- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A madarak repülésének elősegítésére a végtagokat alkotó csöves csontok levegővel teltek, így könnyebbek.
179. szám - 2019. augusztus
Nemzetközinek vélt szavakOlyan szavak is bekerülnek a szerb nyelvből a vajdasági magyarok beszédébe, amelyek más nyelvből való idegen szónak látszanak, voltaképpen pedig a szerbben jöttek létre, illetve kaptak sajátos értelmet: bukvális, dezsurni, reviális, dibidusz, duduk
|
10
|
A jó fordítást örömmel olvassa az ember, a rossz fordításon pedig bosszankodik. Különösen akkor nagy a csalódása, ha színvonalasnak számító sajtótermékben "örvendeztetik meg" silány fordításszöveggel. Ez járt a fejemben akkor, amikor a kezembe vettem egyik folyóiratunknak azt a számát, amelyben többek között a bácskai bunyevácok kettős vezetéknevéről jelent meg tanulmány. Nagy érdeklődéssel kezdtem olvasni, hiszen jómagam is foglalkoztam a kettős vezetéknevek kérdésével. Derűre azonban ború következett, tudniillik nem élvezhettem kellőképpen a tanulmányt, nem összpontosíthattam megfelelő mértékben a mondanivalójára magyartalan szövege miatt. Az írást szerbről fordították magyarra, és, mint kiderült, a fordító nem mindig tartotta tiszteletben a magyar nyelvhelyesség, a magyar nyelvű fogalmazás követelményeit. A kérdéses fordításszöveg értékét számos idegenszerűség csökkenti. Közéjük tartozik például a bukvális értelemben szószerkezet. A magyar köznyelvben nincsen bukvális melléknév, helyette a szó szerinti vagy a szóról szóra való kifejezés használatos. A bukvális a szerb bukvalan átvétele, pontosabban latinos alakúvá tétele a -lis toldalékkal. Csakhogy a bukvalan nem latin eredetű szava a szerbnek, hanem ószláv. Töve a bukva, amely betűre vonatkozik. A bukvalan tehát voltaképpen betű szerinti. Egyébként egyik szinonimája, a doslovan is ezt mondja. Rokon értelmű vele még a pravi és a tačan, valamint a koji odgovara originalu kifejezés (vagyis magyarul: eredeti, pontos, az eredetinek megfelelő). Etimológiailag az ábécét jelölő bukvica és az ábécéskönyvre utaló bukvar főnév is összefügg a bukvalan melléknévvel. Nincs összhangban a magyar nyelvszokással a szélesebb értelmezés szerint fordulat sem, inkább tágabb értelemben szoktunk valamiről beszélni. A tág melléknévnek szinonimája ugyan a széles, de nem mindig cserélhető fel vele. A szerbben a širok széles is és tág is lehet, de ez nem kell, hogy megtévesszen bennünket. A szóban forgó tanulmány fordítója fölöslegesen él a valamit képez szerkezet különféle változataival (részét képezi, alapját képezi stb.) A képez igének létezés, állapot kifejezésére való használata németesség, de nemcsak ezért helytelenítendő, hanem főleg terjengőssége miatt. Leginkább ugyanis maga a névszói állítmány is elegendő (ez ennek és ennek a része). A fordítás szövegében tévesen választott szavak is akadnak. Például 'népnév' értelemben etnonímia, 'helynév' értelemben pedig toponímia szerepel, pedig az első jelentést az etnonima, a másodikat a toponima szó hordozza. Más szavak esetében is megfigyelhetünk hasonló különbséget, más a szinonima, és más a szinonímia, a homonima nem azonos a homonímiával stb. Jobb lett volna magyar szóval megnevezni a kérdéses fogalmakat: népnév, helynév. A bukvális melléknév csupán egyike azoknak a szerb mintára alkotott (vagy inkább koholt) szavainknak, amelyeket a beszélők nemzetközinek vélnek. A dezsurni melléknevet francia eredetűnek gondolná az ember, de a franciában nem ismerik, és természetesen a magyarba sem kerülhetett a franciából. Az 'ügyeletes, napos' jelentésű dežurni a szerb nyelvben keletkezett a francia être à jour kifejezés nyomán. Nem tartozik a magyar nyelvben használatos idegen szavak közé a reviális sem. Latin eredetűnek látszik, pedig ez is a szerb nyelvben jött létre. A revijalan (amely revüszerűt, revü jellegűt jelent) a francia revue szónak megfelelő szerb revija továbbképzése. Török szavakat is átvesznek a szerbből a vajdasági magyar beszélők. A dibidusz latinos hangzású ugyan, de nem latin eredetű, a 'teljesen, egészen, végképpen' jelentésű török dibiduz szerb változata. A szerbben nemcsak határozószóként él, hanem főnévi értelmet is hordoz: ostoba, tökkelütött, hatökör. A török eredetű duduk pásztorsípra, furulyára utal, a bizalmas szóhasználatban ruházták fel 'tudatlan ember, tökfilkó' jelentéssel.
|
Kapcsolódó cikkek
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata