- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A civilizáltnak nevezett világ elmúlt 3500 év történelmét végignézve csak 230 békés évet számolhatunk össze.
154. szám - 2017. július
1. részEmlékezetünkrőlAz emlékezet, vagy memória az emberi agy egyik legbonyolultabb működési folyamata, amelyről, annak ellenére, hogy már nagyon régóta foglalkoznak, nagyon sokat megtudtunk már róla, továbbra is rejtélyes, és kevéssé ismert a kutatók számára is.
|
13
|
Általában a tanulással kapcsolatosan szoktunk róla beszélni, vagy bizonyos kóros folyamatokkal kapcsolatosan, mint amilyenek az amnézia (agyi sérülések következtében), vagy az öregkori demencia, vagy az Alzheimer kór kapcsán. Az emlékezet iránti érdeklődés nem újkeletű dolog, hisz már az ókori filozófusok is foglalkoztak vele, pl. Platón is elmélkedett róla. Sőt már az ógörög mitológiában is emlegetik, istennője is volt, Mnémoszüné, a múzsák anyja. Pauszaniasz szerint, eredetileg a három múzsa egyike volt: Mnémé az ,,Emlékezés", Meleté a „Gyakorlás", és Aoidé az „Éneklés” múzsája. Az emlékezetkutatás, a 19. század végén, illetve a 20. század elején, a filozófiai területéről átkerül, a pszichológia és az orvostudomány berkeibe, és a kognitív pszichológia keretein belül foglalkoznak vele. Hermann Ebbinghaus (1850-1909) német filozófus volt az, aki demonstrálta, hogy az emlékezet kísérletileg vizsgálható, és nyugodtan leszögezhetjük, hogy ő volt az első emlékezettel foglalkozó kísérleti pszichológus. Vizsgálódásait saját emlékezetén végezte: szólistákat dolgozott ki, azokat tanulta meg, és így vizsgálta az emlékezeti teljesítményét. Ő volt az, aki leírta az ún. felejtési görbét. Ezt az emlékezet kutatásának ebbinghausi hagyományát később, verbális tanulási megközelítésnek nevezték el, és ez a megközelítés Amerikában, az 1930-as évektől nagyjából a 60-as évikig virágzott. Főleg azt vizsgálták, hogy a különböző feltételek hogyan befolyásolják az újonnan elsajátított ismeretek hozzákapcsolódását a régiekhez, és ezeket a folyamatokat az inger-válasz kategóriák segítségével értelmezték. Kísérleteik során többnyire szólisták tanulását alkalmazták. Az emlékezet kutatás európai ágazata, egyesek szerint nagy gyökere, a Gestalt pszichológiához vagyis az alaklélektani iskolához kötődik, amely elsősorban percepcióval foglalkozó irányzat volt, és az észleléskutatási eredményeit megpróbálta az emlékezetkutatásban is alkalmazni. A pszichológia történet szerint, a Gestalt-pszichológusok inkább a belső reprezentációk jelentőségét hangsúlyozták az inger-válasz kapcsolatok helyett. Az emlékezetet mint aktív folyamatot szemlélték, és a tanulást végző személy szervezői tevékenységét is fontosnak tartották. Az emlékezet kutatással George Mandler és Endel Tulving foglalkoztak. Az emlékezet kutatásnak egy harmadik iskolája Nagy-Britanniából indult ki, Frederic Charles Bartlett (1932) Az emlékezés című művének nyomán. Bartlett megkérdőjelezte az értelmetlen szövegek tanulása mechanizmusának vizsgálatát, és a hangsúlyt a komplex, összetett ingeranyagokra helyezte. Külön emlékezeti tesztet dolgozott ki. "A szellemek háborúja" teszt, az európai kultúra számára idegen népek hagyományain alapuló népmese volt. Vizsgálataiban kihangsúlyozta a megértésre tett erőfeszítést, az emlékezés során előforduló hibázások vizsgálatát. Bartlett véleménye szerint,”a feltevések belső reprezentációkon, sémákon alapulnak. A sémák strukturálják a világról őrzött tudásunkat, illetve befolyásolják azt is, hogy miként tárolunk el és hívunk elő új információkat”. Az 1950-es években pedig egy új, információfeldolgozási megközelítés is létrejött, amely a digitális számítógép modelljére alapozva, az emlékezetet, mint információkódoló, -tároló, illetve -előhívó, több tárolási rendszerrel rendelkező folyamatot írja le. Az utóbbi évtizedekben az emlékezetkutatás a kognitív tudomány egyik vezető témájává vált. A mai ismereteink szerint az emlékezés, egy igencsak komplex folyamat, amely az agy számos területére kiterjed, és nem csak az agy egy meghatározott régiójában zajlik, mint ahogyan azt régebben gondolták. Valójában egy interdiszciplináris kutatási terület, egyes vélemények szerint „interdiszciplináris láncszem a kognitívpszichológia és az idegtudomány” között. Mondhatjuk, hogy egy új tudományág született, amely elsősorban az agykutatásban felhasználja a technika legújabb vívmányait, azokat az agyi képalkotási módszereket, amik segítségével közvetlen vagy közvetett módon képet készíthetünk az agy felépítéséről, belső funkcióiról. Mondhatjuk úgy is, hogy élőben követhetjük, hogy mely régiók, és központok aktívak az agyban, egy-egy kognitív folyamat alatt, és ezek, számítógépes programok segítségével elemezhetőek. Megállapították, hogy még a legegyszerűbb ingereket (információkat) sem egyes agysejtek, hanem komplex idegsejt-csoportok dolgozzák fel. Ugyanazt az információt különböző idegsejt-csoportok is feldolgozhatják. Az az idegsejt-csoport, amely többször jön ingerületbe, fizikailag is megváltozik: erősödnek az egyes agysejtek közötti kapcsolatok (idegen szóval szinapszisok), illetve megnő a kapcsolatok száma. Az információ ebben a megváltozott szerkezetben tárolódik, az idegsejteken belüli kémiai változások útján. Pl. a fehérjék szerkezetének megváltozása is szerepet játszik a memória rögzülésében. Források: |
Kapcsolódó cikkek
- A szociális háló eszköze - a szokások ápolása
- „Lemenni gyerekbe”
- A szociális háló eszköze - az ölelés
- A szociális háló eszköze - a beszélgetés
- A jelen társadalmunk lelki állapota
- Ismerd fel időben!
- Amire mindenkinek szüksége van: Én-idő
- A Hübrisz-szindróma
- Hogyan bírkózzunk meg az őszi újrakezdéssel
- A színek és emberek
- Mindig és mindenkor, játszani jó!
- A társas háló, mint erőforrás
- A demencia a változó, digitális világban
- Elválni, hogy együtt maradni
- A szorongás világa lettünk
- A feladattudat kérdéséről
- Gondolatok az ambícióról és aspirációról
- Az erkölcs és fejlődése
- Mi kell a sikerhez?
- A munkahelyi klíma
- A pszichés klíma fontossága
- A szorongásról pszichológusszemmel
- A jelenünk, az aggodalom ideje
- Gondolatok az elfogadásról
- „Sötét Triád”
- A jövő és a jövőkép
- A modern kor kulcsszavai: kompetenciák és a kompetencia térkép
- Specifikus, tantárgy-specifikus kompetencia
- Generikus kompetencia fajták
- Kompetencia fajták
- Kompetencia
- A mindennapjaink része, a fegyelem
- Megküzdési stratégiák fontossága
- Félelem az elmúlástól
- A párkapcsolati dinamika
- Miként vernek át minket számok, grafikonok, statisztikai adatok segítségével
- A boldogság keresése
- Mi történik a világgal - a szuperego meghibásodása
- Az élet értelme
- A felejtés rejtelmei
- A kommunikáció személyessége
- A boldogság titka
- A framing vagy keretezés, mint manipulációs módszer
- Felelősségvállalás
- Mindennapi kommunikációnk, a manipuláció
- Önfeladó kapcsolatok
- Mindennapunk, a közöny
- A poszttraumás stressz zavar
- Áldozati bárány a közösségben
- A gyűlölet hálójában
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Menekülés önmagunk elől
- Segélygyűjtések margójára
- Az elvárások valóságalakító hatása
- Hangulat, érzelem
- Kiégett emberek világa
- Nézzünk be önmagunkba
- Csoportban – közösségben
- A kudarc az élet velejárója
- A határnélküliség hozadéka
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- A mentális zavarok megbélyegzése
- Európai örökségünk a kereszténység - Kell-e hitoktatás?
- Az önkezű vég sodrásában
- Kóros önimádat
- A mobiltelefon-kor hátulütői
- Az ajándékozásról pszichológus szemmel
- Az óvoda szerepe az értékek újrateremtésében
- Ha gond van a figyelemmel
- A figyelem
- Hogyan tovább külön
- A figyelem
- Emlékezetünkről
- Amikor a párkapcsolat veszélybe kerül
- A viselkedés
- A kapcsolattartás félelmei
- Önellentmondásos üzeneteink
- A személyes légbuborékaink
- A manipulálás rövid története
- A kényszeresség világa
- A kontroll helye
- A manipuláció
- Érzelem és motiváció - Lelki világunk dinamikus oldala
- A személyiségzavarok mássága
- Magunkkal hozott viselkedésminták
- Adalék az emberi kapcsolatok megismeréséhez
- Az én, és annak védelme - Az ÉN, az ego
- Deviancia a szocializálódás útjain
- A kitaszítottság szorongása - a szégyen
- Az én, és annak védelme
- Az értéktelennek tartás szorításában
- Okok és megoldások
- A belső konfliktusok
- Szülői attitűdök és személyiségfejlődés
- A konfliktusok világában
- A doroszlói énekes Babosok
- A kóros gyermekszeretetről
- Társas intelligenciánk képességei
- Kiútkeresés érzelmeink fogságából
- Elkényeztetett nemzedékek
- Szorongás nélkül a szorongásról
- Változás és újrakezdés
- A mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések
- Érzelmi zsarolás
- Az érzelmi incesztus
- Tegnapból a mába érkezve
- „A jó ügynek nemességet kell nevelni”
- Ünnepeljünk együtt!
- A mindennapi testnevelés
- Azért adta a két kezemet, hogy áldást adjon…
- Tehetség születik
- Olvasóink ajánlata