Tudta-e?
Hogy mik a gleccserek? A gleccserek tulajdonképpen óriási jégfolyók. A hófödte, magas hegyekben sok év alatt összegyűlik a hó, a völgyek felé csúszik, összetömörödik és jéggé válik. Azután a jégár lassan ledfelé csúszik a hegyoldalak között. Szemmel alig észrevehetõen, de állandóan mozog a roppant jégtömeg. Ahogy lejjebb ér, közben olvad is. A jég alatt apró kis patakok vize csobog. A vastag jégpáncél csak lassan olvad meg és mire leér a hegyekbõl, mély árkokat vág még a legkeményebb sziklavölgyekben is.

181. szám - 2019. október

A felejtés rejtelmei

Ahogy múlnak az évek, mind gyakrabban és gyakrabban vagyunk kénytelenek szembesülni a felejtéssel.
BORI Mária | a szerző cikkei

3

Nem tudjuk hova tettük le a kulcsainkat, nem jut eszünkbe egy-egy telefonszám, dátum, egy-egy szó, valakinek a neve, a gyerekeknek százszor elmesélt verses mese folytatása, stb. Mondhatjuk azt is, hogy a felejtés a mindennapjaink szerves része. Nagyon találóan fogalmazták meg az egyik felejtéssel foglalkozó írásban, hogy „a felejtésnek számos arca van”, hisz vannak dolgok, amik csak ideiglenesen felejtődnek, de vannak dolgok, tények, amelyek örökre elvesznek emlékezetünkből. Azt is megtapasztaltuk életünk folyamán, hogy amit megtanultunk, annak egy részét el is felejtjük, de vannak olyan tartalmak, amik egy életen keresztül megmaradnak, vannak olyan dolgok, amit elfelejtünk, de visszahozható, és vannak dolgok, amiket tudatosan elfelejtünk, mint amilyen pl. a kudarc. Ismert tény az is, hogy azokat a helyzeteket, amikor szégyelljük, kényelmetlenül érezzük magunkat, azt tudatosan elfojtjuk, elfeleltjük. Az „eltűntetett” emlékek, sokszor a későbbiek során gátlásokat okozhatnak, és ezeket az emlékeket a pszichoterápia folyamán képesek vagyunk a felszínre hozni és feldolgozni a kudarcélményeket. De vannak kóros folyamatok is a szervezetünkben, egyes betegségek esetében, mint amilyenek az Alzheimer kór, vagy baleset, agyműtét, stb. során jelentkezhet emlékezet kiesés, felejtés.

Az emlékezet és a felejtés kutatása legelőször filozófiai kérdés volt, majd a 19. század végén, a 20. század elején a kognitív pszichológia fejlődésével bekerült a pszichológia kereteibe. Valójában a felejtés elválaszthatatlan az emlékezéstől, hisz egyes kutatók szerint „az emlékezés és a felejtés egyazon folyamat két ellentéte tendenciáját fejezi ki”.1 felejtés az emlékezetben tárolt információk (ingerek, élmények, gondolatok, viselkedés, mozgásválaszok, érzelmi reakciók) előhívásának részleges vagy teljes hiánya, az emléknyom eltűnése, elhalványulása, blokkolása. Ismert tény, hogy az emberi emlékezésnél két alapvető memóriát, tárat különböztetünk meg: rövidtávú, és hosszú távú memóriát, tárat. Alapvetően annak alapján különböztetjük meg ezeket, hogy a felejtés ezekben, hogyan megy végbe. Van rövid távú, rendkívül gyors felejtés, amikor például bemutatkozik valaki, s mi rögtön el is felejtjük a nevét, de van olyan felejtés is, mint amikor a megszerzett nyelvtudásunk vagy tánctudásunk, lassan elkopik, és nem jutnak eszünkbe a szavak vagy, hogyan is kell írni egy-egy szót, vagy hogyan is megy a táncmozdulat. A felejtés ezer arcú, kezdve a hétköznapok szórakozottságától, az emlékezet teljes elvesztésig.

A neuropszichológiai kutatások bebizonyították, hogy a két memória, a rövid és a hosszú távú tárak elkülönülten működnek, és általában eltérő mértékben sérülhetnek, és ezekben a felejtés is másként működik. Más-más elemeket mozgósít pl. a hosszú távú tár elemeinek felejtése. Ezen kutatások világítottak rá arra, hogy különbséget kell tenni az ún. ”nyomfüggő felejtés” (amikor a releváns emléknyomok vesznek el), és a „jelzőinger-függő felejtés” között (amikor az emléknyom ott van még mindig a memóriában, de nem hozzáférhető)- olvasható Lantos Erzsébet, logopédus felejtéssel foglalkozó írásában.

A felejtés, ahogy az emlékezet is, összetett dolog, több tényező is közrejátszik benne. Ezen tényezők közé tartoznak elsősorban az idő, az információ megszerzésének körülményei, és a motiváció, a motiváltság is. Az emlékezés és felejtés kutatói közül Elizabeth Loftus, amerikai kognitív pszichológus a felejtés magyarázatának négy módját adta meg. Az előhívási hiba miatti felejtés, amikor az információ ott van az emlékezetben, de a visszakeresése és felidézése akadályba ütközik. Pl. amikor nem rendelkezünk olyan előhívási jelzéssel, ami beindíthatná az emlékezés folyamatát. Ilyen előhívási jelzés lehet egy illat, egy hang, egy adott kép, vagy szó. Tanulásnál az előhívási hibák kiküszöbölésére jó szolgálatot tesznek a hívószavak.

Az egymásra hatás, az interferencia miatt előállt felejtés, akkor történik amikor  hasonló emlékek zavaróan hatnak egymásra. Az interferencia hatását az előhívási folyamatokra a különböző kutatási iskolák más- és másképpen értelmezték, de egyben mindannyian egyetértettek: a felejtés hátterében mindig a hívóingerek és a célemlékek kapcsolatában keletkező zavar áll. Pl., amikor a kísérleti személyeknek szópárokat mutattak be, majd egy újabb szópárlistát prezentáltak nekik, amelynek annyi volt az érdekessége, hogy a bal oldali szavak megegyeztek az első szópárlista bal oldali szavaival, csak más szavakkal párba állítva, és a kísérleti személyek fel kell, hogy idézzék az első listában velük együtt látott szavakat (a B szavakat). Ilyen esetben a kísérleti személyek hajlamosak helytelenül, a második lista szavait (a D szavakat) felidézni. Minél hasonlóbbak a B és D szavak (például azonos kategóriába tartoznak), annál nagyobb lesz a betolakodó hibák száma. A harmadik felejtés magyarázat a sikertelen tárolás miatti felejtés, pl. amikor csak egyszer olvassuk el a tananyagot, és nehézségünk támad amikor felelnünk kell a tananyagból. A negyedik magyarázat a felejtésre a motivált felejtés, amikoris, gyakran vágyunk arra, hogy bizonyos dolgokat (pl. életesemények) minél hamarabb elfelejtsünk. Baddely, Eysenck, és Anderson (2010) alapján, a motivált felejtés egyik eleme az irányított felejtés. Ez arra a kísérleti helyzetre vonatkozik, amikor valakit direkt arra kérnek, hogy felejtsen el újonnan megjegyzett dolgot.

Egy biztos! A felejtés is ugyanolyan fontos, mint az emlékezet, hisz felejtés nélkül nincs rendszer, nincs hierarchia az emlékek között. Fontos funkcionálisan rendezni az emlékeket, mert enélkül, az ember képtelen rendesen beilleszkedni a társadalomba. És ne feledjük Müller Péter szavait: „Az életünk sodrásában a felejtés a legnagyobb áldás, mert helyet csinál az új mesének, a holnapnak, az új kalandoknak.”

Felhasznált irodalom:

1.  https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_altalanos_pszichologia_2/ch06s04.html

2. [1]Lantos Erzsébet,  http://www.retorika.hu/beszed_felejtes-szerkezet-kutatas

3. http://www.onlinepszichologia.hu/blog/blogpost/motivalt-felejtes-5a08339b185bc

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2019 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor