Tudta-e?
...hogy a vér az artériákban másodpercenként 50 cm-t tesz meg, míg a hajszálerekben csupán néhány millimétert?

158. szám - 2017. november

Ha gond van a figyelemmel

A korábbi figyelemről szóló írásokban már szóltunk arról, hogy mennyire fontos folyamat az ember funkcionálásának szempontjából, hogy sem a kognitív, megismerési folyamatok, sem a viselkedés egészében, nem működnek a figyelem nélkül.
BORI Mária | a szerző cikkei

4

Említettük azt is, hogy nagyon fontos szerepe van az észlelésben (percepcióban), a tanulásban, gondolkodásban, hogy a figyelem együtt jár az észleléssel, az információk rögzítési szándékával, és az információkkal végzett műveletekkel is (Cziegler, 2001 és 2005). Kiemeltük, hogy a figyelem valójában szelekció, pontosabban, fókuszálás, fenntartás, váltás, megosztás, stb. és azt is említettük, hogy a figyelem biztosítja az optimális feltételeket az információk felfogásához és feldolgozásához, azzal, hogy kiemeli, pontosabbá, élesebbé teszi észlelésünket, lehetővé teszi a környezethez való alkalmazkodást és végül is, a túlélést is. Általában nem foglalkozunk ezzel a folyamattal, kivéve akkor, amikor viselkedési vagy tanulási zavar forrása. Idéztük a szakemberek véleményét, hogy figyelemzavarról akkor beszélünk, ha a figyelmi problémák oka többnyire a működést megalapozó pszichikus funkciók gyengesége, zavara vagy kiesése. Azt is említettük, hogy a figyelem elégtelensége már korai életkortól tapasztalható, és tartósan fennmarad, és minden élethelyzetben megfigyelhető (Torda, 2000). Ugyanakkor, vannak olyan esetek is, amikor az egyének átmeneti figyelmi problémákkal szembesülnek. Itt, a problémák hátterében feltehetően aktuális környezeti-pszichés ártalmak állnak, de ezeket az eseteket nem tekintik a szakemberek figyelemzavarnak.

De lássuk, melyek a leggyakoribb figyelemzavarok, elsősorban gyermekkorban. Abban az esetben, amikor egy gyerek nagy lendülettel lát neki a feladatnak, és egy-kettő látható lassulás figyelhető meg nála, azzal, hogy feladatvégzéskor megnő a hibaszám, azoknál a feladatoknál is amelyekben, kezdetben jól teljesített. Félúton abba is hagyják a feladatot, nem fejezik be, annak ellenére, hogy látszólag dolgoznak. Ilyenkor a figyelem koncentrációjának és intenzitásának zavarával szembesülünk, amit még figyelemfáradásnak is nevezünk. Ezek a gyerekek nem csak lassabbak, vagy fáradékonyabbak a többieknél, ők a figyelem koncentrációjának szintjét képtelenek hosszan megtartani.

Ha például a feladat az, hogy másoljon a tábláról: a gyerek elolvassa a táblai szöveget, de a füzetbe annak a töredékét írja be. Vagy ha a tanító, tanár utasításának, instrukciójának vagy csak az elejére, vagy csak a végére figyel, akkor a figyelem terjedelmének zavara van jelen. A figyelem terjedelmének zavara a figyelem és a rövid távú emlékezet működésének együttes problémájának számít. Jelentkezik úgy a vizuális, mind az auditív figyelem terjedelmének zavarként.

Abban az esetben, amikor egy gyereknek a figyelme felszínes, szórt, könnyen megzavarható, akkor a figyelem tartósságának zavara áll fenn. Ebben az esetben nem kerül sor az információ feldolgozására, mert csak a figyelmi szűrőn jutott át. A gyerek folyamatosan keresi az ingert, csapong, és a felé irányuló ingerek nem jutnak el a feldolgozásig. Ez a szórt, felszínes figyelem mindig folyamatosan mozgó, ún. hipermotilis viselkedéssel párosul, amely nem célra irányuló mozgás. Ezek a gyerekek képtelennek arra, hogy huzamosabb ideig ugyanazt a tevékenységet megtartsák a figyelmük fókuszában.

A figyelemzavar egyik típusa a figyelem megoszthatóságának zavara, erről a zavarról akkor beszélünk, amikor a gyerek feladatvégzés közben nem képes egyszerre két vagy több szempontot figyelembe venni, és csak az egyiket követi. Azt mondjuk, hogy letapad a tevékenységnél, csak arra figyel. Például akkor, amikor elolvas valamit, de nem érti, hogy mit is olvasott, mert csak az olvasás egyik tartalmi részletére figyel, a többi tartalom elvész ez mellett.

A szakirodalom a figyelemzavarok közé sorolja a figyelem átvitelének zavarát is, amikor is a gyerek nem tud gyorsan, és megbízhatóan ide-oda „kapcsolgatni” a különböző figyelmi helyzetek között. Egyfajta figyelem tapadás ez, amely tipikusnak mondható a tanulásban akadályozott tanulók munka és feladatvégzésénél. Pl. a matematikai feladatlapnál nem veszi észre hogy már egy másik műveletet kell alkalmaznia. Az egész oldal feladatait ugyanazzal a művelettel oldja meg.

Az egyik gyakran emlegetett zavarok közé tartozik az ún. figyelem intenzitásának zavara, amely a hiperkinetikus figyelemzavar (ADD - Attention Deficit Disorder) jellemzője.

Ha megfigyeljük őket, azt tapasztaljuk, hogy a figyelmük könnyen elterelhető, vagy csak rövid ideig tartható fenn. Már a légyzümmögés is zavaró számukra. Nem kitartóak semmilyen tevékenységben sem, habár a számára érdekfeszítő helyzetben képes odafigyelni. Az ilyen egyén nem figyel a részletekre, felületes. A lényegtelennek tűnő részleteknél leragad, vagy a gondolatmenete elterelődik. Képtelen a környezetét, tevékenységét megszervezni, rendben tartani. A figyelem intenzitásának zavara már óvodáskorban szembeötlő, hisz nagyon változóan tud koncentrálni, csapongó az összpontosítása, és általában nem fejezi be a tevékenységet, befejezés nélkül áttér egy másik információ követésébe.

Minden esetben fontos időben feltárni és a lehetőség szerint orvosolni a figyelemzavart, mert pont azért, mert minden megismerési és gondolkodási folyamat része, nagyon is megnehezítheti az egyén, de a vele foglalkozó szülő és pedagógus életét is. A figyelemzavar rányomja a bélyegét az iskolai előmenetelre, de az egyén kapcsolataira, társas helyzetére is, megnehezíti a beilleszkedését, alkalmazkodását az új helyzetekre. Ezért, nem szabad elsiklani, vagy legyinteni, ha a felsorolt tünetek valamelyikével szembesülünk.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor