Tudta-e?
A madarak repülésének elősegítésére a végtagokat alkotó csöves csontok levegővel teltek, így könnyebbek.

214. szám - 2022. július

Gazdaság

Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem

Nem igazán hangzik jól, de sajnos igaz a megállapítás, hogy ismét fegyverkezni kezdett a világ.
TÓTH Péter | a szerző cikkei

3

Naponta érkeznek a hírek az orosz-ukrán háborúról, annál kevesebb az információ viszont a két félnek fegyvereket szállító, közel 500 milliárd dolláros védelmi iparról, és az általuk „bezsebelt” jelentős profitról. A fegyvert gyártók megrendelései a konfliktus kitörése előtt felpörögtek. Korábban, Európában - a Szovjetunió szétesése után - csökkenni kezdtek a katonai kiadások. A nyugati országok többsége úgy vélte, elegendő a NATO tagság az önvédelemhez. A komolyabb hadiipari fejlesztések elmaradtak. A katonai célú beszerzések általában csak a meglévő védelmi képességek fenntartására szolgáltak.

Hirtelen nagyot változott azonban a világ. Az utóbbi pár hónap eseményei gyökeresen megváltoztatták az országok hozzáállását a saját haderejükhöz. Elemzők szerint a globális védelmi ipar 6-10 százalékos növekedésével számolhatunk eben az évben, ami jelentős növekedést, rengeteg fegyvert jelent. A jelenlegi helyzetben a fegyvert gyártók malmára hajtja a vizet, hogy közvetlenül szállítanak fegyvereket a harcoló feleknek, illetve az őket fegyverekkel támogató országoknak. De extrakereslet mutatkozik termékeik iránt más országok részéről is. A háború megváltoztatta sok ország hozzáállását a haderőfejlesztés fontosságával kapcsolatban. Szerbia is jelentős pénzeket fordít a hadserege megerősítésére. A nemzetközi fegyverüzlet igazán nagy szereplői a nagyhatalmak. Így a most keletkező extra bevételek jelentős része is náluk csapódik le.

Sok ország esetében a hadiipari vállalatok ott vannak a legnagyobb exportőrök között. Így ennek a szegmensnek a katonapolitikai vetületei mellett komoly gazdasági dimenziói is vannak. Sajnos ez a múltban is többször eredményezte azt, hogy miközben a fegyveres konfliktusokban emberek estek áldozatul, egyesek számára nagy üzletet jelentett a fegyvergyártás.

Globális szinten az Amerikai Egyesült Államok és Kína versengése minden téren tapasztalható. Gazdasági, technikai és technológiai és úgynevezett űrverseny is zajlik. A két nagyhatalom katonai rivalizálása is valószínűleg tovább fog fokozódni a következőkben. Ez pedig világszerte jelentős hadiipari beruházásokat generálhat. Ez vonzóvá teheti a befektetők számára a hadiiparban érdekelt cégek részvényeit. Nem csupán a befektetők számára teremt hatalmas lehetőségeket ez a valójában pozitív előjellel nehezen illethető globális trend.

Egyre inkább hasonlít a hidegháborús időszakhoz mindez, és nem csak az orosz-ukrán konfliktus tükrében. Kína és az USA egyaránt jelentős hadiipari beruházásokat hajt végre. Látható cél, hogy egyik és másik nagyhatalom is a magáénak szeretné tudni a világ legnagyobb és egyben legerősebb hadseregét. Hszi Csin-ping kínai elnök már korábban azt tűzte ki célként, hogy 2035-re teljes körű modernizációt hajtanak végre az ország hadseregében. 2050-re pedig a hatalmas ázsiai ország olyan haderővel bírhat, mely gyakorlatilag bármilyen fegyveres konfliktusból győztesként kerülhet ki.

A verseny a hadiiparban sajnos úgy fest, fokozódik. Az USA az elmúlt években tovább emelte a védelmi költségvetését. A világsajtóban megjelent információk szerint évente több mint 700 milliárd dollárt költenek az országok fegyverkezésre. A járvány utáni gazdasági talpra állás is oda hathat, hogy Washington tovább növeli a katonai kiadásait. Úgy tűnik, légelhárító rakétákra, vadászgépekre, bombázókra és tankokra még egy világjárvány idején is nagy szükség volt. A hadiipari cégeket néhány ország a világjárvány kitörését követően különféle módon még támogatta is.

Ha azonban hinni lehet a statisztikáknak, a hadiiparban a világon legnagyobb öt társaság egytől-egyig amerikai. Az élen a Lockheed Martin áll. Forgalmuk több mint másfélszer nagyobb, mint a legnagyobb versenytársuké. A cégcsoport úgy 110 ezer embert foglalkoztat és többi között rakéták és vadászgépek gyártásával is foglalkoznak.

Az oroszok is ott vannak a világ élvonalában. Egy nagy orosz állami fegyverkezési program 2011-ben kezdődött és 2020-ig tartott. De nincs okunk azt feltételezni, hogy Putyinék ne terveznének továbbra is előrelátóan és körültekintően. Mindemellett, a dolog természetéből adódóan a hivatalos statisztikákat is fenntartásokkal kell kezelni, hiszen bizonyos titkos fejlesztések és beszerzések valószínűleg – vagy biztosan - nem kerülnek be a nyilvántartásokba. A jelenlegi körülmények között is nagy üzlet van a hadiiparban és sajnos a történelmi tapasztalatok arra utalnak, hogy a legyártott és felhalmozott fegyverek egy részét fel is használják a világ valamely pontján.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor