Tudta-e?
...hogy Svédországban, Izlandon és Norvégiában teljesen tiltják a mesterséges élelmiszer-színezékeket?

216. szám - 2022. szeptember

A szorongás világa lettünk

Sajnos, akarva akaratlanul, újra olyan változások, állapotok vannak a világunkban mint amilyenek az állandó járványveszély, a közelben dúló háború, egy atomháború lehetősége, klímaváltozás által kiváltott természeti katasztrófák, újabb, egész Európát, de a világot is megrázó gazdasági válság, megnövelték azoknak a számát, akik félve, aggódva tekintenek a jövőbe.
BORI Mária | a szerző cikkei

7

Ha módunk lenne betekinteni statisztikai adatokba, bizonyára azt látnánk, hogy megnövekedett a depresszióval, a fóbiákkal és a szorongásos tünetekkel jelentkező betegek száma, de még több olyan személy van, aki nem fordul segítségért, megpróbálja önmaga leküzdeni a fellépő nehézségeket.

A szorongás, pontosabban a szorongásos zavarok, az emberiség egyik leggyakoribb betegségei. Úgy tartják, hogy az össznépesség legalább egynegyede, valamikor élete folyamán megél valamilyen szorongást, szorongásos betegséget. Világviszonylatban, a családorvosi, ill. általános orvosi rendelőkben jelentkező betegek kb. 30-40%-nak szorongásos tünetei vannak, és ez a nőknél, 2-4-szer gyakoribb.

Tudnunk kell, hogy önmagában a szorongás és a félelem nem jelent kóros állapotot, hisz alapvető szerepe volt az evolúció (törzsfejlődés) során a fajok túlélésében. A testi reakciók, a félelem megélésekor, segítettek a menekülésben vagy a harcban, ha tényleges veszély fenyegetett. Az izmok feszültsége, a szapora légzés és szívverés adaptaciós tényezőknek tekinthetők, mert tényleges veszélyhelyzetben segítik a menekülést, a harcot. valójában, az ún. élettani és kóros szorongás közötti átmenet nem olyan éles, és mindig a „szenvedő” beteg az, aki segít abban, hogy a szakember felállítsa a diagnózist.

Mondhatjuk azt is, hogy manapság, bizonyos szintig, a mindennapi életünk része lett, és ezért egészséges reakciónak számíthat, számos esemény megélésekor. Fontos tény, hogy betegséggé akkor válik, ha meghatározóvá válik az egyén életvitelében, amikor rányomja bélyegét, akadályozza az egyén életvitelét, a funkcionálását. Hogy egy egyénnél kialakul-e a betegség, vagy ha már kialakult, annak lefolyását legnagyobb mértékben az egyéni probléma  megoldási módszerek  befolyásolják. Számtalan esetben a szorongás alkohol vagy kábítószer függőséghez, elmagányosodáshoz, az emberi kapcsolatok elvesztéséhez vezetett, és ezek csak még jobban fokozzák a szorongást és az élet kilátástalanságának érzését.

Manapság, a háború és járványtól való szorongás mellett megjelent egy újabb is, amely igaz, még nem került a mentális betegségek listájára, de nagyon jelentős lett - a klímaszorongás ill. ökoszorongás.

A globális felmelegedést, és a klímaváltozást, nagyon sokan semmibe veszik, valami messzi, megfoghatatlan fenyegetésnek tartják, ami az ő életükben még nem történik meg, ugyanakkor vannak, akik nagyon is valós fenyegetésnek, problémának tartják, ezért megpróbálnak változtatni a saját mindennapi életükben, mert felelősnek érzik magukat miatta. és vannak azok is, akik annyira komolyan élik meg a fenyegetést, hogy az veszélyezteti a mentális egészségüket, állandó stresszt okoz nekik, és ami nagyon is megkeseríti azokat a tevékenységeket a mindennapok folyamán, amelyek hatással lehetnek a környezetre.

A klímaszorongást alapvetően nem tartják betegségnek, de ugyanolyan tüneteket produkál, mint bármely más szorongás. A lényege az, hogy egy adott ember túl sok időt tölt, túl sok energiát fogyaszt el, a globális felmelegedés végkimenetelének elképzelésére, hasonlóan mint az ötvenes és hetvenes évek közötti hidegháború idején az atomtámadástól való félelemmel kapcsolatosan, ami mellesleg napjainkban is igencsak aktuális veszély lett. Ezekben a személyekben túlzottan erős, szinte irracionális félelem alakulhat ki. A túlzott félelmi reakció tünetei minden embernél máshogy és más erősséggel jelentkeznek, és ez elsősorban az adott személy személyiségével kapcsolatos, hogy mennyire harmonikus, érett, stabil, kényszeres vagy éppen neurotikus személyiség, illetve mennyire hajlamos a szorongásra és a depresszióra.

Feltehető a kérdés, hogy mikor forduljon szakemberhez segítségért? A szorongás általában átmeneti állapot, de ha az egyén annyira fél az esetleges klímakatasztrófától, hogy őt szinte lebénítja életvitelében - megbénítja a munkavégzést vagy a hétköznapi tevékenységeit, cselekvését, akkor már orvoshoz, pszichológushoz kell fordulni segítségért. Pl. ilyen klímaszorongásos lehet egy bevásárlás, pl. amikor nem tud dönteni mi az amivel, és mennyire fog ártani a természetnek.

Azt is ki kell emelni, hogy a szorongás és depresszió, így a klímaszorongás is, azoknál alakulhat ki, akiknek egyébként is hajlamuk van ezekre.

Akkor tud egy személy egészségesen reagálni a lehetséges veszélyekre, így a globális klímaváltozásra is, ha a személyisége harmonikus, nagyjából érett és érzelmileg stabil, ha megtanulta azt, hogy hogyan tartsa kordában indulatait és félelmeit.

Persze nem szabad elnyomni a kialakuló félelmet, el kell fogadni, és aktívan tenni kell, hozzájárulni, amennyire csak tudunk, a pozitív változásokhoz. Pl: szelektív hulladékgyűjtéssel, ügyelve az öko-lábnyomunk nagyságára, újrahasznosítással, komposztálással, ha tehetjük kerékpározással, fák és növények ültetésével, felemelve a hangot az élővilágért, támogatva a zöldterületek, különböző élőhelyek megőrzése mellett tevékenykedőket.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor