Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1963 óta tízévenként végzi a magyar lakosság kulturálódási szokásainak – ezzel összefüggésben pedig a testi és lelki jóllétének – az ún. „időmérleg” vizsgálatát. Legutóbb 2013-ban publikálták a 2010-es évi adatokon alapuló vizsgálatok eredményeit, melyek jelentős társadalmi problémákra irányították a figyelmet: gondot jelent a családok életében a mindennapi élet megszervezése, a beszűkült lehetőségek között pedig nem marad idő olyan tevékenységekre, mint a sportolás, az olvasás, a pihenés vagy a kulturálódás. A társadalom jelenlegi helyzetét, az interperszonális kapcsolatok válságát jelzi, ahogy az összes szabadidőn belül egyre élesebben különül el a tévézés ideje, az utóbbi időben ennek már döntő hányadát köti le. (Falussy, Harcsa, 2006).

Az egészségpszichológia megközelítésmódjában éppen ezek a kérdések foglalják el a központi helyet, hiszen a saját sorsát aktívan alakítani képes és a szociális környezetét megérteni szándékozó ember egészséges életmódra való törekvésével kapcsolatos témákkal foglalkozik (Kállai, Varga, Oláh, 2014.). Keretei között hangsúlyos helyet foglal el az egészség és kultúra összefüggéseinek és az egészséges fejlődésmenetnek a tanulmányozása.

A teljes írás itt olvasható.