A frusztráció titkaiból

Ha többet tudunk erről a jelenségről, többek között a jelen társadalmi történéseinek megértésében is segíthet. Latin eredetű kifejezésről van szó, a latin frustrari ('meghiúsít') alapján; forrásuk a frustra ('hiába, sikertelenül').

A frusztráció szinonimái a Szinonima szótár szerint az: akadályozottság, gátoltság, bénító érzés, csődérzés, kudarcérzés, zavarodottság, zaklatottság. Bartha Lajos, 1981-ben kiadott Pszichológiai értelmező szótárában a frusztráció címszó alatt, a következőt olvashatjuk: ”frusztráció valódi vagy vélt elhanyagoltság, háttérbe szorítottság, megrövidültség élménye csalódást okozó elvárás vagy elszenvedett igazságtalanság következtében. Lehet ösztönkielégítés akadályoztatása következtében létrejövő élményállapot, csüggedt vagy éppenséggel feszült, agresszív lelkiállapot, amelyet a vágyak, törekvések meghiúsulása vált ki”. Egy újabb 2024-ben közreadott meghatározást az internetes  SzóLexikon-ban olvashatjuk: „A „frusztráció” egy olyan érzelem vagy állapot, amely akkor alakul ki, amikor valaki akadályokat vagy kudarcokat tapasztal a céljai elérésében, vágyaiban vagy terveiben. Ez az érzés gyakran együtt jár irritációval, csalódottsággal és tehetetlenséggel. A frusztráció általában olyan helyzetekben fordul elő, amikor az egyén nem képes irányítani a körülményeket, vagy nem érti, miért nem éri el a kívánt eredményt.” Úgy érzem, hogy ennek a fogalomnak a megismerésére igencsak szüksége van mindenkinek, mert ebben a pillanatban igencsak aktuális köreinkben, és azért is, mert nincs olyan ember, és nincs az életnek olyan területe, ahol ne szembesülnénk, vagy szembesülhetnénk vele. A frusztrációval azért is fontos megismerkedni, mert igencsak gyakori, sokféle élethelyzetben megjelenhet, és nagyon fontos, hogy felismerjük és kezeljük, mert különben átalakulhat hosszú távú stresszé, vagy szorongássá, ami igencsak megnehezíti a szorongó egyén mindennapjait és alkalmazkodását az Élet hozta helyzetekhez, mind a munkahelyi nehézségek, kommunikációs akadályok, technikai problémák, a forgalmi dugóban, sporteseményen, tanulási folyamat alatt, stb.

Hogy valójában milyen is, ha valaki frusztrált, legjobban a gyerekek esetében illusztrálható. Az egészen kicsi gyerek, amikor pl. elvesszük tőle a kedvenc játékát vagy a cumiját, vagy nem kapja meg a boltban a kívánt dolgot, elkezd sírni, hisztizik, sikoltozik, csapkod, toporzékol, van, hogy földhöz vágja magát.

Ez általában olyankor történik, amikor még a kisgyermek nem tud egyértelműen kommunikálni, és amikor megpróbálja tudatni a felnőttekkel, mire van szüksége, és azok nem értik mit akar, az frusztrálttá teheti.

Sokan, és régóta foglalkoznak a frusztráció kérdésével. Freud szerint, aki az egyik legismertebb elméletet, a pszichoanalitikus elméletet, fogalmazta meg, a frusztráció „egy ösztönszükségletről való, kényszerű lemondás. A csalódás, a várt eredmény, a kielégülés elmaradásának zaklatott állapota.„ A szintén pszichoanalitikus gyökerű, frusztráció-agresszió hipotézis szerint, „ha valakit megakadályoznak egy adott célra irányuló személyes erőfeszítéseiben, minden esetben agresszív hajtóerő (’drive’) keletkezik benne, amely arra motiválja az illetőt, hogy kárt tegyen a frusztrációt okozó személyben vagy tárgyban. Ezen általános elmélettel szemben a kutatások azt mutatják, hogy az agresszió nem az egyedüli lehetséges válasz a frusztrációra.” [1] És az életkor növekedésével, megtanuljuk kezelni ezeket a sokszor romboló hatású érzéseket, az agressziót.

Az eredeti cél irányába le nem vezethető, feltorlódott energiát nevezzük frusztrációnak, ami a cél meghiúsulása, a vágyott dolog vagy személy elérhetetlensége következtében támadt feszültség. Az energiafeltorlódás általában, robbanáskész állapotot, agressziós készenlétet idéz elő, ez az állapot, a személyiséget teljes egészében megterheli, mert stressz-állapot. Ezért számít a frusztráció a személyiséget pszichésen megterhelő, a megfelelő alkalmazkodást, az adaptációt megnehezítő feszültségnek. Ez egy intenzív érzelmi-indulati töltet, amit fontos oldani, levezetni.

A frusztráció kérdésével kapcsolatosan fontos a frusztrációs tolerancia kérdése is. Az alacsony vagy magas mértékű frusztrációs tolerancia azt a frusztrációmennyiséget jelöli, amennyit az egyén képes elviselni anélkül, hogy eredeti célját megváltoztassa. Idővel kialakul a frusztráció tűrésének képessége. A frusztrációtűrés, valójában egy nagyon fontos dolog, mert a rugalmas alkalmazkodási képességet jelenti. Szerencsére, nem a következetes fegyelmezés eredményeként jön létre, hanem adaptálódásként, amely egy fontos érési folyamat. Azt észrevehetjük, hogy nem mindenkinél egyforma a frusztrációs tolerancia képessége. Van, akinél hiányos az alkalmazkodási képesség, és náluk, a frusztráció hatására egyfajta agressziós készenlét van, és a feltorlódott energia robbanáskész állapotban van. Szerencsére, ez még a kisgyermekeknél sem vezet szükségszerűen agresszív magatartáshoz. Azoknak, akik kicsik és éretlenek, segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy a frusztrációjukat biztonságosan tudják kezelni, hogy a belső feszültség kiutat találjon. A gyerekeinknek segíteni kell abban, hogy felismerjék az érzéseiket, és ki tudják fejezni szóban őket, mert ha gyerekkorunkban nem tanultuk meg szavakkal kifejezni és jó helyen kiengedni a frusztrációt, akkor felnőttként is meggyűlik vele a bajunk. [2]

Valójában mindenkinek meg kell értenie, hogy a frusztrációs feszültségnek számos negatív hatása van ránk, a kapcsolatainkra, a testi és mentális egészségünkre is. Mit tehetünk?

Nagyon fontos, hogy beszéljünk az érzéseinkről, beszéljünk arról, ami frusztrál bennünket. Persze ezt, egy számunkra megbízható személlyel, baráttal, szakemberrel tegyük. A nyílt és őszinte kommunikáció segít feldolgozni az érzelmeket. Keressünk olyan tevékenységet magunknak, amellyel kikapcsolódhatunk, ami örömet szerzünk önmagunknak. Kereshetünk támogató közösséget is, olyan támogató csoportot, akik hasonló gondokkal, problémákkal küzdenek, mint mi magunk. Mozogjunk sokat, mert a mozgás segít a felgyülemlett feszültség levezetésében.

Ismerjük meg a frusztrációnkat és tanuljuk meg kezelni őket.