Tudta-e?
...hogy a legújabb számítások szerint a globális felmelegedés következtében a tengerszint 1,5 méterrel emelkedik majd a 21. század folyamán?

206. szám - 2021. november

A pszichés klíma fontossága

A szervezetpszichológiában a pszichés klímát olyan érzésként írják le, amely egy csoport tagjaiban kialakul a fizikai környezettel, valamint a szervezet tagjaival való interakció során
BORI Mária | a szerző cikkei

1

Nem mindegy, hogy milyen légkör, klíma vesz bennünket körül, legyen szó fizikai légkörről, mint amilyen a levegő, annak tisztasága vagy szennyezettsége, vagy a körülöttünk lévő épületek és a zöldfelületek aránya, stb., mindez befolyásolja az életünk minőségét, a testi és a lelki egészségünket, a hangulatunkat, érzelmeinket, a kapcsolatainkat. Ugyanígy fontos az érzelmi légkör, a pszichés klíma is az ember életének minden szakaszában és területén. Valójában nem könnyű meghatározni mit is jelent a „pszichés klíma”, mert ebben az esetben metafórikusan használható a meteorológiából átvett „klíma” kifejezés, és értelmezése igencsak szerteágazó és tág értelemben használatos. Ezzel a fogalommal általában a szervezetpszichológiában találkozunk, amely a szervezetek hatékonyságát, eredményességének tényezőit, az egyének, a csoportok, a szervezet egészét, és a környezet szervezeten belüli magatartásra gyakorolt hatását vizsgálja, kutatja a működését. Egy másik meghatározás a szervezetpszichológiát, mint „az ember és a szervezetek világának kapcsolatát vizsgáló tudományág”-ként definiálja.1

A szervezetpszichológiában a pszichés klímát, „olyan érzésként írják le, amely egy csoport tagjaiban kialakul a fizikai környezettel, valamint a szervezet tagjaival való interakció során”.

Nagyon tág értelemben, szervezetként foghatjuk fel a családot, az óvodai, iskolai környezetet, a munkahelyet, vállalatot, de végső soron az országot is, amelyikben egy-egy egyén él vagy tevékenykedik. Például, munkával töltjük életünk jelentős részét, ezért nem mindegy, hogy milyen körülmények között töltjük ezt az időt, a munkaidőt. Ha rossz a munkahelyi légkör, hosszú távon kihat az emberek viselkedésére, magánéletére, egészségére is.

Ha bármelyik szervezet légköre nem jó, ha az egyén valamilyen ok, vagy okok miatt nem jól érzi magát benne, különböző lelki, magatartási, vagy testi tüneteket produkál, pl. konfliktusokba keveredik, agresszivá válik, szökni, menekülni próbál onnan, teljesítménye romlik, nagyobb számban ad ki a kezei alól hibás terméket, gyakoribbak a munkahelyi sérülések is, vagy éppen az egyénnél valamilyen lelki vagy testi betegség alakul ki, megbetegszik.

Voltak olyan gyermek neuropszichiáter tollából született könyvek is, amely például a megbetegítő iskoláról szóltak, azt taglalta Svetomir Bojanin, hogy a gyerekek miért nem érzik magukat az iskolarendszerünkben, és miért van annyi gyerek, aki fél az iskolától, szorongóvá válik, miért jelentkeznek fegyelmi vagy magatartási gondok, és miért okoz konfliktusokat a gyerekek, a szüleik és a pedagógusok között. Ha viszont jó, pozitív, építő légkörben él és tevékenykedik az egyén, akkor ez a pozitív légkör táptalajt jelent, ahol minden szempontból „növekedhet”. Ismert tény, hogy csak pozitív érzelmi légkörben lehet tanítani, nevelni, és tanulni is. Hogy hogyan fog valaki élni és teljesíteni a szerepeit és feladatait, az nagyban attól az érzelmi légkörtől függ, ami körülveszi, mert többek között ez a pszichés légkör befolyásolja az intellektuális színvonalát, a teljesítőképességét, a kreativitást, stb. is. Az, hogy hogyan érezzük magunkat, hogyan látjuk és érzékeljük, minősítjük a körülöttünk lévő embereket, történéseket, helyzetet, az leginkább az egyéni szükségletektől függ. Maslow szerint, „…ha az egyes szinteken lévő szükségleteinket többé-kevésbé folyamatosan ki tudjuk elégíteni, akkor lelki életünk is rendben van (2003).

Ha az egyénnek, vagy éppen a szervezetnek ki vannak elégítve a fiziológiai, a biztonság szükséglete, vagyis jelen van a kiszámíthatóság és a védettség érzése, ha ki van elégítve a szeretet, a valahova tartozás szükséglete, ha a kapcsolatok viszonzottak, ha elismernek bennünket, a munkánkat (ha segíti az önbecsülés iránti szükségletet, mások elismerésének, a hírnév, a becsvágy szükségletét), akkor jöhet létre a személyiség növekedése is és az egyén és szervezet kielégítheti a kognitív, az esztétikai szükségleteit, hogy megvalósíthassa önmagát, hogy kibontakozhassanak a belül rejlő lehetőségek.

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az érzelmi, pszichés klíma is állandó változásban van, mert az egyének általános állapota, az életciklusok, amiben az adott szervezet tagjai éppen vannak, az aktuális események is mozgásba hozzák a pszichés klímát, és idő kell arra, hogy újra kialakuljon az egyensúly, és a pozitív légkör. Hogy segíthessük a pozitív, jó érzelmi légkör kialakulását, megmaradását, vagy helyreállását, fontos lenne a belső kommunikáció folyamatos figyelemmel kísérésére, ami többek között a jó szervezetvezető, pedagógus, szülő ismérve is lehetne.

Csillag Sára- Kiss Csaba, Szervezetfejlesztés és szervezetpszichológia almodul, file:///C:/Users/L/AppData/Local/Temp/CsillagSra_KissCsaba_Szervezetfejlesztssszervezetpszicholgia_tananyag.pdf

Szabó Éva és Lőrinczi János: Az iskola légkörének lehetséges pszichológiai mutatói, Magyar Pedagógia, 98. évf. 3. szám 211.229. (1998) http://www.magyarpedagogia.hu/document/Szabo_MP983.pdf

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor