Pszichológusszemmel - Milyen társadalomban élünk

Az elégedetlenségi hullámot egy tragédia, és annak a következményei váltották ki, az, hogy a hatalmi struktúrák milyen módon kezelték és kezelik a mai napig is, az országban történő tragédiákat. Ennek kapcsán, nagyon is láthatóvá, szinte ordítóvá váltak az igazságtalanságok, a törvénytelenség, felelősségvállalás hiánya, a megosztottság, a diszkrimináció, az erőszak, az, hogy vannak, akiket felsőbbrendűként kezelnek, hogy a józan észt meghazudtoló dolgokat szerveznek és művelnek a hatalmi struktúrában résztvevő személyek, ami országszerte, szinte napi szinten, az utcákra kényszeríti azokat, akik látják, és a jövőnket illetően, nem megfelelőnek tartják az „itt és most” történő folyamatokat, a jogrend széthullását, a bíróságok munkáját, a természet és a közkincs szétherdálását. A városok, falvak, a természeti kincsek, és az emberek közötti viszonyok devasztációját, letarolását, lepusztítását. Most, az ország legműveltebb rétegei lázadnak, az egyetemisták, tanárok, és az őket támogató polgárok vonulnak nap mint nap az utcákra. felszólaltak az ellen, hogy van, aki magáévá tette „Az állam az én vagyok!” szállóigét, leteperve a demokráciát, az olyan politikai rendszert, amelyben a szuverén „nép”, tehát a társadalom összes, teljes jogú tagja – nem egyén, kis csoport vagy a hatalom bizonyos csoportja – igazgatja a közügyeket, beleértve a kormányzást is. A szociológusok, a mostani állapotokról szólva anomiáról beszélnek. Az anomia, az az állapot, amikor a társadalomban a közös értékek, normák meggyengülnek, az az állapot, amelyben a társadalom szabályozó hatása, nem vagy nem eléggé érvényesül, akkor, amikor már az egyén úgy látja, hogy csak helytelen eszközökkel érhet el megfelelő életkörülményeket, életminőséget. Utcák, és utak lezárása, média házak, bíróságok, tanügyi intézmények, stb. munkájának blokkolása, a közlekedés akadályozása, a sípok és más hangos eszközök használata, de ide sorolhatjuk a tojással, liszttel való megdobálást is. Leszögezhetjük, hogy beteg társadalomban élünk. És a „A "beteg társadalom" fogalma általában arra utal, hogy a társadalom működésében, értékeléseiben, normáiban vagy viselkedési mintáin súlyos hibák, torzulások, vagy érdekellentétek vannak. Ezek a hibák a társadalom stabilitását, egészségét és fejlődését veszélyeztetik, akár súlyos problémákhoz, konfliktusokhoz, vagy akár társadalmi válsághoz vezethetnek.„- összegezi a mesterséges intelligencia.

A beteg társadalom jellemzői felismerhetőek itt és most, nálunk. Pl.: - Súlyos társadalmi rések megléte, ami a társadalom tagjai között hatalmas gazdagságkülönbségek, társadalmi rések, vagy diszkrimináció tapasztalható.

- Erős érdekellentétek, a társadalom különböző csoportjai, rétegei, vagy frakciói között fennálló heves érdekellentétek, konfliktusok, ami megakadályozza a közös célok és a közjó érdekében való együttműködést.

- Szélsőséges ideológia jelenléte, a diktatórikus gondolkodás, a tolerancia hiánya, ami veszélyezteti a társadalom stabilitását és a demokratikus értékeket.

- Etikai hanyatlás, az erkölcsi normák hanyatlása, a családi értékek erodálódása, a hamis információk, hazugságok és manipulációk terjedése veszélyezteti a társadalom egészségét.

- Megkérdőjelezhető vezetői viselkedés, amikor a vezetők figyelmen kívül hagyják a társadalom érdekét, a közjó, a tisztesség, a szolidaritás és az empátia helyett saját érdekeiket, vagy csoportjuk érdekét helyezik előtérbe, akkor ez a társadalom számára káros.

- Kritika hiánya, ha a társadalom nem képes kritikusan szemlélni saját működését, értékeléseit, normáit. Ha ezt nem tudja, akkor nem tudja kijavítani a hibákat, és a társadalmi problémák tovább növekednek. 

Az, hogy az életünkkel, a társadalomban nincs minden rendben, bizonyítja a nemrégiben végzett a Szerb Kormány a fiatalok mentális egészségét és biztonságát támogató munkacsoportja kezdeményezett, és a Mentális Egészségügyi Intézet szakemberei végezték el. 22 város, 34 általános és középiskolájában 1932 tanulót mértek fel. És meghúzták a vészharangot!

A felmért fiatalok között csak 12%-nál nem található olyan szimptóma, ami összeköthető valamelyik mentális egészséggel kapcsolatos problémára. 88%-nak a mentális egészsége nem kielégítő. Megállapították, hogy a leggyakoribb pszichiátria rendellenesség ebben a populációban a depresszió, aminek tüneteit a tanulók 8,7 százalékánál evidentálták. A mentális egészséggel foglalkozó szakembereket a legjobban az aggasztja, hogy a szuicidalitás a gyerekek és fiatalok 9 százalékánál van jelen, és a vizsgált csoportban, a gyerekek és fiatalok 4 százaléka azt nyilatkozta, hogy megpróbált öngyilkos lenni. A vizsgálatban résztvevők 5 százalékánál étkezési zavarok vannak jelen (bulimia és anorexia), míg a1,7 százalékánál ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás), míg viselkedészavarral a gyerekek és fiatalok 2,2 százaléka küzd. Az alkoholizmus megnyilvánulásait a kivizsgáltak 2 százalékánál találtak. Minden 7. nyolcadikos és 1-2. osztályos középiskolás bevallotta, hogy eddigi életük folyamán önsértéssel próbálkoztak. Ami az internetfüggőséget illeti, a kivizsgáltak csoportja átlagosan 3,77 órát tölt az interneten, amiből 1,55 óra csak a játékok játszása.

Arra is rávilágított a vizsgálat, hogy a gyerekek és fiatalok 20%-a szétesett családból származik, akiknek egyharmada a családi erőszak valamelyik formáját már megtapasztalta. Hogy hogyan érzik magukat a mindennapi életükben, vallanak azok az adatok, amik arról szólnak, hogy minden 3. tanuló nem érzi magát elfogadottnak az iskolában, és ugyanez a százaléka azoknak, akik arról vallottak, hogy nincsenek bensőséges viszonyban a kortársaikkal.

Legalább egy pszichiátriai zavar diagnosztizálható a nagyvárosokban élő fiatalok között, így pl. Belgrádban minden 4. fiatalnak komoly gondja van a mentális egészséggel. Annak ellenére, hogy a felmérésben résztvevő tanulók 82%-a azt vallotta, hogy integráltnak érzi magát az iskolába, mi van azzal a 12%-al, akik nem érzik az iskolát a „második otthonának”. Fontos tudni, hogy az eredmények szerint, annak ellenére, hogy sokan úgy vélik, hogy az iskolai erőszak generálja a további erőszakot (pl. a Ribnikar iskolai tömeggyilkosságot), nem az iskolai történések generálják a tragédiákat, hanem az iskolán kívüli tényezők azok amik kiváltják, de az iskola falain belül történnek meg.

Végezetül, fel kell ismerni és elemezni a beteg társadalmat, a társadalmi problémákat, és változtatni, mert a változások megkezdése fontos az egyén, a közösség, és az egész társadalom számára. A társadalom működésének, normáinak, értékelésének elemzése, a hibák kijavítása, a kritikai szemlélet kialakítása, és az érdekellentétek megoldása egyaránt fontos, hogy a társadalom egészségesebbé, stabilabbá és boldogabbá váljon.