e-Learning

Tudta-e?: Hogy mik a gleccserek? A gleccserek tulajdonképpen óriási jégfolyók. A hófödte, magas hegyekben sok év alatt összegyűlik a hó, a völgyek felé csúszik, összetömörödik és jéggé válik. Azután a jégár lassan ledfelé csúszik a hegyoldalak között. Szemmel alig észrevehetõen, de állandóan mozog a roppant jégtömeg. Ahogy lejjebb ér, közben olvad is. A jég alatt apró kis patakok vize csobog. A vastag jégpáncél csak lassan olvad meg és mire leér a hegyekbõl, mély árkokat vág még a legkeményebb sziklavölgyekben is.

182. szám - 2019. november

Grúzia, az aranygyapjú földje

Szent György országának története valójában az egymást követő hódoltságok korszaka
Dr. CELLER Tibor | a szerző cikkei

Ajánlom

A mai Grúzia (területe: 69 700 km²) a Fekete-tenger keleti partvidékén (Transzkaukázus), Törökország, Örményország, Azerbajdzsán és Oroszország által közrefogva terül el. Lakosainak száma 3,8 millió. Nagyobb grúz közösségek élnek még Oroszországban, Törökországban, Görögországban, Ukrajnában, Iránban és az Egyesült Államokban is.

Nevét az ország védőszentje, Szent György után kapta, így lett Georgia, aminek az orosz változata a Grúzia.

A Kelet és Nyugat kapujában élő grúzokat számos civilizáció hatása érte történelmük folyamán. Sok kulturális hatást befogadtak és saját helyi kultúrájukba olvasztottak, amely fénykorát a középkorban érte el.

Az ókori törzsszövetségekből a 11. század elejére bonyolultan strukturált feudális nemzet jött létre, amely a 13. századi tatár invázióig a kaukázusi régió domináns hatalma volt. A szomszédos hatalmak támadásai és a gyakori belvillongások ellenére Grúzia többé-kevésbé független maradt egészen a 19. század elejéig, amikor az Orosz Birodalom kebelezte be. 1991-ben szakadt el a Szovjetuniótól, azóta ismét független állam.

A teljes cikk itt olvasható