Pszichológiai boncasztalon a társadalom: Az érzelmek, a viselkedés mozgatórugói

Ezekből tettem néhányat a „boncasztalomra”, és próbálom jómagam is megérteni, hogy mi a hátterük, miért is lettek ennyire „láthatóvá”.

Szinte nincs olyan település országunkban, amelyet az emúlt hónapok eseményei ne rengették volna meg valamilyen módon. Az érzelmek széles skáláját tapasztalhattuk meg a települések utcáin. Az emberi elégedetlenség kifejezésének, és az erre adott válaszreakció több formáját is láthattuk és láthatjuk, nap, mint nap. Vannak nagyon kreatív kifejezésformák, mind amilyenek a szlogenek, vagyis jelmondatok, plakátok, hordozható szobrok, ruházat, testfestés, mobil bicikli blokádok, stb. Azonban vannak, igencsak agresszív, fizikai támadások (baseball ütővel, kövekkel, vízzel teli üvegekkel, késsel, autóval, stb.), amelyek mások testi épségét és egészségét, sőt életét is veszélybe hozzák. Ide sorolhatóak a karhatalom nagyobb ok nélküli, kemény intézkedéseit is, nevezhetjük túlkapásnak is, ami számos bebörtönzéshez, fiatalok és idősek testi sérüléseihez, bírósági eljárásokhoz vezettek.

Az utcákon, és az otthonok nagy többségében is, az utóbbi években kialakult társadalmi helyzettel való elégedetlenség érzése tapasztalható. Elégedetlenség azzal, hogy semmibe veszik a lakosság szükségleteit és igényeit az életkörülményekkel kapcsolatosan, hogy veszélybe hozzák, herdálják a javainkat, azt, ami életet jelent, a vizeinket, földjeinket, erdőket, természeti kincseinket, kivágják parkjaink fáit, tönkreteszik az állatvilág védett élőhelyeit, hogy a minőségtelen építkezésekkel emberi életeket oltottak ki, sérüléseket okoztak, stb., amiért a felelősek felmentést, sőt jutalmazást kapnak, nem vállalva sem erkölcsi, sem anyagi felelősséget, a legfelelősebbeket pedig felmentve a büntetőjogi következmények alól. Az is közrejátszik az elégedetlenségben, hogy azokat, akik nyíltan kiállnak és támogatják a követeléseket, a hatalmi struktúrák, tönkre akarják tenni, ellehetetlenítik a vállalkozásaikat, megrongálják az üzlethelységeket, autóbuszaikat, fenyegetéseknek vannak kitéve, így próbálják megfélemlíteni és eltántorítani a másként gondolkodók támogatóit.

Az is közrejátszik, hogy a hatalom nagy nyomást gyakorol azokra a médiákra is, amelyek nyíltan és objektíven bemutatják a történéseket, kritikus hangon szólnak a hatalomról, annak a polgárokat és az országot megkárosító terveiről és tevékenységéről. Érzelmekkel fűtött a levegő. Elégedetlenség, düh, harag van a levegőben, és az emberekben. Nem csoda, hogy az utcákon vannak a polgárok, mert az érzelmi állapotaink, nemcsak az ítéletalkotást és a gondolkodást befolyásolják, hanem a társas viselkedésünket is. Az érzelmek nagyon fontosak, de egyben igencsak összetettek is, az érzelmekkel foglalkozó pszichológusok „számos tényező egysége összjátékaként” – határozza meg. (Fischer, Shaver és Carnochran, 1990). Hogy mennyire összetett jelenségről van szó, bizonyítja az is, hogy egy-egy érzelemben szerepet játszanak úgy a kognitív (amelyek megvalósítják az értelmi működést, az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet és gondolkodás útján), mind a fiziológiai folyamatok (szívverés, légzés, anyagcsere, izomműködés, idegrendszer működése), de benne van a cselekvési hajlandóság, és az instrumentális viselkedés is. Az érzelmeknek fontos szerepük van a viselkedés szabályozásában, a külső és belső ingerek folyamatos értékelésével, és az egyén számára legkedvezőbb viselkedési reakció kiválasztásában és a célirányos viselkedésben is.

Az érzelmek motiválnak, cselekvésre késztetnek. Az ún. anticipációs érzelmek, amelyek azok az érzelmek, amelyek a cél elérésének elképzelése által jelennek meg, és mára már olyan erősségi szintet értek el, hogy beindult az az akarati folyamat is, ami arra késztet, hogy a cél elérése érdekében terveket készítettek, és magas szintű a cselekvési szándékuk is. Hogy nagyon magas erősségi szintet értek el az érzelmeik, bizonyítja az is, hogy a náluk kialakult viselkedés még mindig fennáll, kitartóak a kitűzött céljaik elérésében. Ezért van az, hogy az egyetemista és polgári mozgalom nem lanyhult az elmúlt időszakban, a nyári nagy hőség, és a nyaralási idény ellenére se. Azért van, mert érzelmileg nagyon is fontos dolgokról van szó, hisz a jövőjük függ tőle. Dühösek, és a düh és a harag, „ha a megfelelő helyre kerül, gyógyít, nem rombol”[1]. „A düh ugyanis egy evolúciós gyökereken nyugvó, automatikus érzés, a hat alapérzelmünk egyike. Funkciója az, hogy erőt adjon ahhoz, hogy ki tudjunk állni magunkért (vagy másért) egy igazságtalannak vélt helyzetben, és meg tudjuk fogalmazni a kielégítetlen érzelmi szükségletünket, hiányunkat”- fogalmazza meg Sárkány Kinga[2].

A harag és a düh, esetünkben is, nagyon fontos érzelmek, mert segítenek túlélni. Az érzelmek, így az ún. negatív érzelmek sem véletlenül vannak jelen az életünkben, hisz fontos evolúciós szerepük van. A harag és a düh veszély esetén ugyanis védekezésre késztet akkor, amikor a biztonságunk a tét. És, itt és most, valóban a biztonság, az egészséges életkörülmények, a jövő a tét.