- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy a világ legkisebb műholdját 2000-ben bocsátották fel. A Picol-sat-1 és -2 ellenőrző műhold 250 grammos, kártyacsomag nagyságú szerkezet volt, és harminc méter hosszú huzal kötötte őket össze.
141. szám - 2016. június 1.
Idegen észjárást követő igékAz utóbbi időben több furcsa ige bukkan fel a magyar szóhasználatban, különösen újságíróink élnek velük. Zömük igekötős ige, de vagy az igekötő jelentése tér el a szokásostól, vagy a használata bizonyul fölöslegesnek.
|
5
|
A túlszavaz is idegen észjárást követő igék közé tartozik. Azt a jelentést tulajdonítják neki, hogy 'valamit vagy valakit szavazatával folyton elvet'. Voltaképpen a szerb nadglasavati ige megfelelője akar lenni. Vajon szükség van-e a túlszavaz igére? Ilyen jelentésű szó talán kellene, hiszen a leszavaz ige nem fejez ki gyakorító jelentést, mint a szerb nadglasavati a nadglasiti igével szemben. A túl igekötőnek nincs olyan jelentése, amely erre a szerepre alkalmassá tenné ('valamely határvonalnál tovább jutva, illetve távolabbra irányulva', 'valakihez, valamihez viszonyítva nagyobb mértékben, őt vagy azt meghaladva', 'túlságosan'). Ha az 'állandóan, folyton leszavaz' jelentésnek megfelelő igét akarnánk alkotni, akkor ezt inkább gyakorító igeképzővel kellene cselekednünk. Persze az ilyen ige (például leszavazgat) eleinte szokatlan lenne. Itt van továbbá az elpolitizál ige. Ez viszont a szerb ispolitizirati nyomán keletkezett. Jelentése 'politikai kérdést csinál valamiből, politikai síkra viszi át a dolgot'. Az el igekötőnek igen szerteágazó jelentésváltozatai vannak, végeredményben az említett jelentés is kifejezhető vele. Lehetséges, hogy idővel nem látunk majd benne semmi különöset. Az aláértékelődik ige inkább visszaható alakja miatt problematikus, mint igekötője folytán. A sajtónyelv tudniillik már korábban is használta az aláértékel igét 'leértékel, lebecsül' jelentésben, úgymond választékos forma gyanánt. A szerb potceniti / potcenjivati igének nincs is visszaható alakja, úgyhogy az aláértékelődik a mi újságíróink leleményének bizonyul. Inkább nevezzük meg a cselekvés alanyát, ki értékel le, becsül le valamit, ha pedig általános érvényű megállapításnak szánjuk, használjunk többes szám harmadik személyű igealakot (leértékeli, lebecsülik stb.) vagy általános alanyt! A magyar nyelv fölöslegesen használt igekötős igéi leginkább német mintára keletkeztek. Többek között a leépít is ilyen. Abban a jelentésben, hogy 'lent levő helyre épít' még meg is állná a helyét, leginkább azonban arra utalnak vele, hogy intézmény, vállalat egy részét megszünteti vagy tevékenységét korlátozza, illetve, hogy létszámcsökkenés során állásából elbocsát valakit. A német abbauen magyar megfelelője nem a leépít tükörszó, hanem a felszámol, megszüntet, korlátoz és a létszámot csökkent, elbocsát. Az átbeszél igének 'valamit megtárgyal, megbeszél' értelemben való használata szintén német hatásról tanúskodik, a beszélők a durchsprechen igét utánozzák vele. Az ein Problem durchsprechen magyarul megbeszéli a kérdést vagy megtárgyalja a problémát. Egyes újságírók választékosnak vélik az aláértékel igét. Különlegessége idegenszerű voltából adódik. A német unterschätzen nyomán jött létre, és méltatlanul szorítja ki helyéről mind a leértékel, mind a lebecsül igét. Ha valamely pénznem értékcsökkenéséről van szó, akkor a leértékel használatára van szükség, ha pedig azt akarjuk kifejezni, hogy valaminek az értékét, súlyát, jelentőségét, fontosságát kisebbnek tartjuk, mint amekkora, akkor a lebecsül igére. Olykor igenév válthat ki nem kívánt képzettársítást. Például az alultáplált szó használata nyomán azt gondolhatja az ember, hogy az illető nem a száján keresztül vesz magához táplálékot. A németek tényleg azt mondják a rosszul táplált személyre, hogy unterernährt, de ez nem jelenti azt, hogy magyar szövegkörnyezetben szó szerint ennek megfelelően kell kifejezni magunkat. Érdekes termékei az idegenszerű szóhasználatnak a fölöslegesen magyar igekötővel nyomósított idegen szavak: kiexportál, leredukál, átpasszíroz, megrevideál stb. Az efféle összetételek az idegen szó felületes ismerete miatt keletkeztek, a beszélő a magyar szó igekötőjét illeszti az idegen megfelelőhöz: kivisz – kiexportál, lecsökkent – leredukál, áttör – átpasszíroz, megváltoztat – megrevideál. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata