- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- az Atlantai Egyetem kutatói kimutatták, hogy egyetlen ujj megmozdítása 0,1, a lélegzés 1, egy lépés pedig 67 watt teljesítményt jelent!
192. szám - 2020. szeptember
Manipuláció az ókori „pokol kapujában”A Földön mindig léteztek titokzatos helyek, amelyek az egyszerű szemlélődők számára a csodával határosak. Például ma is létezik egy hely a Kara-kum sivatag közepén, Türkmenisztánban, amit a pokol kapujaként emlegetnek a médiában.
|
6
|
Ez egy gázkráter, ami egy 1971-es fúrás során keletkezett. Akkoriban a fúrótorony alatt beomlott a föld, és a helyén egy körülbelül 70 méter átmérőjű és 20 méter mély kráter támadt, amely mind a mai napig lángol. Tényleg „pokoli” látvány. Ám nem csak a jelenkorban, de már az ókorban is ismert volt egy ilyen hely, egy település, ahol az alvilágba vezető kapu állt. A tudás hatalom (scientia potentia est) állítja a latin közmondás, ami Sir Francis Bacon, angol filozófus, államférfi híres lejegyzése. A hatalommal pedig könnyedén vissza is lehet élni, mint ahogy azt az ókori Hierapolisz város papjai tették az egyszerű hívőkkel. Pontosabban szólva, az ókori szentély őrzői – a tudásukat kihasználva – hatalmas tömegeket manipuláltak azzal, hogy a pokol bejáratának nevezték azt a helyet, ahonnan titokzatos gázok, gőzök szálltak fel. Vajon milyen helyről van szó? Az antik görög földrajztudós, Sztrabón, a következőket írta: „A hely annyira ködös a kipárolgástól, hogy alig lehet tőle látni a földet. Ha egy állat belép, azonnal elpusztul tőle. Verebeket dobtam be és azonnal elhullottak, amint belélegezték a gázokat.” Az ókori Hierapolisz városa arról volt ismert, hogy itt állt az alvilágba vezető kapu. Hierapolisz egy ősi város volt, a mostanában közismert Pamukkale közelében, Kis-Ázsia délnyugati részén, a mai Törökországban. A "bejárat, amely a pokolba vezet", Plutó, az alvilág istenének a kapuja volt. A szentélyben volt egy kőkapu, ahonnan állandóan gőz szállt fel az „alvilágból”. Mivel minden áldozati állat, amelyet ehhez a kőfalú kapuhoz vezettek meghalt, az ott felszálló gőzt az alvilág lélegzetének tartották. Az áldozati állatok egyszerűen csak összeomlottak az ott összegyülemlett hívők szeme láttára, viszont furcsa módon a papok, papnők ellenállóknak bizonyultak az alvilág halálos lehelete ellen, ők ugyanis nem rogytak össze, pedig az állatok mellett, vagy azok közvetlen közelében álltak. Az ókori őseinknek ez egy megmagyarázhatatlan jelenség, egy csoda volt. A pokol kapujának sajátságos mágiája mind a mai napig tart, hiszen a romos kapu közelében ma is lehet – néha – elhullott állattetemeket találni. De vajon tényleg a pokol bejárata ez a hely? Vagy valamilyen más magyarázat áll e döbbenetes furcsaság, jelenség hátterében? A tudósok, a mai technikai viszonyoknak és a modern tudományos ismereteiknek köszönhetően könnyedén utánajártak ennek az ókori rejtélynek. Manapság már tudjuk, hogy a „pokol kapuja” Hierapolisz városában egy tektonikus törés mentén fekszik - mint ahogy az ókorban sok ősi szentélynél hasonló volt a helyzet. Az ilyen törések mentén megmutatkozik a Föld belseje, néhol magma tör elő, másutt gejzírek, sárvulkánok, valahol viszont csak gázok szállnak fel a föld belsejéből. Ez az oka annak, hogy még ma is vulkanikus szén-dioxid (CO2) tör fel a hierapoliszi szentély alatti barlang padlóján lévő résekből. Ez pedig egy olyan gáz, mely halálos, ha a levegőben magas koncentrációban fordul elő. A kérdés ebben az esetben az, hogyan történhetett meg, hogy az áldozati állatok a gáz belélegzésével meghaltak, viszont az áldozati rituálékat bemutató papoknak semmi bajuk nem lett? Hardy Pfanz, a Duisburg-esseni Egyetem professzora és kollégái ennek a talánynak jártak utána. Kutatásuk alkalmával meghatározták Hierapolisz templombarlangjában és annak udvarán a széndioxid koncentrációját. Ezeket a méréseket a nap különböző óráiban és a talajtól különböző magasságban végezték. Manapság korszerű eszközök segítségével. Ám az ókorban is ki lehetett kutatni a vulkáni gáz koncentrációját, méghozzá egészen egyszerűen, egy égő gyertya segítségével. Ott ahol a gyertya elaludt, ott a gáz halálos mennyiségben gyűlt össze. Mivel a talaj felszínéhez közelebb a gáz sűrűsége nagyobb volt, így az alacsonyabban lévő állatok számára ez egyenlő volt a halálos ítélettel. Ezzel szemben a magasabban álló papok számára nem okozott gondot az „alvilág lehelete”. Ez volt az az ismeret, amivel visszaéltek, ezzel a tudással felvértezve manipulálták akkoriban az egyszerű hívek tömegeit a szentély őrzői. Ennek köszönhetően hírnévre és busás haszonra tettek szert a hierapoliszi szentély papjai. Sajnos a manipulálással való erkölcstelenség ma is jellemző. A tudás hatalmával való visszaélés ma is divatos jelenség. Manapság is vannak olyan emberek, olyan vállalatok, hatalmi struktúrák stb., amelyek felemás hírek terjesztésével, áltudományos magyarázatok segítségével manipulálnak. Ezért jó utánajárni a valódi ok-okozati összefüggéseknek, a tényeknek, amihez széleskörű tudáshoz van szükségünk. És a tudás… hatalom…, ahogy a bevezetőmben említettem. |
Kapcsolódó cikkek
- A D-nap
- A háború, ami 38 percig tartott
- A közvetítők nélküli vallások
- Két bronzkori rovás
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- A társadalom átnevelése
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A vasálarcos
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Királyból egy kommunista vezér protokollfőnöke
- Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
- A waterlooi csata
- Ferenc József menyéből magyar grófné
- Híres magyar asszonyok
- A történelem vége...
- Híres magyar asszonyok
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- Tábor kontra Hermon
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata