- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Mindenki tudja, hogy a spenót sok vasat tartalmaz, ezért aztán a szülők erőszeretettel erőltetik le gyermekeik torkán. Az igazság azonban az, hogy a spenót semmivel sem tartalmaz több vasat, mint bármely más zöldség. A félreértés még az 50-es évekből származik, amikor egy élelmiszerkutató rossz helyre tett egy tizedesvesszőt, így a vizsgálat eredménye tízszeres vastartalmat mutatott a valósághoz képest.
135. szám - 2015. december
A kétpólusú civilizációA megszülető Európa iszlám civilizációval érintkező délkeleti és délnyugati határairól Konstantinápoly falainál és Poitiers-nél vívott nagy csatákban határoztak a fegyverek.
|
7
|
(A nyugatközpontú történelemírással vitatkozva itt hozzátehetjük, hogy a muzulmán hódítókkal a döntő ütközetet a megszülető Európa Konstantinápoly falainál vívta. Kísértetiesen emlékeztet ez a ferde tükrű szemlélet a II világháború megítélésére is, amelyben a döntő csaták Sztálingrádnál és Kurszknál zajlottak, nem Normandiában a D-napon, bár Nyugat-Európa sorsára nézve kétségtelenül a normandiai partraszállás volt a döntő fontosságú. A 8. században Poitiers is az volt az akkori Nyugat-Európának, Karoling házat naggyá tevő frank majordomus, Martell Károly felemelkedése számára minden kétséget kizárólag.) Ezzel a két sorshatározó haditettel zárult az új civilizáció kialakulásának az első szakasza. A szélek ezután már biztosítottak voltak, de a kontinens idegen, barbár népek uralta belső területeit még csak ezután kellett meghódítani. Ez egyedülálló kultúrtörténeti sajátosság, a többi civilizáció egy viszonylag pontosan körülhatárolható középpontból kiindulva fejlődött ki: a kínai kultúrkör kiindulópontja a Sárga folyó, az indiaié a Gangesz völgye, az iszlám civilizációé Arábia, az inkáé a Titicaca tó környéke. Két példát hozhatunk föl mindössze, ami párhuzamba állítható Európa kialakulásának a történetével. Az egyik a római civilizáció, ami két központból kiindulva egységesült a római hódítás eredményeként: Itáliából és az ókori görög anyaföldről, Hellászból kiindulva. Ennek a kétarcú civilizációnak a katonai, kormányzati központja Itáliában, azon belül is Róma városában volt, míg szellemi géniusza a görögök földjén lakozott. A másik példát – egységes birodalommá a perzsák által tett – ókori közel-keleti civilizáció szolgáltatja, amely két hatalmi központból, Mezopotámiából és a Nílus-völgyéből kiindulva vált idővel összefüggő szellemi, gazdasági egységgé a korabeli zsidók és a szírek földjén keresztül érintkezve egymással. (Egyes – hozzá kell tenni nem a fősodorba tartozó, tehát hivatalosan el nem ismert – kutatók szerint egy harmadik példát is fölhozhatunk: eszerint a vélekedés szerint a mai Mandzsúriától a mai lengyel síkságig terjedő hatalmas terület szkíta eredetű lovasnépi kultúrájának is két pólusa volt a széleken: az egyik a Kárpát-medencében, a másik pedig a Tarim-medencében.) Nem lehet véletlen, hogy a Kr. u-i 1. évezred második felében kialakuló új európai civilizáció két kétpólusú szellemi, gazdasági és hatalmi egység örökségére építkezve alakította ki a maga, sajátos kétarcú identitását. Állameszményét és bölcseletét, tudományát a görög-római civilizáció fölhalmozott szellemi kincsének válságos időket átvészelt maradékára alapozta, vallását a közel-keleti civilizáció szívében, a zsidók földjén megszületett, de a rómaiak gondolkodásmódjához igazított hitre, ami a kereszthalált halt názáreti csodatévő prófétában, Jézusban, a Krisztust, azaz a Messiást ismerte föl. A délkeleti és a délnyugati határok biztosítása után a középső területek birtokbavétele és civilizálása vált a legfontosabb feladattá. Terjeszkedésre más irányba nem is lett volna lehetőség, hiszen az iszlám áthatolhatatlan falként állta útját a déli irányú előrehaladásnak. A közép szélekről indult birtokbavételének két módszere volt: az államhatalom katonai terjeszkedése és az egyház vallási térhódítása, közismertebb nevén a térítés. Az egyik föltételezte a másikat: a katonai hódítás (általában erőszakos) térítéssel folytatódott, az adott ország lakosságának a kereszténnyé tétele pedig nemcsak a katolikus vagy az ortodox egyházba való betagozódást jelentette, hanem egyúttal azt is, hogy a német-római császár tekintélyi uralma alá rendelt nyugati, vagy a bizánci császár kormányozta bizánci nemzetközösség tagjává vált az új keresztény királyság. Ezt világosan láthatjuk Szent István példájából: a magyar egyházszervezet kiépítését indítványozó és a népet megkeresztelkedésre fölszólító uralkodói parancsa a nyugati nemzetközösség elismert tagjává tette a magyar királyságot. A közép birtokbavételének a második szakasza 8-9. század fordulóján zajlott le. Nyugaton a fegyverek játszották a főszerepet, a frank nagyhatalom leigázza a Rómát fenyegető, észak-itáliai, ariánus hitű longobárdokat, északabbra pedig a pogány bajorok és a szászok földjét, akikre ezután rákényszerítik a katolikus keresztény hitet. Keleten, egy kis késéssel – a képrombolás zűrzavarából föleszmélve – Bizánc térítőket küld a szlávok megkeresztelésére, és hatalmi fenyegetéssel eléri, hogy a bolgár uralkodó a római pápa helyett a konstantinápolyi pátriárka egyházfőségét ismerje el. Európa szélekről indult birtokbavételének a harmadik, záró szakasza a 10-11. század fordulóján megy végbe. Szent István vezetése alatt a magyarok ekkor veszik föl a nyugati kereszténységet, ugyanazt teszik Mieszko fejedelem alatt a lengyelek is. A bizánci egyház is jelentősen kiterjeszti fennhatóságát ebben az időszakban, miután a keleti rítus szerint megkeresztelkedő Vlagyimir fejedelem a Kijevi Ruszt az ortodox hit északi bástyájává teszi. A későbbiekben az oroszok földjének a hatalmi központja keletebbre, előbb Vlagyimirba, majd a mongol hódítás után Moszkvába vándorol át. Civilizációs betagozódásával Európa középső része, aminek nyugati felét ma Kelet-Közép-Európa névvel illetjük, sohasem válhatott a kultúrkör központjává. Európa szellemi kétarcúságának élő jeleként ez a térség már ezer éve a sajátos, kétpólusú és kétarcú civilizáció Kelet és Nyugat közötti ütközőövezetének számít. Már akkor is így volt ez, amikor még nem létezett a mai, Európának nevezet kulturális-szellemi egység. Ez a helyzet legalább már kétezer ötszáz éve.
|
Kapcsolódó cikkek
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A vasálarcos
- Járványok idején keletkezett babonák
- A D-nap
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- Valósággyűlölő eszmék fogságában
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Becslések a nagy háború katonai áldozatait illetően
- A kommunista Krisztus
- A nagy háború végének centenáriuma
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- A kommunisták új világa
- A nemzeti Messiás-Király
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- A politikai vallások exportja
- A pszichológiai hadviselés kialakulása és fejlődése
- A főbűnös és a felmentett
- A háromszoros uralom
- Mauser
- Európa harca önmaga ellen
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Kivezető utak a forradalomból
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Az SR-71-es kémrepülő
- Históriai ínyencségek
- A Messiások átalakulása
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A Kim-dinasztia
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- A forradalmi Messiások
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Helyettesíthető Vezérek
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Növények a világtörténelem színpadán
- Száz éve történt
- A waterlooi csata
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Hatvan éves az atomtengeralattjáró
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- Olvasóink ajánlata