Tudta-e?
A világ oxigénkészletének 60%-át a világóceánban élő növényi planktonok szolgáltatják.

195. szám - 2020. december

A jövő és a jövőkép

A most éppen világszerte dúló járvány megkérdőjelezte teljes mértékben az életünket. Az életnek nincs olyan területe, amire rá ne nyomta volna a bélyegét.
BORI Mária | a szerző cikkei

2

Alapjában megingatta a párkapcsolatokat, a családi-, rokoni-, baráti kapcsolatokat, a családi életet, a szórakozási lehetőségeket, a sport tevékenységeket, a munkahelyi feltételeket, az utazási lehetőségeket, stb., és a gazdaság is igencsak megsínyli a járvány hozta állapotot. Létbizonytalanság állapotába kerültünk. Úgy érzem, az egész jövőnk is bizonytalanná vált, hisz nem tudunk tervezni, nem tudjuk előrelátni, milyen lesz majd nemcsak a jövő évünk, de a jövő hetünk sem. A gazdaság jövőképével kapcsolatosan olvashatunk nem egy projekciót, azonban kevesebbet tudunk arról, hogy hogyan látják a jövőjüket a gyerekek, fiatalok, de a felnőttkorban lévők is.

A jövőkép szó a Wikipedia szótár szerint, „határozott elgondolást jelent; előre igaznak tekintett elképzelés egy későbbi állapotról, eredményekről, amelynek eléréséért tevékenykedni fog”. Ha elkezdünk keresni az internetes kereső segítségével elsősorban a vállalatok, vállalkozók, szervezetek, a gazdaság jövőképéről, víziójáról találunk cikkeket. Pszichológiai szempontból leginkább a serdülőkori motivációval, pályaadaptáció kérdéseivel kapcsolatosan találkozunk a fogalommal.

A pszichológiai jövő fogalmát először Kurt Lewin használta, még 1972-ben. Szerinte, az időperspektíva részét képezik az egyéni múlt-, jelen- és jövőképek, valamint az ezekre irányuló figyelem, a múlt-, jelen- és jövőorientáció. Gordon Allport úgy véli, hogy a serdülő számára a legfontosabb kérdések közé tartozik, hogy milyen szándékai vannak a jövőre vonatkozóan. Valójában a jövőkép egyfajta belső erőforrásnak is számíthat, ami annak ellenére, hogy emlékekben, élményekben van bezárva, pozitív érzelmi energiaforrás, érzés-akkumulátor, amelyből kitartást, bátorságot, lelkesedést meríthet az egyén, elsősorban a serdülő. Cselekvésszabályozó kognitív és motivációs struktúrának tartják. Nagyon fontos az egyén számára, az egészséges fejlődésre, mert „az értékek által befolyásolt, tanulás útján alakuló jövőorientáció feltétele az egészséges fejlődésnek, hiszen a célválasztások mozgósító ereje visszahat a jelenbeli cselekedetekre (Váriné, 2004).”1

De miért is fontos a jövőkép, a jövő megalkotásának képessége? A jövőkép nagyban befolyásolja a viselkedésünket, magatartásunkat, a másokkal való kapcsolatainkat, azt, hogy hogyan tekintünk a világra, a mára, meghatározza érzelmi, akarati világunkat is. Beszélünk pozitív, vagy negatív jövőképről. A bennünk élő jövőkép egyfajta alkotási folyamatnak a végeredménye, a kép változik időről időre, az élet aktuális tapasztalatai, élményei és belső megélései alapján. Tehát, a pozitív jövőkép kialakítható, általában szakember segítségével, úgy hogy az erőforrásokkal telített jelenből tekint és fogalmazza meg azt a fiatal. Magyarországon, az elmúlt néhány év jövőkép kutatásai bizonytalan jövőképet mutatnak a fiatalok körében. Véleményem szerint, közel állnának a hazánkban kapott eredmények is, hisz nálunk is igencsak jellemző az általános és középiskolásokra is a motiválatlanság és bizonytalan jövővel kapcsolatos

A jövőképnek, a jövőorientációnak, jelentős szerepe van a reziliencia, a rugalmas ellenálló képesség, a megküzdés folyamatában, a sokkszerű külső hatásokhoz való sikeres adaptációban. Nagy szerepe van a nehéz körülményekkel (pl. háború, politikai erőszak), hozzátehetjük a mostani járványhelyzettel kialakult körülményekkel szembeni megküzdésben is. „Az aspirációk, a pozitív jövőkép, és célok jelenléte fontos előrejelzője a veszélyek negatív hatásának, leküzdésének, ezáltal elsődleges védőfaktornak számít (Masten, Obradović, Burt, 2006; Kiss, 2012; Strand, 2014).”2 A jövőképet, de a pszichés jóllétet, az egészséget is meghatározzák a támaszt nyújtó társas közeg, és a szociális háló, a család, rokonok, barátok, szomszédok, ismerősök is, akikre támaszkodhatunk.

Hogy ne dőljön be a világunk, hogy működőképes legyen az oktatási rendszerünk is, dolgoznunk kell azon, hogy gyerekeinknél, legfőképpen a fiataloknál, még távúton is, pozitív jövőkép alakuljon ki, hogy fennmaradjon a motiváció és az energia. Frankl nézetei szerint a lelki egészséghez nélkülözhetetlenek az értelmes, pozitív célok és a jövővel kapcsolatos bizakodás. (Frankl, 2005) Gondoljunk arra, hogy az egészséges fiatalok általában világmegváltó, nagy ívű terveket szőnek jövőjükkel kapcsolatban. Erre van szükségünk az „itt és most”-ban is.

Források:

1. Szabó Beáta: A halmozottan hátrányos helyzet “lenyomata” serdülők szociális attitűdjeiben - értékek és jövőkép eltérő szocializációs körülmények függvényében, Phd Disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 2018

2. Dr. habil. Gyarmathy Éva, Dr. Fűzi Beatrix , Felzárkóztatás és tehetséggondozás, (2014) Óbudai Egyetem

----------------------

1 Szabó Beáta: A halmozottan hátrányos helyzet “lenyomata” serdülők szociális attitűdjeiben - értékek és jövőkép eltérő szocializációs körülmények függvényében , Phd Disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 2018

2 lásd: Szabó Beáta, 95. oldal

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2021 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor