- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Egy átlagos villám 5-10 centiméter széles, és 3 kilométer hosszú!
128. szám - 2015. május
A francia nyelv nemzetközi szerepeAzt az űrt, amely a latin nyelvnek a nemzetközi színtéren való háttérbe szorulásával állt be a XVII. században, fokozatosan a francia kezdte betölteni. A francia nyelv térhódítását elsősorban a francia királyság megerősödése tette lehetővé…
|
7
|
A francia nyelv a XVI. században formálisan is államnyelvvé vált, nemcsak a latint szorította ki a hivatalos használatból, hanem a szépirodalomban jelentős provanszált és a pikárd nyelvjárást. XIV. Lajosnak, a napkirálynak abszolutista uralma idején Franciaország arra törekedett, hogy hegemóniát érjen el Európa felett. Richelieu bíboros a francia diplomácia vezetőjeként igen sokat tett ennek érdekében. A francia lett a diplomácia nyelve. Vele együtt a francia kultúra is elterjedt az európai országokban. Számos európai királyi udvarban a franciát alkalmazták társalgási nyelvként. A francia nyelv virágkora a XVIII. századra esik. Ekkorra már szinte minden művelt európai beszél franciául. II. Frigyes porosz király francia költeményeket ír, Nagy Katalin cárnő haladó francia gondolkodókkal keres kapcsolatot, a szentpétervári Császári Tudományos Akadémia francia nyelven teszi közzé kiadványait, Romániában és Bulgáriában diplomáciai és oktatási nyelv lesz a francia, a magas porta Konstantinápolyban ezt a nyelvet használja az európai országokkal való érintkezésben, Mária Terézia bécsi udvarában franciául tanulnak a testőrök stb. A francia nyelv tekintélye még a XIX. században is igen nagy volt, habár a tudományban a német kezdett felülkerekedni rajta. Politikai és művelődési szerepe továbbra is megmaradt. Jellemző például, hogy I. Sándor cár a finn nagyhercegség parlamentjének megnyitása alkalmából nem oroszul tartotta beszédét (noha a nagyhercegség Oroszország része volt), nem is svédül (ezt használták a helyi közigazgatásban), sőt nem is finnül (mint az ottani nép nyelvén), hanem franciául. Jelentős sikere volt a francia nyelvnek a nemzetközi érintkezés területén l878-ban a posta-világszervezet megalakítása és a posta-világszerződés megkötése. A francia nyelv elsőségét az I. világháború végéig tartotta meg, utána átadta helyét az angolnak, amely addig főleg kereskedelmi és gazdasági nyelvként bizonyult jelentősnek. A francia nyelv használatának elterjedésében elsősorban nyelven kívüli okok játszottak szerepet: a francia királyság hatalma és tekintélye, az európai kontinensen való kulcshelyzete, a francia forradalom gondolkodóinak hatása, a francia irodalom hírneve, a francia arisztokrácia kifinomult életmódjának vonzóereje az európai országok uralkodó rétegeinek körében. Természetesen maga a nyelv is hozzájárult a népszerűséghez szerkezeti sajátságaival, hogy a gondolatok világos közlésének, finom árnyalásának jól elsajátítható eszköze, amely szükség esetén arra is alkalmas, hogy eltitkolják vele a tényleges közölnivalót. Voltaképpen nehéz franciául megtanulni, mert ez a nyelv olyan hangokat is használ, amelyek más európai nyelvekből hiányoznak, a helyesírás igen eltér a kiejtéstől, továbbá sok sajátos kifejezés bonyolítja a gondolatközlést. Napjainkban a franciának viszonylag korlátozott nemzetközi szerep jut, de még így is igen sok személynek anyanyelve vagy második nyelve. Franciaországon kívül hivatalos státusa van a következő államokban: Belgium, Burkina Faso, Burundi, Comore-szigetek, Csád, Dzsibuti, Elefántcsontpart, Gabon, Guinea, Haiti, Kamerun, Kanada, Kongó, Közép-afrikai Köztársaság, Luxemburg, Madagaszkár, Mali, Mauritánia, Monaco, Niger, Ruanda, Seychelle-szigetek, Svájc, Szenegál, Togo, Vanuatu, Zaire. Akárhogy is vesszük, azért a francia még mindig világnyelv. |
Kapcsolódó cikkek
- A malediktológia rövid áttekintése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- A legkalandosabb életű magyar zeneszerző
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- Személynevek változatai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- Koppány lázadása
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata