Tudta-e?
…hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000-ik magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós lakosságú Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyűjteni.

192. szám - 2020. szeptember

Manipuláció az ókori „pokol kapujában”

A Földön mindig léteztek titokzatos helyek, amelyek az egyszerű szemlélődők számára a csodával határosak. Például ma is létezik egy hely a Kara-kum sivatag közepén, Türkmenisztánban, amit a pokol kapujaként emlegetnek a médiában.
WILHELM Józef | a szerző cikkei

6

Ez egy gázkráter, ami egy 1971-es fúrás során keletkezett. Akkoriban a fúrótorony alatt beomlott a föld, és a helyén egy körülbelül 70 méter átmérőjű és 20 méter mély kráter támadt, amely mind a mai napig lángol. Tényleg „pokoli” látvány. Ám nem csak a jelenkorban, de már az ókorban is ismert volt egy ilyen hely, egy település, ahol az alvilágba vezető kapu állt.

A tudás hatalom (scientia potentia est) állítja a latin közmondás, ami Sir Francis Bacon, angol filozófus, államférfi híres lejegyzése. A hatalommal pedig könnyedén vissza is lehet élni, mint ahogy azt az ókori Hierapolisz város papjai tették az egyszerű hívőkkel. Pontosabban szólva, az ókori szentély őrzői – a tudásukat kihasználva – hatalmas tömegeket manipuláltak azzal, hogy a pokol bejáratának nevezték azt a helyet, ahonnan titokzatos gázok, gőzök szálltak fel.

Vajon milyen helyről van szó? Az antik görög földrajztudós, Sztrabón, a következőket írta: „A hely annyira ködös a kipárolgástól, hogy alig lehet tőle látni a földet. Ha egy állat belép, azonnal elpusztul tőle. Verebeket dobtam be és azonnal elhullottak, amint belélegezték a gázokat.”

Az ókori Hierapolisz városa arról volt ismert, hogy itt állt az alvilágba vezető kapu. Hierapolisz egy ősi város volt, a mostanában közismert Pamukkale közelében, Kis-Ázsia délnyugati részén, a mai Törökországban. A "bejárat, amely a pokolba vezet", Plutó, az alvilág istenének a kapuja volt. A szentélyben volt egy kőkapu, ahonnan állandóan gőz szállt fel az „alvilágból”. Mivel minden áldozati állat, amelyet ehhez a kőfalú kapuhoz vezettek meghalt, az ott felszálló gőzt az alvilág lélegzetének tartották. Az áldozati állatok egyszerűen csak összeomlottak az ott összegyülemlett hívők szeme láttára, viszont furcsa módon a papok, papnők ellenállóknak bizonyultak az alvilág halálos lehelete ellen, ők ugyanis nem rogytak össze, pedig az állatok mellett, vagy azok közvetlen közelében álltak. Az ókori őseinknek ez egy megmagyarázhatatlan jelenség, egy csoda volt.

A pokol kapujának sajátságos mágiája mind a mai napig tart, hiszen a romos kapu közelében ma is lehet – néha – elhullott állattetemeket találni. De vajon tényleg a pokol bejárata ez a hely? Vagy valamilyen más magyarázat áll e döbbenetes furcsaság, jelenség hátterében? A tudósok, a mai technikai viszonyoknak és a modern tudományos ismereteiknek köszönhetően könnyedén utánajártak ennek az ókori rejtélynek.

Manapság már tudjuk, hogy a „pokol kapuja” Hierapolisz városában egy tektonikus törés mentén fekszik - mint ahogy az ókorban sok ősi szentélynél hasonló volt a helyzet. Az ilyen törések mentén megmutatkozik a Föld belseje, néhol magma tör elő, másutt gejzírek, sárvulkánok, valahol viszont csak gázok szállnak fel a föld belsejéből. Ez az oka annak, hogy még ma is vulkanikus szén-dioxid (CO2) tör fel a hierapoliszi szentély alatti barlang padlóján lévő résekből. Ez pedig egy olyan gáz, mely halálos, ha a levegőben magas koncentrációban fordul elő.

A kérdés ebben az esetben az, hogyan történhetett meg, hogy az áldozati állatok a gáz belélegzésével meghaltak, viszont az áldozati rituálékat bemutató papoknak semmi bajuk nem lett? Hardy Pfanz, a Duisburg-esseni Egyetem professzora és kollégái ennek a talánynak jártak utána. Kutatásuk alkalmával meghatározták Hierapolisz templombarlangjában és annak udvarán a széndioxid koncentrációját. Ezeket a méréseket a nap különböző óráiban és a talajtól különböző magasságban végezték. Manapság korszerű eszközök segítségével. Ám az ókorban is ki lehetett kutatni a vulkáni gáz koncentrációját, méghozzá egészen egyszerűen, egy égő gyertya segítségével. Ott ahol a gyertya elaludt, ott a gáz halálos mennyiségben gyűlt össze.

Mivel a talaj felszínéhez közelebb a gáz sűrűsége nagyobb volt, így az alacsonyabban lévő állatok számára ez egyenlő volt a halálos ítélettel. Ezzel szemben a magasabban álló papok számára nem okozott gondot az „alvilág lehelete”. Ez volt az az ismeret, amivel visszaéltek, ezzel a tudással felvértezve manipulálták akkoriban az egyszerű hívek tömegeit a szentély őrzői. Ennek köszönhetően hírnévre és busás haszonra tettek szert a hierapoliszi szentély papjai.

Sajnos a manipulálással való erkölcstelenség ma is jellemző. A tudás hatalmával való visszaélés ma is divatos jelenség. Manapság is vannak olyan emberek, olyan vállalatok, hatalmi struktúrák stb., amelyek felemás hírek terjesztésével, áltudományos magyarázatok segítségével manipulálnak. Ezért jó utánajárni a valódi ok-okozati összefüggéseknek, a tényeknek, amihez széleskörű tudáshoz van szükségünk. És a tudás… hatalom…, ahogy a bevezetőmben említettem.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor