Tudta-e?
A világtörténelem leghosszabb műsormegszakítását a BBC követte el. Egy Miki egér rajzfilmet szakítottak félbe azzal a hírrel, hogy kitört a második világháború. Hat év múlva aztán akkurátusan folytatták a félbeszakadt rajzfilmet, pontosan attól a ponttól, ahol anno abbahagyták

157. szám - 2017. október

Szent László emlékek Nyugat-Bácskában

Szent László jelentős magyar király trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából 2017-et emlékévvé nyilvánították…
WILHELM Józef | a szerző cikkei

12

A magyarországi Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság, Árpád-házi Szent László előtt tisztelegve, emlékévet hirdetett 2017-re e jelentős magyar király trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. Ez indított el abban, hogy kikutassam, milyen történelmi, építészeti, képzőművészeti emlékek kapcsolhatók össze vagy lelhetők fel Szent László királlyal kapcsolatosan Nyugat-Bácskában.

A legendabeli hős és kegyes László király a valóságban egy igen határozott és keménykezű uralkodó volt. A Magyar Királyság kül- és belpolitikai stabilitása érdekében a mindennapokban drákói szigort alkalmazott. A formálódó keresztény-feudális társadalom alapját, a magántulajdont igyekezett megfelelő jogi-hatalmi háttérrel biztosítani, ezért ennek védelmében következetes könyörtelenséggel lépett fel. A Szent István halálát követő négy évtized zűrzavara után szükséges volt a belső rend megszilárdítása. Uralkodása alatt három törvénykönyvet adott ki. Persze köztudott, hogy a törvények kiadása nem jelent egyértelműen rendet. Ehhez megfelelő hatalomra is szükség van. Árpád-házi Szent László ennek érdekében folyamatosan járta országa tájait, egyrészt a betörő ellenfelei elleni hadjáratok alkalmával, máskor pedig a belső rend kiteljesedésének érdekében.

Szent László külpolitikájában jelentős hangsúlyt kaptak a déli területek. Erre azért került sor, mert a XI. század közepén újra gyengülő Bizánc egy légüres teret hagyott az észak-balkáni régióban, ahová Velence, a Pápai Állam, a kunok, a besenyők igyekeztek benyomulni. A magyar király ennek meggátolása érdekében Horvátország elfoglalásával, a Zágrábi püspökség megalapításával, a Bács-Kalocsai érsekség létrehozásával igyekezett a megfelelő hatalmi és vallási-politikai hátteret biztosítani uralmához. Ezért látogatott többször a déli végekre: hol harcolni, hol csak az ügyes-bajos állami teendőit elvégezni, és igyekezete végül sikerrel járt, ugyanis megerősítette és ki is terjesztette hatalmát a térségre, bár Velencével és Bizánccal a későbbi századokban pont emiatt újultak ki újra és újra a viszályok.

A mai Nyugat-Bácskában többször is megfordulhatott. Két itteni tartózkodásáról részletesebb adataink is vannak. Mind a két alkalommal a ma már nem létező Bodrog várában tartózkodott. 1093-ban, ebben a várban fogadta a Jeruzsálembe tartó IV. Vilmost, Toulouse grófját, akivel a Szentföld felszabadításának szükségességéről beszélgettek. Az említett IV. Vilmos öccse, IV. Rajmund lesz a nem sokkal később szerveződő I. keresztes hadjárat egyik vezéregyénisége.

Két évvel később ugyanaz a téma kerül előtérbe. László király 1095. március 25-én érkezett Bodrog várába. Itt töltötte 1095 húsvétját, és itt egy küldöttséget fogadott, megígérve nekik, hogy keresztes hadjáratot indít a Szentföldre. Csakhogy előbb a cseh trónviszályt szerette volna a maga érdekei szerint megoldani. Hadaival Konrád brünni morva herceg megsegítésére indult, de útközben megbetegedett, majd július 29-én meghalt. Halála meggátolta ígéretének megvalósításában.

A Szent László kultusz felerősödése III. Béla magyar király uralkodásához köthető, aki kijárta, hogy 1192-ben Váradon szentté avassák a magyar lovagkirályt. A Szent László kultusz mind a mai napig jelentős maradt. Nyugat-Bácskában mégis kevés emlék lelhető fel. Az egyik ilyen emlékhely az őrszállási (Stanišić) Boldogságos Szűz Mária szent neve római katolikus templom, melyet 1815-ben szenteltek fel, és a bárói címet szerzett Rédl Gyula építetett, aki az altemplomot családi nyughelynek szánta. Ennek a templomnak a bejáratánál található két magyar királyszobor, az egyik Szent Istvánt, a másik Szent Lászlót ábrázolja. A két méter magas szobrok megúszták a trianoni határmódosítást követő idők és a kommunizmus kezdeti korszakának szoborcsonkításait, szoborrombolásait és Nyugat-Bácska elfelejtett gyöngyszemeiként a restaurálás pillanatára várnak.

Nyugat-Bácska másik jelentős, a magyar lovagkirály emlékét őrző emlékhelye a gombosi templom, melyet 1773-ban szenteltek fel Szent László tiszteletére. A ma látható templom viszont a XIX. század közepén épült, és közvetlenül az 1848-as forradalom előtti időszakból való. Érdekes, hogy Gomboson (Bogojevo) található a szabadkai egyházmegye egyetlen Szent Lászlóról elnevezett temploma.


Az őrszállási Szent László szobor


A gombosi Szent László király tiszteletére felszentelt templom emléktáblája

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor