- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy ki találta fel az írást? Nem lehet teljes biztonsággal állítani, de valószínüleg a sumérok. Olyan agyagtáblákat találtak, amelyek i.e. 3500-ból származnak és sumér eredetűek, Úr és Kish városában bukkantak rájuk. A táblák kereskedelmi jellegű szövegeket tartalmaztak. Ezek a jelek még nem betûk, hanem ábrák, ezért ezt az írást képírásnak nevezzük.
156. szám - 2017. szeptember
A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzőiA demokrácia is azon fogalmak közé tartozik, amelyeket nem olyan értelemben használnak, mint ahogyan kellene. Többnyire a népuralom kifejezéssel párosítjuk…
|
17
|
Vannak szavak, melyek bizonyos érzelmi, értelmi ellenállást, pozitív vagy negatív gondolattársításokat váltanak ki bennünk. Ez sokszor abból adódik, hogy az emberek más-más tapasztalati háttérrel rendelkeznek. Egy demokratikusnak nevezett országban mást jelent a szabadság, az egyenlőség fogalma, mint egy diktatórikus országban. Ám nem csak ilyen módon társulhat a szavak jelentése mellé más értelmezés, érzelmi, gondolati töltet, hanem bizonyos fogalmak a politikában való elhasználódás során is „átalakulnak”. Így például az USA-ban a néger szót tudatosan elkerülik a médiákban, a napi politizálás szintjén. E fogalom helyett - a történelmileg felhalmozódott negatív töltete, degradáló kicsengése miatt - az afroamerikai elnevezést használják. Ez az USA-beli jelenség Európára is átterjedt. Mindkét helyen valójában csak látszattevékenységről van szó, hisz a néger, nigger szavak tiltása a valódi probléma szőnyeg alá söprése. Ez a fajta problémamegoldás a fogalmakkal való üres, demagóg politizálás eszköze. E látszólagos és emberségesnek tűnő fellépés következetes végrehajtása olyannyira nevetséges megoldásokat szült, ami az agyrém kategóriájába sorolható. Az irónia jellegzetes példája, hogy a korábban négercsókként ismert édesség nevét habcsókká változtatták. Léteznek kifejezések, amelyek lassan módosulnak, erodálnak, bizonyos fogalmakat azonban sokszor tudatosan manipulálnak. Ezt a hatalom emberei vagy annak ideológusai teszik. Aki olvasta George Orwell 1984 című regényét, az jól ismeri a benne megfogalmazott újbeszél nyelv politikai célkitűzéseit. Az újbeszél lényege a szókincs szűkítése, a leegyszerűsített nyelvtan használata. Az újbeszél mögött az a hatalmi (totalitárius) elképzelés, törekvés áll, hogy ha valamit nem tudunk kimondani, megfogalmazni, akkor azt elgondolni is lehetetlen, aminek következtében nem hangolhatjuk magunkat és másokat a rendszer ellen, mert nem lelünk hozzá megfelelő gondolatokat, szavakat. A fogalmak tudatos elferdítésének, manipulálásának kutatásával sokan foglalkoznak a mai szociológusok, pszichológusok közül. Egyike ezeknek a tudósoknak a németországi Rainer Mausfeld professzor, aki a Kieli Egyetemen előadója, és kutatási területe az emberi észlelés, valamint felismerés. Ő igen nagy port kavart fel a német alternatív médiákban az előadásaival, melyeknek címe: miért hallgatnak a bárányok, valamint miért félnek a hatalomtartók a néptől. Ezekben többek között a politikában használatos kifejezések, fogalmak átminősítésének, kiforgatásának, negatívvá tételének a módjaival, továbbá a szavakkal való befolyásolás, véleményformálás bemutatásával is foglalkozik. Leleplezi a média, a politikum ilyen jellegű manipulációit. Aki jól érti a német nyelvet, annak kimondottam ajánlom a youtube-on meglelhető előadásokat. Sajnos a demokrácia is azon fogalmaink közé tartozik, amelyeket nem olyan értelemben használnak, mint ahogyan kellene. Többnyire a népuralom kifejezéssel párosítjuk, ami nagyjából igaz is, csakhogy pontosan megfogalmazva valójában egy kerület népének uralmáról van szó. Első látszatra ez nem is olyan lényeges eltérés, de tartalmilag és a történelmi hátteret ismerve már igenis fontos különbségről van szó. A valódi demokrácia csak kis közösségeken (kerületeken) belül működőképes, mert csak ilyen keretek között létezik a hatalom teljes átláthatósága. Minél nagyobb a közösség, egy ország, annál áttekinthetetlenebb a hatalom gépezete, vagyis csak látszat-demokráciáról beszélhetünk. Minél átláthatatlanabb a hatalom felépítése, annál könnyebben történik meg az, hogy a nép hatalomgyakorlási jogköre, illetékessége végül egy csoport (oligarchia) vagy egy személy (monarchia) kezében összpontosul. Ahol pedig nem a közösség, hanem egy csoport vagy egy egyén érdekei érvényesülnek, ott Platón következő megállapítása válik érvényesé: „Minden olyan állam pusztulása előrelátható, ahol a törvények nem az uralkodó uralkodását, hanem az uralkodó a törvényeket szabályozza.” Az ókori görög demokrácia a kis területű poliszokra (városállamokra) korlátozódott, ahol egyáltalán nem volt szükségszerű a hatalom átruházása képviselőkre. A mai képviseleti demokráciákban többnyire nem a kis közösségek érdekei érvényesülnek, hanem a pártok, vagy még inkább a pártvezetők érdekei. A nagy országokban a demokrácia csak úgy valósulhat meg, ha a kis közösségek laza szövetségére épül a hatalom gyakorlása, az állam működése. Ezt az irányítási módot a szubszidiaritás fogalmával illetjük. Ennek értelmében az alapelv válik gyakorlattá, mely szerint minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legjobban ismerik a körülményeket és a legnagyobb hozzáértéssel, tudással rendelkeznek az adott körülmények megváltoztatásához. Az államnak csak akkor volna szabad beleavatkozni egy közösség dolgába, ha az önmaga nem boldogul egy adott helyzet megoldásával, és erre külön segítséget kér. Ez azt jelenti, hogy a demokrácia magában hordozza az autonómia mindennapi és valós gyakorlatát, ugyanis ha egy adott közösség nem dönthet önállóan az őt érintő kérdésekben, akkor már nem is beszélhetünk valódi demokráciáról. Az igazi népuralom továbbá magába foglalja az isonomiát is. Ez a törvény előtti egyenlőséget jelenti, vagyis, hogy semmiféle társadalmi, vallási, etnikai, faji, nemi vagy más hasonló tulajdonság nem indokolhat egyenlőtlen bánásmódot vagy diszkriminációt. Az ókori Görögországban három kifejezés létezett az egyenlőséggel kapcsolatban: a törvény előtti egyenlőség (isonomia), a vélemény kinyilvánításának egyenlő joga (isegoria), a hatalomban való részvétel egyenlő joga (isocratia). Ezeknek a tényeknek az ismeretében kimondható, hogy a mai képviselők mentelmi, vagyis sérthetetlenségi (immunitási) joga már a demokrácia alapelveinek súlyos megsértését jelenti, mivel kedvezőbb pozícióba kerülnek a többiekhez viszonyítva. Mint a fentiekből is látjuk, az ókori demokrácia nagyban különbözött a mai demokratikus látszat gyakorlatoktól. Akkoriban igen keményen dolgoztak azon, nehogy visszaálljon az oligarchia vagy a türannisz (zsarnokság), ezért a hatalomban résztvevő tisztségviselőket úgy sorsolták ki. A területek önálló katonai egységekkel rendelkeztek, melynek vezetőjét egy évre választották. A tisztségviselők ellenőrzését is kialakították. Az ezekben dolgozókat is sorsolással választották, ahogy az esküdtbíróság tagjait is. A zsarnokság kialakulásának megakadályozására kitalálták a cserépszavazás intézményét. A cserépszavazás (osztrakiszmosz) az ókori Athénban egy olyan eljárás volt, mellyel egy túlságosan befolyásos személyt a nép tíz évre száműzhetett. Az ókori demokráciákban a törvényhozás módja is sokban különbözött a mai gyakorlattól. Manapság a törvények, szabályok, rendeletek olyan gyorsan változnak, hogy néha nem is lehet követni őket. Ez az ókori Athénben teljesen másképp volt. Az athéni eklésziában (népgyűlésben) ugyan bármiféle javaslatot be lehetett nyújtani, ám ha ezekről bebizonyosodott, hogy törvényellenesek, nincsenek a nép javára, akkor a javaslat beterjesztőjét hihetetlen szigorú büntetésben részesítették. Ma a felelősségre vonás abból áll, ha egyáltalán bekövetkezik, hogy az adott illető lemond, vagy lemondatják, helyette azonban más, kevésbé látványos, de jól fizetett pozícióba kerül. Írásomat ismét egy platóni idézettel szeretném zárni, ami híres művéből, az Állam c. könyvéből való, ahol többek között az igazságosság és igazságtalanság kérdéseivel foglalkozik. Könyvében többek között arról ír, hogy akik a hatalomért kapkodnak, azokat nem az igazságosság, hanem saját érdekeik vezérlik. Aki tehát teheti, olvasson bele a műbe, nagyon helyénvaló megállapításokat talál benne. Íme, egy a sok közül: „…a legjobbak nem kívánnak uralkodni. Ennélfogva a legjobbak nem kívánnak pénzért uralkodni, sem megbecsülésért, sem az uralkodásból nyilvánosan fizetséget húzva zsoldosnak minősülni, sem tolvajoknak, az uralomból titkon hasznot orozva. És becsvágyból sem kívánnak uralkodni, nem lévén becsvágyók. Kényszeríteni kell őket és büntetni, hogy uralkodni akarjanak. Ennélfogva rútságnak minősül, ha valaki önként kapdos az uralom után és nem várja meg a kényszert. Ha valaki nem akar uralkodni, annak a legnagyobb büntetés, ha gonoszok uralkodnak rajta. Gondolom, ettől félve vállalja az uralmat a derék, a jó, ha mégis vállalja, és még akkor sem úgy, mintha valami jólétbe, élvezetbe csöppenne, hanem csak kényszerből, hiszen nincs nála kiválóbb vagy vele egyenlő, akire átháríthatná. Azt hiszem, ha az állam csupa jó emberekből állna, az mind azért tusázna egymással, hogy ne uralkodjék; ebből világosan kitetszik, hogy az igazi vezető nem arra termett, hogy a maga javát keresse, hanem alárendeltjeinek javát. Különben minden értelmes inkább választaná, hogy más legyen az ő hasznára, semhogy ő a másért törje magát.”
|
Kapcsolódó cikkek
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A közvetítők nélküli vallások
- Két bronzkori rovás
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- A társadalom átnevelése
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Helyettesíthető Vezérek
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A vasálarcos
- A kétpólusú civilizáció
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Királyból egy kommunista vezér protokollfőnöke
- Növények a világtörténelem színpadán
- Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
- Száz éve történt
- A waterlooi csata
- Ferenc József menyéből magyar grófné
- Híres magyar asszonyok
- A történelem vége...
- Híres magyar asszonyok
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- Tábor kontra Hermon
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata