- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy mekkora a Kheposz-piramis? Körülbelül egy kilométer a kerülete. Alapjának egy oldala 227 m hosszú, csúcsának magassága a földtől 146,5 m. Ha belépünk a piramis belsejébe kamrákat találunk, melyek részben a föld felszíne fölött, részben alatta helyezkednek el. Itt helyezték el a fáraónak szánt élelmet, edényeket, ruhákat, dísztárgyait, bútorait, azokat a dolgokat, amire a halál után szüksége lehet az uralkodónak. A legutolsó kamrában találjuk kőszarkofágba zárt fakoporsóban a fáraó bebalzsamozott testét - a múmiát.
165. szám - 2018. június
Az anyanyelvGyakran emlegetjük az anyanyelv szót, és általában nemigen töprengünk el azon, hogy voltaképpen milyen fogalmat is jelöl. Magától értetődő dolognak tartjuk, olyasminek, mint azt, hogy levegő vesz körül bennünket, hogy vízzel mosunk kezet, hogy minden nap kenyér kerül az asztalra...
|
7
|
Az anyanyelv egyszerűen csak van, ez az a jelrendszer, amelyen gondolkodunk, amelyen álmodunk, amelyen számolunk. Ezt a nyelvet sajátítottuk el édesanyánktól és családunk többi tagjától. Az írónak az anyanyelv azt jelenti, amit a szín a festőnek, a hang a zeneszerzőnek, a gép a munkásnak, a föld a parasztnak. Eszközt, amellyel dolgozik, alkot, termel, amelynek segítségével betölti küldetését, nyomot hagy maga után, megvalósítja céljait, elképzeléseit, vagy legalábbis egzisztenciát teremt magának, biztosítja fennmaradását, megélhetését. Az emberek rendszerint érzelmi síkon közelítik meg az anyanyelv fogalmát, szubjektív módon viszonyulnak hozzá. A mindennapi életben meg is felel az anyanyelvnek efféle meghatározása és kezelése. A tudomány azonban nem elégedhet meg szubjektív értékelésekkel, érzelmi alapú definíciókkal. Neki a fogalmaknak tárgyilagos körvonalazására van szüksége. Az anyanyelv fogalmának a gondolkodás, az álmodás és a számolás funkciójához való kapcsolása nem eléggé megbízható kritérium, ugyanis a kutatások szerint némelyek ezeket a funkciókat is átviszik egy új nyelvre, ha személyiségjegyeik ezt lehetővé teszik (olykor még a nyelvtudástól is függetlenül). Másrészt viszont a nyelvi környezet tartós megváltozása nem feltétlenül vezet az említett funkcióknak a másik nyelvbe való áthelyezéséhez (még akkor sem, ha az illető személy tökéletesebb tudást szerez a második nyelvben, mint az elsőben). Az is vitatható tézis, hogy az anyanyelv mindenképpen az a nyelv, amelyet a kérdéses személy anyja beszél. Persze olyan esetek is vannak, amikor csecsemő korától kezdve nem az anyja neveli a gyereket. Ezért egyesek úgy módosítják az említett meghatározást, hogy az anyanyelv az a nyelv, amelyet a gyerek elsőnek tanul meg. Az afáziás beszédzavarok vizsgálata során gyakran megmutatkozott az a jelenség, hogy az afázia legkevésbé az első nyelvet károsítja, és ez regenerálódik a leggyorsabban. Voltak viszont olyan esetek is, amikor az anyanyelv sem mentesült kevésbé az afáziától, mint az illető által használt többi nyelv. Úgy is definiálható az anyanyelv, hogy ez az a nyelv, amelyet a legjobban ismer az ember. Bizonyos esetekben azonban ez sem egyértelmű dolog. Azoknak például, akik idegen nyelven végezték tanulmányaikat (az általános iskolától kezdve az egyetemig), nagyobb lehet az ezen a második nyelven való kompetenciájuk, mint azon, amelyet a szülői házból vittek magukkal. Ez a kritérium különösen akkor vitatható, ha csupán a szókészletre alapoz, a szófűzést, a mondatszerkesztést, és általában a kifejezőkészséget pedig figyelmen kívül hagyja. A szociolingvisztika inkább a nyelv használatának szempontjait helyezi előtérbe, mondván, hogy az egyénnek az anyanyelve az, amelyet a leggyakrabban használ. A nemzetiségi helyzetben, különösen a szórványban élők gyakran kényszerülnek arra, hogy idegen nyelven kommunikáljanak (munkahelyükön, nyilvános helyen stb.), de ettől még az illető nyelv nem feltétlenül válik anyanyelvükké. Megbízható mércének látszik az egyén azonosulása valamely nyelvvel. Ez társadalomlélektani szempontú megközelítés, azt a nyelvet emeli ki, amelyen az egyén szocializációja során közösségének, csoportjának a normáit, értékrendjét elsajátította. Eszményi körülmények között az egyénnek a belső azonosulása összhangban van azzal, ahogyan őt a kívülállók azonosítják. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata