- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Ha a Föld történetét egy évnek feleltetjük meg, akkor április eleje táján jelent meg az élet, az emberek pedig Szilveszter előtt pár perccel érkeztek.
202-203. szám - 2021. július-augusztus
Lehet pozitív a diszkrimináció?A diszkrimináció általában nem más, mint hátrányos különbségtétel, olyan eljárás, amely ellentétes az egyenlő elbánás elvével. Vajon a diszkrimináció jó, pozitív előjelű is lehet? Ugyanis vannak, akik pozitív diszkriminációt emlegetnek.
|
3
|
Egy alkalommal azt nyilatkozta a televízióban a romák egyik vezetője, hogy ők pozitív diszkriminációt kérnek népcsoportjuk számára Magyarországon. A magyarországi cigányok, vagyis romák tehát elfogadják a diszkriminációt, de csak pozitív előjellel, vagyis úgy, ha ez kiváltságos helyzetet jelent. A zsidókkal és a négerekkel kapcsolatban olvashattuk a Magyar Narancs című lapban a következő (igaz, kissé ironikus) sorokat: "... a Simpson-per valószínűleg még arról is szól, hogy Amerika ma már nem más, mint egyetlen nagy, szerető család, amelyben mindenki a pozitív diszkrimináció lázában él." Úgy látszik, a pozitív diszkrimináció szókapcsolat manapság már megszokott fogalmat jelöl, azt, hogy a társadalom különös figyelemmel gondoskodik hátrányos helyzetben levő tagjairól. Van tehát negatív diszkrimináció, a hátrányos megkülönböztetés, a pozitív diszkrimináció pedig az előnyben részesítés. A szociológiában él a pozitív diszkrimináció, hátrányt csökkentő megkülönböztetést, esélykiegyenlítést jelöl, jogi, adminisztratív vagy egyéb segítséget jelent hátrányos helyzetű csoportok vagy személyek számára. Indítéka a domináns egyén vagy csoport együttérzése, megértése, illetve a másik fél követelése vagy a gazdasági és társadalmi igazságtalanság elleni tiltakozása. Szándéka az esélyegyenlőség megteremtése, az embercsoportok közötti gazdasági vagy társadalmi igazságtalanság enyhítése. Az esélyegyenlőség érdekében a pozitív diszkrimináció bizonyos esetekben korlátokat állít a domináns helyzetben lévőknek. Néhány évtizeddel ezelőtt, az önigazgatási érában bukkant fel nálunk egy paradox fogalom, a pozitív nulla. Természetesen nem matematikai értelemben szerepelt, inkább könyvelőségi eredményként, azt jelezve, hogy a vállalatnak (vagy akkori megnevezéssel: a társultmunka-alapszervezetnek) nincs vesztesége. A számvitelben és a pénzügyekben egyébként más szókapcsolatok is tartalmazzák a pozitív melléknevet: pozitív árfolyamkülönbség (a vételi és az eladási árfolyam közötti eltérés), pozitív pénzügyi eredmény (magyarán: nyereség), pozitív szaldó (ez a tartozik rovat többletére utal) stb. A diszkrimináción kívül több olyan szó is használatos, amelyben szerepel a disz- előtag. Ez a latin szóelem általában elosztásra, tagadásra, ellentétre vonatkozik. A disztribúció szó egyrészt maga is elosztást, felosztást jelent, de eloszlásra, megoszlásra is utalhat. A nyelvtudományi szóhasználatban a nyelvi formák egymással való társulási lehetőségeik szerinti megoszlását, illetve osztályozását jelöli. A matematikában a disztribúció a függvényfogalom nagymértékű általánosításával kapcsolatos elméletre vonatkozik. A diszjunkció alapjelentése 'elválasztás, szétválasztás'. A filozófiában logikai műveletet jelöl: két egymást kölcsönösen megengedő ítéletnek a vagy, akár –akár kötőszóval való összekapcsolása, az élettanban pedig faj vagy genus elterjedési területének (földrajzi vagy ökológiai akadályok miatti) részekre való különülését. A diszlokáció elsősorban 'áthelyeződés, eltolódás' értelemben szerepel. Az ásványtanban kristályszerkezeti szabálytalanságra vonatkozik, a geológiában a földkéreg kőzetrétegeinek elmozdulására, az orvostudományban helyzetváltoztatásra, kifejezhet továbbá telepítést, régen viszont elhelyezésre, elszállásolásra mondták. A diszparitás értelme 'különbözőség, eltérés, elütő jelleg', főleg a kereskedelmi szóhasználatban fordul elő, a tőzsdén jegyzett árfolyamnak a névértékétől való jelentős eltérését fejezik ki vele. A diszperzió főnévnek csak szaknyelvi jelentései vannak: színszórás, színszóródás a fizikában; egymástól viszonylag független, igen finoman eloszlatott részecskékből álló anyag a kémiában; szórás; a várható középértéktől való eltérés a matematikában; az elektromos vezetőképesség változása nagy frekvenciájú áram hatására a villamosságtanban; valamely állatfaj egyedeinek előfordulása egy megadott területen; az állattanban; kísérleti módszer az atommag méreteinek meghatározására, illetve a beeső és szóródó részecskék közötti kölcsönhatás vizsgálatára az atomfizikában. |
Kapcsolódó cikkek
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata