- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy a hazánkban és Európában honos denevér senkinek sem szívja ki a vérét, és nem kapaszkodik bele a hajába sem. A denevérek egyetlen vérszívó faja délamerikában él, tehenek vérét szívja és nem okoz halálos sebet. A hiedelem középkori, amikor is a bőregérről úgy gondolták, hogy az ördöggel paktál ezért sok helyen írtották sőt fákra szögezték őket.
150. szám - 2017. március
A kontroll helyeIskolapszichológusi munkám során számtalanszor szembesültem azzal, hogy a tanulók és a szüleik is, ha a gyerek problémájáról vagy éppen iskolai kudarcáról van szó, a kudarc forrásaként inkább másokat, külső tényezőket neveznek meg.
|
8
|
De ugyanez a helyzet áll fönn felnőtteknél is, általában valamilyen feladatvégzés során, amikor óhatatlanul éri az embert siker vagy éppen kudarc. Az a tény, hogy az emberek, hogyan élik meg, hogyan küzdenek meg u kudarccal, de a sikerrel is, hogyan észlelik itt, az ok-okozati viszonyok összefüggését, nem is olyan nagyon régóta foglalkoztatja a pszichológusokat. Az amerikai biheviorista pszichológia, majd idővel a szocializáció folyamatával, a tanulással foglalkozó pszichológusok, és ma a teljesítménymotiváció kutatók is foglalkoznak vele. 1950-ben látott napvilágot Julian Bernard Rotter (1916–2014) amerikai pszichológus személyiség elmélete, aki a humanisztikus irányzat képviselőjeként olyan dichotomikus tipológiát alkotott, amelynek központi kritériuma az egyéni ellenőrzés, a locus of controll, vagyis a kontroll helye. Gyakorló pszichológusként a kontroll hely kutatására mérőeszközt is kidolgozott, amely Rotter IE–skálája (1966.) néven ma is alkalmazásban van. Manapság úgy tartják, hogy a „kontroll helye” a személyiségnek egy fontos dimenziója, amely jelentősen meghatározza a viselkedésünket és a gondolkodásunkat. A személyiségnek eme dimenziója lényegében attitűd (beállítódottság, hozzáállás, viszonyulás), amelyik erősen befolyásolja a környezethez való viszonyunkat, mégpedig olyan értelemben, „hogy mennyire érezzük hatékonynak, környezet-átalakításra képesnek a saját aktivitásunkat”- írja a Sulinet Tudásbázisában. Egyes kutatók szerint „tartós személyiségjegyről van szó, amely befolyásolja szociális viselkedésünket„. Rotter, abból a feltevésből indul ki, hogy az emberek életsorsát több tényező határozza meg: a saját döntések, és a külső körülmények. Ebből kifolyólag fontos, hogy az emberek tevékenységük sikerét vagy kudarcát, a velük történt dolgokat úgy tekintik-e, hogy azok a saját ellenőrzésük és befolyásuk alatt állnak, vagy úgy, hogy valamilyen kívülről érkező tényező vagy erő (sors, hatalom, véletlen stb.) alakítja azokat, írja Dr. Fodor László, Nevezetes személyiségtipológiák című írásában. Már Rotter felhívja a figyelmet arra, hogy a két attitűd, nevelés eredményeképpen alakul ki, tehát tanult, a szocializáció folyamatában formálódik. Mai ismeretek szerint, a kontroll hely attitűd, a gyermekkori szociális tapasztalatok összegezéséből jön létre kondicionálás útján (leképezett események + szülői irányítás), és az énképnek fontos része is, amely nagyban függ a szülői nevelési magatartásától, hogy végül is a gyerek kompetensnek éli-e meg magát. Fontos tudni, hogy a siker vagy a kudarc okának önmaguk cselekedeteiben való keresését a gyerekek úgy képesek elsajátítani, ha felismerik a viselkedésük és annak következményei közötti ok-okozati kapcsolatot, vagyis a cselekedeteik következményeiért vállalt felelősségen keresztül (Judge és mtsai, 2003). A belső kontrollos személyek azok, akik hisznek abban, hogy a dolgok kimenetelét - azaz a megerősítők előfordulását - saját maguk befolyásolhatják a viselkedésükkel, hogy ha valamit el akar érni vagy ha meg akarja változtatni környezetét, ez kizárólag tőle függ. Úgy tartja, hogy sorsának alakulása kizáróan önnön sajátosságainak és döntéseinek függvénye. A belső kontrollos személyek jellemzői többek között: felelősséget vállalnak tetteikért, képességeiknek megfelelő feladatot választanak, sikerorientáltak, jobban alkalmazkodnak a különböző helyzetekhez, magasabb a frusztrációs toleranciájuk, jobban tűrik az akadályokat, kitartóbbak a feladatvégzésben, kevesebbet szoronganak, és a szorongásuk serkentő jellegű. Érdekes tény, hogy a belső kontrollosok siker után emelik, kudarc után csökkentik az elvárásaikat (aspiráció). Ezeknek a személyeknek a családi hátterük következetes (pozitív megerősítés, autonómia, szükségletelv). A dimenzió másik végén lévő külső kontrollosnak nevezett személyek úgy gondolják, hogy a dolgok mindig valami rajtuk kívülálló tényező miatt történnek úgy, ahogy történnek. Úgy észlelik, hogy az események következményei nem teljesen a saját cselekedetétől függenek, inkább a szerencse, a véletlen, a sors, a befolyásos személyek vagy épp a kiszámíthatatlanság határozzák meg a történéseket. Ezeknél a külső kontrollos személyeknél a következő jellemvonásokat találták: feladatválasztáskor vagy nagyon könnyű, vagy nagyon nehéz feladatot választanak, igényszintjüket (aspirációjukat) a „szerencse forgandó” elve alapján siker után csökkentik, kudarc után növelik. Többet szoronganak, és a szorongás náluk inkább bénítóan hat, „debilizáló”. A családi, szocializációs hátterük általában elutasító vagy túlóvó és ismeretink alapján mindkettő gátlón hat a kompetencia kialakulására. Hogy mennyire fontos személyiség dimenzióról van szó, alátámasztja az a tény is, hogy milyen területeken foglalkoznak vele az utóbbi évtizedekben: a pedagógiai pszichológiában (pl. az iskolai és egyetemi sikerességnél), a neveléslélektanban, a marketing és a menedzsment területén, az egészségmagatartás kialakításában, pl. dohányzásról való leszokás, a coping (a megbirkózás) erőforrásaként, a pszichológiai immunrendszer kialakításában, és még sorolhatnánk. |
Kapcsolódó cikkek
- A manipuláció
- A szociális háló eszköze - a szokások ápolása
- „Lemenni gyerekbe”
- A szociális háló eszköze - az ölelés
- A szociális háló eszköze - a beszélgetés
- A jelen társadalmunk lelki állapota
- Ismerd fel időben!
- Amire mindenkinek szüksége van: Én-idő
- A Hübrisz-szindróma
- Hogyan bírkózzunk meg az őszi újrakezdéssel
- A színek és emberek
- Mindig és mindenkor, játszani jó!
- A társas háló, mint erőforrás
- A demencia a változó, digitális világban
- Elválni, hogy együtt maradni
- A szorongás világa lettünk
- A feladattudat kérdéséről
- Gondolatok az ambícióról és aspirációról
- Az erkölcs és fejlődése
- Mi kell a sikerhez?
- A munkahelyi klíma
- A pszichés klíma fontossága
- A szorongásról pszichológusszemmel
- A jelenünk, az aggodalom ideje
- Gondolatok az elfogadásról
- „Sötét Triád”
- A jövő és a jövőkép
- A modern kor kulcsszavai: kompetenciák és a kompetencia térkép
- Specifikus, tantárgy-specifikus kompetencia
- Generikus kompetencia fajták
- Kompetencia fajták
- Kompetencia
- A mindennapjaink része, a fegyelem
- Megküzdési stratégiák fontossága
- Félelem az elmúlástól
- A párkapcsolati dinamika
- Miként vernek át minket számok, grafikonok, statisztikai adatok segítségével
- A boldogság keresése
- Mi történik a világgal - a szuperego meghibásodása
- Az élet értelme
- A felejtés rejtelmei
- A kommunikáció személyessége
- A boldogság titka
- A framing vagy keretezés, mint manipulációs módszer
- Felelősségvállalás
- Mindennapi kommunikációnk, a manipuláció
- Önfeladó kapcsolatok
- Mindennapunk, a közöny
- A poszttraumás stressz zavar
- Áldozati bárány a közösségben
- A gyűlölet hálójában
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Menekülés önmagunk elől
- Segélygyűjtések margójára
- Az elvárások valóságalakító hatása
- Hangulat, érzelem
- Kiégett emberek világa
- Nézzünk be önmagunkba
- Csoportban – közösségben
- A kudarc az élet velejárója
- A határnélküliség hozadéka
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- A mentális zavarok megbélyegzése
- Európai örökségünk a kereszténység - Kell-e hitoktatás?
- Az önkezű vég sodrásában
- Kóros önimádat
- A mobiltelefon-kor hátulütői
- Az ajándékozásról pszichológus szemmel
- Az óvoda szerepe az értékek újrateremtésében
- Ha gond van a figyelemmel
- A figyelem
- Hogyan tovább külön
- A figyelem
- Emlékezetünkről
- Emlékezetünkről
- Amikor a párkapcsolat veszélybe kerül
- A viselkedés
- A kapcsolattartás félelmei
- Önellentmondásos üzeneteink
- A személyes légbuborékaink
- A manipulálás rövid története
- A kényszeresség világa
- Érzelem és motiváció - Lelki világunk dinamikus oldala
- A személyiségzavarok mássága
- Magunkkal hozott viselkedésminták
- Adalék az emberi kapcsolatok megismeréséhez
- Az én, és annak védelme - Az ÉN, az ego
- Deviancia a szocializálódás útjain
- A kitaszítottság szorongása - a szégyen
- Az én, és annak védelme
- Az értéktelennek tartás szorításában
- Okok és megoldások
- A belső konfliktusok
- Szülői attitűdök és személyiségfejlődés
- A konfliktusok világában
- A doroszlói énekes Babosok
- A kóros gyermekszeretetről
- Társas intelligenciánk képességei
- Kiútkeresés érzelmeink fogságából
- Elkényeztetett nemzedékek
- Szorongás nélkül a szorongásról
- Változás és újrakezdés
- A mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések
- Érzelmi zsarolás
- Az érzelmi incesztus
- Tegnapból a mába érkezve
- „A jó ügynek nemességet kell nevelni”
- Ünnepeljünk együtt!
- Azért adta a két kezemet, hogy áldást adjon…
- A mindennapi testnevelés
- Tehetség születik
- Olvasóink ajánlata