Tudta-e?
...az ókori Egyiptomban élő Peseshet úrnő (ie. 2600 környékén) volt a történelem első ismert női orvosa?

228. szám - 2023. szeptember

Hogyan bírkózzunk meg az őszi újrakezdéssel

Azt hiszem, nincs olyan ember, akinek ne okozna gondot, hogy a nyár végeztével, az évi szabadságok, vagy az iskolai szünet befejeztével visszatérjen a munka, a feladatok világába, a mindennapokba.
BORI Mária | a szerző cikkei

4

Jómagam is úgy vagyok ezzel, ugyanis, ahogy múlnak az évek, mind nehezebben indulok neki, lévén, hogy tanügyben dolgozok, az új iskolévnek. Ezt bizonyára az évek múlása, és az óhatatlanul jelentkező kiégés is okozza. Sokszor egyfajta kettőség is megfigyelhető, ugyanakkor jelentekezik a szomorúság érzése, egyfajta ingerültség, hogy vége van a szabadságnak, na megint menni kell-, és az öröm és várakkozás is bennünk van, hogy újra láthatjuk a számunkra kedves munkatársakat, osztálytársakat, jobbik esetben barátokat, barátnőket, az osztálytársakat, stb.

Valahol találkoztam azzal a mondattal is, hogy a szeptember az újrakezdés hónapja, és itt nem csak az iskolára kell gondolni. Sokszor, annak ellenére, hogy kevesebb lett a szabadidőnk, a szabadságunk, aminek nem nagyon örülünk, mégis van benne várakozás is, hisz valamifelé tartunk, ha mást nem a következő nyári szünet, vagy szabadság felé. Emellett, megvan az a lehetőség is, hogy változtassunk azon, ami esetleg nem úgy ment, ahogyan mi szerettük, vagy kívántunk volna. Ha pl. a tanulásról van szó, ha eddig az utolsó pillanatra hagytuk, akkor ott a lehetősége annak, hogy az új tanévben változtassunk ezen. Vagy feljavítsuk az osztályzatainkat, vagy a munkahelyünkön kiállunk önmagunkért, ha túl nagy a megterhelés. Amikor a szabadság végeztével visszatérünk a kerékvágásba, nem szabad szem elől téveszteni, hogy bármiről is van szó, mindig megújjulhatunk, továbbléphetünk, folytathatjuk a fejlődésünket. Ehhez önmenedzselésre van szükség, hisz magunk választhatjuk meg, hogy melyik út vagy módszer számunkra a legmegfelelőbb.

Az újrakezdés folyamatában, fontos, hogy megtaláljuk önmagunknál a haladás érzését, azt, hogy ”folytatom a feladatom, az utamon vagyok”- és ez nem csak az iskolával, tanulással kapcsolatban, hanem a munkahelyünkkel kapcsolatosan is. Mostanában döbbentem rá, hogy az újrakezdéssel kapcsolatosan, nem csak az esztendő végén, az új esztendő kezdetén foglalkozhatunk, hanem a nyár elmúlásával, szeptember kezdetén is, ami viszont nagyon jól jön, amikor is megnézhetjük valójában hol is tartunk éppen, mit szeretnénk az életben, a kapcsolatunkban, a kapcsolatainkban, a munkahelyünkön, a tanulást, eredményességet illetően. Megállapíthatjuk azt is, ha valami hiányzik, és tehetünk róla, hogy azt pótoljuk vagy megszerezzük. Belekezdhetünk valami újba is, hisz sokan vannak, akik a nyári feltöltődés után kezdenek valami újba.

Ahhoz, hogy az újrakezdett mindennapokban ránk váró feladatokkal meg tudjunk bírkózni, nagyon fontos, hogy rendszeresen feltöltődjünk, feltöltsük az elemeinket, mondhatjuk úgy is, hogy felturbózzuk magunkat. Ehhez több lehetőség is a rendelkezésünkre áll, és ennek nem kell, feltétlenül valami óriási, kolosszális dolognak lennie. Lehet az, hogy belezdünk valami újba, olyasmibe, amit eddig nem csináltunk, vagy amit már régóta szerettünk volna. Lehet az, hogy beíratkozunk egy nyelvtanfolyamra, ahol lehetőségünk van új ismerettségeket kötni, új emberekkel találkozni. Kevésbé időigényes és költséges, pl. ha szeretünk főzni, hogy egy szakácskönyvet kiválasztva, minden héten elkészítünk egy-egy ételt belőle, meglepve önmagunkat és a családot. Vagy ez a feltöltődés lehet egy-egy film megnézése, egy olyan film, amit még nem láttunk. De lehet az is, hogy elkezdünk kézimunkázni, varrni, horgolni vagy kötni. Vagy éppen beíratkozunk kézműves tanfolyamra, egy újabb kézműves technika elsajátítására. Mindennek az a lényege, hogyrendszeresen olyan dolgokat csináljunk, amik kibillintenek a rutinból, megszakítják a mindennapok monotóniáját. Amiben örömünket leljük.

Bármikorra is tevődik ennek az újrakezdésnek, elhatározásnak az ideje, újévkor vagy szeptemberkor, dolgozni, tenni kell, meg kell valósítani azt. Ilyenkor jó segítő lehet, egy füzet, amelyikbe dátummal ellátva, felsoroljuk azokat a dolgokat amiket el szeretnénk érni, függetlenül attól, hogy nagy, életbevágó, vagy apró- cseprő dologról van szó. Ez teljesen lényegtelen. Ebből válasszunk ki eggyet, ami feltétlenül fontos nekünk. Es azt kell részletezni. Ki kell tűzni egy határidőt, és nekifogni a megvalósításnak. Persze jót tesz, ha ütemtervet is készítünk.

Ha valamait igazán akarunk vagy fontos számunkra, akkor az menni is fog. Viszont, jó hatással van az is, ha néhány hónap elteltével, újra elővesszük a füzetünket, elolvassuk a papírra írt céljainkat, áttekintjük azt. Ami sikerült, arra nagyon is büszkék lehetünk, ami viszont nem jött be, az újra felkerülhet az új listára. Ha átlátjuk a dolgainkat, terveinket, hogy mi sikerült, akkor azzal is szembesülünk, hogy nem topogunk egy helyben, hanem igenis előre megyünk, hogy haladunk. És ez is örömmel tölt el bennünket.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor