- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...ha naponta folyamatosan fogyasztunk néhány mandulát, akkor megelőzhetjük a koleszterin képződését és lerakodását az erekben, ugyanis így a test elegendő esszenciális zsírhoz jut?
153. szám - 2017. június
A viselkedésAmikor az utcán vagyunk, vagy kávézóban ülünk, az iskolában, az egyetemen, stb. nem egyszer megtörténik, hogy azon vesszük észre magunkat, hogy a körülöttünk lévőket, a járókelőket, stb. jól megnézzük magunknak, vagy a barátnőinkkel, barátainkkal megtárgyaljuk a jövő-menő, vagy éppen üldögélő embereket, azok viselkedését.
|
6
|
De ha beírjuk a „viselkedés” kulcsszót az Intrenetes keresőbe, a legkülönbözőbb kifejezések ugranak ki. Van: furcsa, agresszív, kényszeres, problémás, nemkívánatos, deviáns, megbotránkoztató, önpusztító, aszociális, állati, emberi, jellegzetes, felnőtt és gyerekes… Szembeötlő, hogy sokkal számosabb azoknak a kifejezéseknek a száma, amelyek inkább a problémás, zavaró viselkedésre utalnak. Úgy tűnik, ezek sokkal jobban foglalkoztatnak bennünket, mint a pozitív, elfogadható viselkedési formák. De azt hiszem, hogy érdemes ezzel a jelenséggel is foglalkozni, mert minél több ismeretünk van, az emberi, de az állati viselkedéssel kapcsolatosan, annál jobban megértjük a körülöttünk lévő társas világot. Azért is jó beszélni róla, mert ez az, az emberre, de állatra is, jellemző jelenség, amivel nap mint nap szembesülünk, néha nagyon sokat beszélünk róla, de valójában nagyon keveset tudunk róla. Érdemben, csak akkor gondolkodunk el róla, foglalkozunk vele, amikor problémát okoz nekünk magunknak, vagy más személyeknek, otthon a családban, a játszótéren, az óvodában, iskolában, az utcán, a közlekedésben, a munkahelyünkön, stb. A viselkedéssel, elsősorban az etológia, a viselkedéstan foglalkozik, de lényegében a pszichológia többi ágazata is tüzetesen górcső alá veszi. A pszichológiai értelmező szótár meghatározása szerint, a „viselkedés az élőlény mindazon megnyilvánulása, akciója vagy reakciója, amely a környezethez való viszonyának megváltoztatásra vagy a környezet átalakítására irányul”. Ha az emberi viselkedésre szűkítjük a meghatározást, a Wikipédia szerint, az emberi viselkedés „az ember látható és hosszabb ideig észlelhető megnyilvánulásainak jellemzése”. Ma már az anyaméhben megfogant magzat viselkedéséről is beszélünk. Ezt a korszerű klinikai vizsgálatoknak köszönhetjük, mert megfigyelték, hogy a magzat, már a terhesség korai szakaszától kezdve, kommunikál az anyával. Az őt ért ingerekre sokféleképpen reagál, amit pl. a magzati szívműködés és a magzati mozgásmintázat megfigyelésével állapítottak meg. Ezek a kutatások azért is fontosak, mert rámutatnak a magzat jólétének mutatóira. A fizikai állapot mellett, a magzat szívműködése és a spontán jelentkező magzatmozgások, amelyek a kedvező vagy a kedvezőtlen külső ingerekre adott magzati válaszreakciók. Többek között az anyai érzelmekre és a kötődésre is. Mindezek hatással vannak a magzati viselkedésre, és a későbbi fejlődésre is. Rámutattak, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a várandós anya testi-lelki kiegyensúlyozottságát, a káros ingerektől való tartózkodását, hogy a „más állapot” örömmel vállalt esemény legyen, és ne „terhesség”. A „viselkedés” nagyon sok mindentől függ: pl. az egyén testi és lelki adottságaitól. A testi adottságokat biológiai örökléssel kapjuk és ezek az életünk folyamán szinte alig módosulnak. Ilyenek az idegrendszer szerkezeti és működési sajátosságai, a velünk született feltétlen reflexek, pl. a légzés, a fogóreflex, az érzékszervek érzékenysége, az általános testi fejlettség, a testalkat, a csontosodás, az egészségre, betegségre való hajlam, a vérmérséklet, stb. Mindezek alkalmassá teszik az embert, mint rendszert, hogy bizonyos átélési, cselekvési és viselkedésmódok, képességek és készségek fejlődjenek ki nála, tulajdonságok, amelyek miatt bizonyos helyzetekre, a személyre jellemző módon reagál. A viselkedést, a testi állapot (kialvatlanság, éhség, fáradtság, fájdalomérzet, stb.), valamint a pszichés állapot, vagyis a személy belső világának minőségi helyzete is meghatározza. A környezeti hatások is (pl. az inger szegénység vagy bőség, a szülők szocioökonómiai státusa, stb.), a környezet elvárásai is, meghatározott cselekvésmódokat váltanak ki, attól függően, hogy milyen válasz követte ezt a környezet részéről, pozitív vagy negatív megerősítés (jutalmazás vagy éppen büntetés). A felsorolt tényezők, egy-egy viselkedési helyzetben összeadódnak, kölcsönhatásba kerülnek és átszűrődnek a személyiségen, az „egyén lelki életének sajátos őszjellegén”, „az egyénre jellemző gondolkodási, érzési és viselkedésmintán”. A viselkedést az énkép is alakítja, hisz a személyiség alapját az énkép, „önmagáról kialakított állandósult mentális kép” képezi, amely lehet pozitív és negatív énkép. Persze nem mindegy, hogy a világot, a környezetet, az embertársainkat, negatív vagy pozitív szűrőn keresztül látjuk és éljük meg, és ezek határozzák meg a viselkedésünket. Az énképhez szorosan kapcsolódik az énideál, az az önmagunkban, önmagunkról kialakított kép, hogy milyenné szeretnék válni, milyenek szeretnénk lenni, valamint a sajátos személyiségvonások (nyílt vagy zárkózott személyiség) is, és az érzelmi-akarati jellemzők is, mint a személyiséget meghatározó tényezők. Ez a különleges „szűrő”, nagyon fontos a viselkedés szempontjából, mert óriási hatással van a helyzet becslésére és a kiváltott reakciókra, a viselkedésre, hisz bizonyos elvárásokat, jellemzőket felnagyíthat, torzíthat, vagy éppen el is rejthet. Amikor megtörtént a „szűrés”, a következő lépés a helyzet értékelése, hogy az adott helyzet számunkra pozitív vagy negatív hatással bír majd, és ennek megfelelően történik meg a viselkedés megtervezése, és legvégül a viselkedés kivitelezése, ami megfelelhet, vagy nem felel meg a környezet elvárásainak, és ennek megfelelő válaszreakciót kapunk a környezettől. Az utóbbi konfliktusokat (amiről már a korábbi írások már szóltak), nem megfelelő magatartást, problematikus viselkedést eredményezhet. Ezért ismerjük meg a saját és mások viselkedését is, hogy észlelni és értelmezni tudjuk mások viselkedését. Mindez a hatékony kommunikáció érdekében. Irodalom: |
Kapcsolódó cikkek
- Amikor a párkapcsolat veszélybe kerül
- A szociális háló eszköze - a beszélgetés
- A jelen társadalmunk lelki állapota
- Ismerd fel időben!
- Amire mindenkinek szüksége van: Én-idő
- A Hübrisz-szindróma
- Hogyan bírkózzunk meg az őszi újrakezdéssel
- A színek és emberek
- Mindig és mindenkor, játszani jó!
- A társas háló, mint erőforrás
- A demencia a változó, digitális világban
- Elválni, hogy együtt maradni
- A szorongás világa lettünk
- A feladattudat kérdéséről
- Gondolatok az ambícióról és aspirációról
- Az erkölcs és fejlődése
- Mi kell a sikerhez?
- A munkahelyi klíma
- A pszichés klíma fontossága
- A szorongásról pszichológusszemmel
- A jelenünk, az aggodalom ideje
- Gondolatok az elfogadásról
- „Sötét Triád”
- A jövő és a jövőkép
- A modern kor kulcsszavai: kompetenciák és a kompetencia térkép
- Specifikus, tantárgy-specifikus kompetencia
- Generikus kompetencia fajták
- Kompetencia fajták
- Kompetencia
- A mindennapjaink része, a fegyelem
- Megküzdési stratégiák fontossága
- Félelem az elmúlástól
- A párkapcsolati dinamika
- Miként vernek át minket számok, grafikonok, statisztikai adatok segítségével
- A boldogság keresése
- Mi történik a világgal - a szuperego meghibásodása
- Az élet értelme
- A felejtés rejtelmei
- A kommunikáció személyessége
- A framing vagy keretezés, mint manipulációs módszer
- A boldogság titka
- Felelősségvállalás
- Mindennapi kommunikációnk, a manipuláció
- Önfeladó kapcsolatok
- Mindennapunk, a közöny
- A poszttraumás stressz zavar
- Áldozati bárány a közösségben
- A gyűlölet hálójában
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Menekülés önmagunk elől
- Segélygyűjtések margójára
- Az elvárások valóságalakító hatása
- Hangulat, érzelem
- Kiégett emberek világa
- Nézzünk be önmagunkba
- Csoportban – közösségben
- A kudarc az élet velejárója
- A határnélküliség hozadéka
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- A mentális zavarok megbélyegzése
- Európai örökségünk a kereszténység - Kell-e hitoktatás?
- Az önkezű vég sodrásában
- Kóros önimádat
- A mobiltelefon-kor hátulütői
- Az ajándékozásról pszichológus szemmel
- Az óvoda szerepe az értékek újrateremtésében
- Ha gond van a figyelemmel
- A figyelem
- Hogyan tovább külön
- A figyelem
- Emlékezetünkről
- Emlékezetünkről
- A kapcsolattartás félelmei
- Önellentmondásos üzeneteink
- A személyes légbuborékaink
- A manipulálás rövid története
- A kényszeresség világa
- A kontroll helye
- A manipuláció
- Érzelem és motiváció - Lelki világunk dinamikus oldala
- A személyiségzavarok mássága
- Magunkkal hozott viselkedésminták
- Adalék az emberi kapcsolatok megismeréséhez
- Az én, és annak védelme - Az ÉN, az ego
- Deviancia a szocializálódás útjain
- A kitaszítottság szorongása - a szégyen
- Az én, és annak védelme
- Az értéktelennek tartás szorításában
- Okok és megoldások
- A belső konfliktusok
- Szülői attitűdök és személyiségfejlődés
- A konfliktusok világában
- A doroszlói énekes Babosok
- A kóros gyermekszeretetről
- Társas intelligenciánk képességei
- Kiútkeresés érzelmeink fogságából
- Elkényeztetett nemzedékek
- Szorongás nélkül a szorongásról
- Változás és újrakezdés
- A mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések
- Érzelmi zsarolás
- Az érzelmi incesztus
- Tegnapból a mába érkezve
- „A jó ügynek nemességet kell nevelni”
- Ünnepeljünk együtt!
- Azért adta a két kezemet, hogy áldást adjon…
- A mindennapi testnevelés
- Tehetség születik
- Olvasóink ajánlata