- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A nagyvárosi lakásokban a szobanövények a kintről beáradó szennyeződés 20-30%-át is képesek elnyelni.
159-160. szám - 2017. december - 2018. január
Az 1440-es nándorfehérvári csataA Magyar Királyságban uralkodó belpolitikai ellentétek kedveztek II. Murád szultánnak, aki 1440-ben Magyarország déli kapujának, Nándorfehérvárnak az ostromába fogott. A törökök már májusban támadás alá vették a területet…
|
7
|
Luxemburgi Zsigmond király 1437-es, év végén bekövetkezett halála után, II. Murád szultán úgy mérte föl a helyzetet, hogy megkezdheti a Magyar Királyság és a Török Birodalom között ütközőzónaként húzódó Szerb Despotaság felszámolását, amely egyszerre volt magyar és török vazallusi viszonyban. 1437 nyarán a török szultán már megpróbálkozott a szerb főváros bevételével, de Zsigmond király seregei akkor még a szerbek segítségére tudtak sietni. Halálával azonban megváltozott a helyzet. A törökök már 1438-ban súlyos támadást mértek Erdélyre. Két város, Medgyes és Szeben is áldozatul estek a hadaiknak, és a térség lakosságának egy jelentős része török fogollyá vált. A helyzetet az új magyar királynak mielőbb rendeznie kellett. 1439-ben II. Murád megindult Szerbia és apósa, Brankovics György (Đurađ Branković) ellen. A szerb despota által épített új vár és egyben szerb székváros, Szendrő (Smederevo) a törökök számára eleinte bevehetetlennek tűnt. Falai ellenálltak a török tüzérség támadásainak. Csakhogy a várvédők nem voltak felkészülve egy hosszú ostromra. Szerbia ura, Brankovics György még a támadás előtt elhagyta a várat, amelyet fia, Brankovics Gergely (Grgur Branković) és Toma Kantakuzen védtek. Brankovics György nem gyávaságból hagyta el a várat, hanem annak reményében, hogy a szomszédságban támogatókra talál a törökök elleni harchoz. A magyar királytól remélt segítséget, hozzá fordult szorult helyzetében, de Habsburg Albert a fellázadt budai magyar polgárság követeléseinek rendezésével volt elfoglalva, így nem indulhatott azonnal szerb vazallusának megsegítésére. Augusztus kezdetén az új magyar király a hadaival végre délre vonulhatott. El is jutott a titeli révig, de Szendrő várát már nem tudta felmenteni, mert az 1439 augusztus 18-án megadta magát. Nem a törökök győzték le a várvédőket, hanem az éhínség. A várban elfogytak a raktárkészletek. Szendrő várának ostroma így is 3 hónapig tartott. A török szultán valószínűleg úgy vélte, hogy gyorsabban a kezére kerül a vár, hiszen Szerbia nagy részét jelentősebb ellenállás nélkül tudta elfoglalni, egyedül a Novo Brdo-i vár tartotta magát a törökökkel szemben. Nándorfehérvár védői tehát sejthették, hogy a szultán előbb-utóbb ellenük is megindul. És, hogy ez nem 1939-ben történt meg, hanem csak 1440-ben, az az elhúzódó szendrői ostromnak és a közelgő ősznek volt betudható. Magyarország királya, Habsburg Albert a történtek ellenére úgy döntött 1439 nyarának végén, hogy biztos, ami biztos alapon október elejéig a déli végeken maradt hadaival, nehogy a törökök mégis megpróbálkozzanak szokásos rabló hadjárataikkal. Csakhogy a király ez alatt csúnyán megbetegedett. Antonio Bonfini, Mátyás király krónikása erről így számolt be munkájában: „Megtudták, hogy a város (Szendrő) elfoglalása után a törökök elmentek onnan, és csak őrséget hagytak hátra, azonban a király maga is kénytelen volt feloszlatni a tábort, és vissza kellett térnie Budára, mert a seregben zendülés támadt, mivel a nagy hőség miatt kegyetlen hasmenés gyötört mindenkit. A rekkenő hőség következtében, ami e hadjárat idején uralkodott, őt is veszedelmes kólika és vérhas támadta meg. A betegség okául a sárgadinnye zabálását hozták fel, mert míg bensejét torka gyönyörűségére hűsíteni igyekezett, életét hozta veszedelembe. A király tehát, ha már a fosást nem tudta megállítani, halálát érezve Bécs felé vette az útját, hogy odahaza haljon meg. Esztergomba ment, ahol gyengesége miatt egy darabig elidőzött, de miután Esztergomból útnak indulva egy Neszmély nevű faluba érkezett, betegsége súlyosbodott, végrendelkezett, majd november hatodik kalendáján eltávozott az élők sorából. Néhányan azt írják, hogy Simon és Júdás ünnepén lehelte ki a lelkét. Két évet sem tölthetett el a királyságban, hanem egy évet, kilenc hónapot és huszonnyolc napot uralkodott. Meghalt pedig az üdvösség négyszázharminckilencedik esztendejében az ezredik után.” (Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei. Kulcsár Péter fordítása) Habsburg Albert halála polgárháborús állapotokat gerjesztett Magyarországon. 1440 januárjában az országnagyok küldöttséget menesztettek III. Ulászló lengyel királyhoz, hogy neki ajánlják fel a magyar koronát. A magyar küldöttség Krakkóban Ulászlót meg is választotta királynak. Az özvegy Erzsébet királyné eközben ellopatta a koronát, majd hamarosan fiút szült, aki Utószülött Lászlóként ismer a történelem. Az 1440-es esztendő tehát igen bizonytalan viszonyokat szült Magyarországon. A Magyar Királyságban uralkodó belpolitikai ellentétek kedveztek II. Murád szultánnak, aki 1440-ben Magyarország déli kapujának, Nándorfehérvárnak az ostromába fogott. A törökök már májusban támadás alá vették a területet. Szendrő új ura, Iszák bég indította el a térség fosztogatását, és az első rohamokat. A nyár derekára megérkezett a teljes török had. Az erősséget Tallóci János vránai perjel védte a többszörös túlerővel szemben. A törökök a létszámfölényükkel és tüzérségükkel elképesztő pusztítást végeztek. A várvédők azonban éjt nappallá téve nemcsak védekeztek, hanem éjszakánként újjáépítették, megerősítették a vár lerombolt részeit. A védők hajítógépek és ágyúk bevetésével állták a sarat. A török szultán, II. Murád végül parancsot adott, hogy ássanak alagutat a vár alá. A vár védői megtudták a szultán tervét és titokban ellenalagutat ástak. A magyar védők telirakták az általuk ásott alagutat lőporos hordókkal és a kellő időpontban berobbantották. A füst, a kéngáz és a légnyomás által rengeteg, állítólag 17 ezer török veszítette el az életét, miután rájuk omlott az alagút, amit ők ástak. Tallóci János és katonái így védték meg a várat. Tettüket azonban a tizenhat évvel későbbi 1456-os nándorfehérvári diadal egyre inkább elhomályosította. Viszont, ha 1440-ben a vár hős védői nem álltak volna helyt, nem győzték volna le a törököket, akkor az 1456-os hőstett bizonyára be sem következhetett volna.
|
Kapcsolódó cikkek
- A „boldog békeidők” boltjai és boltosai Újvidéken
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Helyettesíthető Vezérek
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A vasálarcos
- A kétpólusú civilizáció
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Királyból egy kommunista vezér protokollfőnöke
- Növények a világtörténelem színpadán
- Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
- Száz éve történt
- A waterlooi csata
- Ferenc József menyéből magyar grófné
- Híres magyar asszonyok
- A történelem vége...
- Híres magyar asszonyok
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye