Tudta-e?
hogy az újszülött gyomra születésekor akkora, mint egy cseresznye (befogadó képessége kb. 6 ml).

193. szám - 2020. október

A modern kor kulcsszavai 1.

Kompetencia

Úgy tűnik, ennek a mai modern kornak egyik kulcsszava lett a „kompetencia” fogalma. Mondhatjuk azt is, hogy a népszerű fogalmak közé tartozik, mert lépten-nyomon találkozunk vele, az oktatásban, a munkakereséskor, munkapszichológiában, de a mindennapi életben is.
BORI Mária | a szerző cikkei

3

Nincs az életnek olyan területe, ahol ne találkoznánk a kompetencia kifejezéssel. Hogy mennyire fontos lett a mi életünkben is, jelzi az, hogy az Oktatási-nevelési törvény alapjaiban is fellelhető, új tanítási és tanulási hozzáállást iktatva be az oktatás minden területébe. Az új oktatási törvény, pontosabban Törvény az oktatási és nevelési rendszer alapjairól, amely 2017 óta van érvényben, amelynek 11. és 12. cikkelye szól a kompetenciákról, a 11. cikkely az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szól, ebből nyolcat fogalmaz meg, míg a 12. cikkely, az Általános tantárgyak közötti 11 kompetenciát határoz meg (Opšte međupredmetne kompetencije). Mindezt azért teszi, mert a gyermekeinket a versenyre épülő világra készítjük fel, ahol számos kompetenciára lesz majd szükségük ahhoz, hogy helyt tudjanak majd állni, a világ bármely részén. Számunkra is az Európai Bizottság követelményei az irányt adók. Az Európai Bizottság által elfogadott definíció szerint, a kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik.1

Hogy jobban meg tudjuk érteni, hogy miről is van szó, magát a fogalmat, a szót kell elsőnek górcső alá venni, megvizsgálni jelentését. Az idegen szavak és kifejezések értelmező szótárában, vagy gyűjteményében kell keresgélni ilyenkor. A ”kompetencia” latin eredetű szó, jelentése: „hatáskör, illetékesség; hozzáértés; alkalmasság, rátermettség, képesség”. Ha a pedagógiai szakirodalomban nézünk utána, azt vehetjük észre, hogy a 2000-es évek elején lett kulcsfontosságú, és azóta, mind gyakrabban találkozunk vele.

Egyes kompetenciákkal foglalkozó szakemberek szerint (Coolahan), a kompetencia, olyan általános képesség, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában. Hogya Orsolya2 tanulmányában így ír a kompetencia fogalmáról: „A kompetencia fogalmát úgy határozhatjuk meg, mint egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel.

Ebben a meghatározásban az alapvető azt jelenti, hogy a kompetencia eléggé tartós része a személyiségnek, hogy valószínűsítse a viselkedést a helyzetek és feladatok (szerepek) széles skáláján. Az okozati kapcsolat azt jelenti, hogy az adott kompetencia okozza, vagy legalábbis előrevetíti a viselkedést és a teljesítményt.”

Az elmúlt évtizedekben feltérképezték a különböző kompetenciákat és megpróbálták rendszerezni őket. Pl. az egyik lenne a probléma-megoldási kompetencia, amely, „készségek és képességek együttesét jelenti, melyek segítségével valaki problémamegoldásra képes egy adott területen, jelenti továbbá az illetőnek azt a hajlandóságát is, hogy a problémamegoldásra való képességét alkalmazza és kivitelezze. A fogalom magában foglalja az illető tudását, tapasztalatait éppúgy, mint személyes adottságait. A kompetencia a döntést, kivitelezést, megvalósulást szolgáló képességrendszer.”3 A kompetenciákat általában személyes, kognitív, szociális, speciális kompetenciák közé sorolják be.

A szakirodalom a kompetenciának több összetevőjét határozza meg. Így magába foglalja az ismereteket, a tudást, utána a készségeket, jártasságot is, majd a személyes értékeket, az attitűdöt (cselekvésre való készenléti állapot, beállítódás), az egyén személyiségét, valamint utolsó összetevőként a motiváltságot. Amikor a kompetenciákat szeretnénk jobban megismerni, azokból a kompetenciákból kell kiindulni, amelyek általánosak, generikusak, mint amilyenek a kommunikációs-, az együttműködési- és problémamegoldó kompetenciák. Ezek a kompetenciák nem köthetők tantárgyhoz, vagy külön életterülethez, de létfontosságúak.

Felhasznált irodalom:

1. Hogya Orsolya: Kompetencia, kompetenciafejlesztés, http://inter-studium.hu/kepzes_pdf/gazdasag/jegyzet_szemelyes_hatekonysag.pdf

2. Wikipédia (https://hu.wikipedia.org/wiki/Kompetencia_(pedagógia)

3. Vass Vilmos: A kompetencia fogalmának értelmezése, https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/hidak-tantargyak-kozott/kompetencia-fogalmanak

4. Varga Erika: Személyes kompetenciák átértékelődése az emberi erőforrásmenedzsment és a gazdasági felsőoktatás szemszögéből, doktori  (PhD) értekezés, 2014  https://www.szie.hu/file/tti/archivum/Varga_Erika_ertekezes.pdf

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor