- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ... hogy a Duna neve "vizet", "folyót" jelent, és valószínűleg az óiráni "danu" (víz) szóból ered?
195. szám - 2020. december
Történelmi járványok és fölkavart politikai iszapÉvezredek óta léteznek járványok, pontosabban azóta, amióta az emberek letelepedtek és összezsúfolódtak a háziasított állataikkal.
|
3
|
A ragályok okozta traumák: a félelem, a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság lelki feszültségeket gerjesztett mindig is a túlélők körében, az összegyülemlett düh pedig elégedetlenkedést, kételyeket szült a mindenkori rendszerek, hatalmak ellen. Az ókori, athéni pestistől kezdődően a XX. századi spanyolnátháig, a járványok különféle társadalmi mozgalmakat eredményeztek, és változásokat keltettek életre. A múltbéli spaletta igencsak széles, az egyik szélsőség az erőszakos fellépés, lázadás, fosztogatás, népirtás volt, a másik véglet az önsanyargatás. Mindig nagyon különböző, de legtöbbször mély társadalmi, gazdasági és politikai következményekkel jártak a nagy ragályok. Az athéni pestisjárványról Thuküdidész feljegyzései tudósítanak. „Én megelégszem a betegség leírásával, hogy ennek alapján bárki olyan tájékozott legyen, hogy a kór, ha újra kitörne, ne legyen a számára ismeretlen, s úgy számolok be róla, mint aki magam is átestem rajta, és másokat is láttam benne szenvedni.” (Muraközy Gyula ford.). A betegség Kr. e. 430 körül Etiópián keresztül jutott el Athénba. A város ekkor háborút vívott Spártával. Nem csak a falak közt rekedt lakosság, hanem a hadseregben harcoló fiatal férfiak tömegei is a járvány áldozataivá váltak. A pestis majdnem három évig dúlt. A túlélők nem tisztelték többé a törvényeket és a vallási rituálékat sem tartották be. Ez Athén fénykorának a végét jelentette. A középkori nagy pestisben, becslések szerint 25 millió ember halt meg Európában. A XIV. század közepén terjedő fekete halál számos társadalmi jelenség kialakulásához vezetett. Az egyik tragikus társadalmi hatás a zsidó lakosság "kútmérgezőként" való megbélyegzése volt. Ez pedig pogromokhoz, irtó-hadjáratokhoz, egész zsidó közösségek likvidálásához vezetett. Ugyanekkor éledt fel a flagellánsok mozgalma. Önostorozók már korábban is léteztek, de az 1349-ben tetőző pestisjárvány egyik szinte elmaradhatatlan kísérőjelensége a félmeztelen, magukat véresre sebző, bűnbocsánatért esedező emberek látványa volt. Ők a járványt Isten büntetésének vélték, aki rossz erkölcseik miatt sújtja őket, és ezért vezekléssel kell kiengesztelniük a haragvó Istent. Speyer város krónikájában így írtak az önmagukat ostorozókról: „Felvonulásuk során mindannyian szomorúak voltak, a fejüket befedték, az ostoraikon három szíj lógott, a kezükben vaskeresztet tartottak. Körbe álltak, levették a ruhájukat, testüket kendővel övezték, és véresre verték a hátukat, súlyos csapásokkal, közben szertartási énekeket énekeltek.” (W.J. ford.) A lollardok a katolikus egyház ellen fellépő népi prédikátorok, a későbbi reformáció előhirnökei voltak Nyugat-Európában. A lollard mozgalom követői csendes visszavonultságban éltek, felebaráti szeretetet gyakoroltak, így a fekete halál idején az elhagyatott betegeket ápolták, a holtakat pedig tisztességesen eltemették. Szóval akkor is – mint minden korban – maradtak józanul gondolkodó és cselekvő emberek. Persze nem csak mozgalmak alakultak ki, hanem társadalmi változásokat is hozott a pestis. 1349-ben az angol király kénytelen volt meghozni a munkásokról szóló rendeletét. A drámai méretű elhalálozási arány következtében munkaerőhiány keletkezett, főleg a mezőgazdaságban. Mivel nem voltak emberek, akik megműveljék a földeket, arassanak, ellássák az állatokat, a király törvénybe foglalta, hogy 60 éves korig, a férfiak és nők is kötelesek dolgozni, de a bérek árát is megszabta. Továbbá a kézművesekre, akik, ha túlzott árakat követeltek termékeikért, börtön várt. A nagy pestis következtében Anglia lett az első ország Európában, amely megszüntette a jobbágyságot. Az újkori, 1830-as kolerajárvány globális válságot eredményezett az egész világon. Számos országban, városban vezetett felkelésekhez. Koleralázadásként szokták emlegetni azt a jobbágyfelkelést, amely 1831 nyarán robbant ki Magyarország északkeleti részén. Az amúgy is nincstelen jobbágyok a kormány tisztviselőit, a vármegyék urait támadták meg. Ugyanez játszódott le a poroszországi Königsberg városában, Posenben, a Memmel vidékén, ahol a helyi hatóságok ellen lázadtak fel az elkeseredett szegények. A kolerától való félelem társadalmi feszültségekhez vezetett: a földbirtokosok elszigetelődtek a birtokaikon, a polgárok elmenekültek vidéki villáikba. A temetések körüli viták robbanógázként működtek. Amíg a szegények halottait koleratemetőkben temették el – hozzátartozók nélkül, gyakran tömegsírokban –, addig a gazdag polgárok megvásárolhatták elhunyt rokonaik földi maradványát, és azokat a családi sírokban temethették el. Az elhunyt szegényekkel való tiszteletlen bánásmód kézzelfogható nyugtalansághoz vezetett. A katonaságnak gyakran közbe kellett lépnie a temetők környékén összesereglettek ellen. A következő nagy kolerajárványok is hasonló elégedetlenségeket váltottak ki. Makszim Gorkij a Nap fiai c darabjában az 1892-es oroszországi kolerajárványt és az azzal kapcsolatos elégedetlenségeket írja le. A spanyolnátha idején is keletkeztek mozgalmak. Például San Franciscóban, 1919 januárjában a városvezetés maszkhordási rendeletet hozott. Erre megalakult a Maszkellenes Liga, akik a szabadságjogaik korlátozása ellen tiltakoztak. Jelenleg is születnek mozgalmak, emlékezzünk csak a kijárási tilalom idején a fazékcsörömpölők tömegére nagyvárosainkban. Michel Foucault francia filozófus a Felügyelet és büntetés című művében azt állítja, hogy a modern nemzet-államok közvetetten, de profitálnak a járványokból, ugyanis a járványügyi helyzetet kihasználva megfelelő ellenőrzéssel, megfigyeléssel, büntetéssel a saját hatalmukat szilárdítják. Sokszor – sajnos – a rossz politikai döntéseiket is legitimizálják ilyenkor.
Tiszteletlenül eltemetett, egymásra dobált pestises hullák feltárt tömegsírja Németországban. Az ilyen bánásmód gyakran borzolta a kedélyeket.
|
Kapcsolódó cikkek
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Szeszélyes járványok a történelemben
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- Vallási forradalmak (I.)
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A vasálarcos
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Királyból egy kommunista vezér protokollfőnöke
- Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
- A waterlooi csata
- Ferenc József menyéből magyar grófné
- Híres magyar asszonyok
- A történelem vége...
- Híres magyar asszonyok
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- Tábor kontra Hermon
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata