában tartani.

Mivel a kivégzettek között több volt a nő, mint a férfi, így a polgáriasodó társadalomban mind jelentősebb öntudatra és önállóságra szert tevő nők ellen irányult a patriarchális rendet védő társadalom férfiuralma a boszorkányüldözések által. A felsorolt alapmotívumokra többnyire akkori aktuálpolitikai, gazdasági, vallási, személyi érdekek is épülhettek, épültek. Ilyenek például: a harminc éves háború, vagy a katolikus és protestáns egyház közötti hitviták stb. Valamint, bármennyire is hihetetlenül hangzik, ez volt a kor egyik divatja, ahogy manapság a migráció vált divattá. Sokan ugyanis csak az utánzás ösztönére hallgatva cselekedtek hasonlóan, „ha másutt van, legyen nálunk is”. Bár ez utóbbi állítás dokumentumokkal nem bizonyítható. És azt sem lehet sokszor igazolni, hogy helyenként egyéni ambíció is kiválthatta a boszorkányüldözést. Bizonyos személyek a saját hírnevüket, karrierüket építették ártatlanok kivégeztetése által.

A boszorkányság vádját sokszor bábákra, füves asszonyokra és egyéb, népi gyógymódokat alkalmazó emberekre mondták ki. Talán azért, mert nem tudtak meggyógyítani mindenkit? Az elkeseredett beteg mindenre képes! Vagy, mert olyan tudás birtokában voltak, amit mások irigyeltek tőlük? Vagy, amitől féltek a „tanult” emberek? Ezt pontosan nem lehet tudni. Viszont azt igen, hogy a ma is szóbeszédben, filmeken terjedő boszorkánypraktikák: mint az átváltozás tudománya, a söprűn repülés csak a szörnyű kínzások beismerő vallomásainak hatására születtek meg és terjedtek el az áldozatokról.

A társadalmi gondok megoldásában a hatalmon lévők manapság is szívesebben keresnek bűnbakot, hamisan megvádolható csoportokat. Ez sokszor egyszerűbb, mint egy adott probléma valódi megoldása. Panem et circenses, vagyis kenyeret és cirkuszt a népnek!

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor