- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- 4000 évvel ezelőtt Babilonban bevett szokás volt, hogy az esküvő után a menyasszony apja újdonsült vejét egy hónapig itatta. Az ital mézből készült sör volt, innen származik a magyar "mézeshetek" illetve az angol "honeymoon" kifejezés. (moon - hold) - mivel a babilóniak holdhónapot használtak
165. szám - 2018. június
Az anyanyelvGyakran emlegetjük az anyanyelv szót, és általában nemigen töprengünk el azon, hogy voltaképpen milyen fogalmat is jelöl. Magától értetődő dolognak tartjuk, olyasminek, mint azt, hogy levegő vesz körül bennünket, hogy vízzel mosunk kezet, hogy minden nap kenyér kerül az asztalra...
|
7
|
Az anyanyelv egyszerűen csak van, ez az a jelrendszer, amelyen gondolkodunk, amelyen álmodunk, amelyen számolunk. Ezt a nyelvet sajátítottuk el édesanyánktól és családunk többi tagjától. Az írónak az anyanyelv azt jelenti, amit a szín a festőnek, a hang a zeneszerzőnek, a gép a munkásnak, a föld a parasztnak. Eszközt, amellyel dolgozik, alkot, termel, amelynek segítségével betölti küldetését, nyomot hagy maga után, megvalósítja céljait, elképzeléseit, vagy legalábbis egzisztenciát teremt magának, biztosítja fennmaradását, megélhetését. Az emberek rendszerint érzelmi síkon közelítik meg az anyanyelv fogalmát, szubjektív módon viszonyulnak hozzá. A mindennapi életben meg is felel az anyanyelvnek efféle meghatározása és kezelése. A tudomány azonban nem elégedhet meg szubjektív értékelésekkel, érzelmi alapú definíciókkal. Neki a fogalmaknak tárgyilagos körvonalazására van szüksége. Az anyanyelv fogalmának a gondolkodás, az álmodás és a számolás funkciójához való kapcsolása nem eléggé megbízható kritérium, ugyanis a kutatások szerint némelyek ezeket a funkciókat is átviszik egy új nyelvre, ha személyiségjegyeik ezt lehetővé teszik (olykor még a nyelvtudástól is függetlenül). Másrészt viszont a nyelvi környezet tartós megváltozása nem feltétlenül vezet az említett funkcióknak a másik nyelvbe való áthelyezéséhez (még akkor sem, ha az illető személy tökéletesebb tudást szerez a második nyelvben, mint az elsőben). Az is vitatható tézis, hogy az anyanyelv mindenképpen az a nyelv, amelyet a kérdéses személy anyja beszél. Persze olyan esetek is vannak, amikor csecsemő korától kezdve nem az anyja neveli a gyereket. Ezért egyesek úgy módosítják az említett meghatározást, hogy az anyanyelv az a nyelv, amelyet a gyerek elsőnek tanul meg. Az afáziás beszédzavarok vizsgálata során gyakran megmutatkozott az a jelenség, hogy az afázia legkevésbé az első nyelvet károsítja, és ez regenerálódik a leggyorsabban. Voltak viszont olyan esetek is, amikor az anyanyelv sem mentesült kevésbé az afáziától, mint az illető által használt többi nyelv. Úgy is definiálható az anyanyelv, hogy ez az a nyelv, amelyet a legjobban ismer az ember. Bizonyos esetekben azonban ez sem egyértelmű dolog. Azoknak például, akik idegen nyelven végezték tanulmányaikat (az általános iskolától kezdve az egyetemig), nagyobb lehet az ezen a második nyelven való kompetenciájuk, mint azon, amelyet a szülői házból vittek magukkal. Ez a kritérium különösen akkor vitatható, ha csupán a szókészletre alapoz, a szófűzést, a mondatszerkesztést, és általában a kifejezőkészséget pedig figyelmen kívül hagyja. A szociolingvisztika inkább a nyelv használatának szempontjait helyezi előtérbe, mondván, hogy az egyénnek az anyanyelve az, amelyet a leggyakrabban használ. A nemzetiségi helyzetben, különösen a szórványban élők gyakran kényszerülnek arra, hogy idegen nyelven kommunikáljanak (munkahelyükön, nyilvános helyen stb.), de ettől még az illető nyelv nem feltétlenül válik anyanyelvükké. Megbízható mércének látszik az egyén azonosulása valamely nyelvvel. Ez társadalomlélektani szempontú megközelítés, azt a nyelvet emeli ki, amelyen az egyén szocializációja során közösségének, csoportjának a normáit, értékrendjét elsajátította. Eszményi körülmények között az egyénnek a belső azonosulása összhangban van azzal, ahogyan őt a kívülállók azonosítják. |
Kapcsolódó cikkek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata