- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...Japánban a "karoshi" - ha valaki halálra dolgozza magát - évente ezer halálesetet okoz; ami közel 5%-a az országban előforduló agyvérzések és szívrohamok számának, a 60 év alatti dolgozók körében?
169. szám - 2018. október
Fővárosok elnevezéseA fővárosokat gyakran funkciójukról vagy arról a természeti környezetről nevezik el, amelyben találhatók. Építményre vonatkozó, illetve misztikus jellegű elnevezések is vannak, sőt még csillagászati vonatkozású név is akad…
|
6
|
A nagyobb lélekszámú, forgalmasabb, rendszerint zárt építkezésű, közművekkel ellátott, különleges jogállású, főként ipari és kereskedelmi jellegű települések közül némelyek nemcsak egy vidék gazdasági és művelődési központjának számítanak, hanem egy egész országénak is. Az ilyeneknek főváros a nevük. Bennük összpontosul az államigazgatás, területükön vannak a legfőbb hatalmi szervek. Némelyik ország fővárosának a nevében is benne van a funkciója. Japán fővárosát Tokyonak, azaz keleti fővárosnak hívják. Azelőtt Edo (v. Yedo) volt a neve (ez 'bejárat az öbölbe' értelmű). 1868-ban vette át az addigi fővárosnak Kyotonak a szerepét, ekkor kapta a Tokyo nevet. Mivel tőle keletre fekszik, érthető a keleti főváros megjelölés. A Kyoto név 'székesfőváros' jelentésű, az előtte használt Miyakonak pedig 'nagyváros, metropolis' az értelme. Kínában van északi főváros és déli főváros is. Az előbbi jelentést a Peking név hordozza, az utóbbit a Nanking. Peking 1421-ben lett Kína fővárosa, azóta szerepel mai nevén. Előtte Nanking volt az ország székhelye. Peking egyébként már időszámításunk kezdete előtt főváros volt. Úgy látszik, a Távol-Keleten szokásos az efféle névadás, mert Dél-Korea fővárosának, Szöulnak a neve is hasonló szemléletből született ('az uralkodó székhelye'). Számos név kapcsolódik a természeti környezethez: Oslo ('erdei tisztás' vagy 'szent liget'); Belfast ('a homokzátony gázlója' ír nyelven); Bogotá (a 'megművelt földek vége' jelentésű csibcsa bocata szóból); Stockholm ('a kivágott erdő szigete', stock svédül tuskó, holme pedig kis sziget); Prága ('olyan hely, ahol a nap kiperzselte a növényzetet, ahol minden kiaszott'); Reykjavík (Izland fővárosának a neve 'füstölgő öböl' jelentésű, voltaképpen párolgásra utal), Zágráb ('za grebom potoka Medvešćaka' vagy pedig a 'part möge' értelmű zabreg szóval van összefüggésben). Gyakran vízzel van összefüggésben a fővárosnév. Ilyen nevet visel Dublin, Hanoi, Conakry, Dakar stb. A Dublin név az ír dubh linne szókapcsolat származéka ('fekete tavat' jelent), a Hanoi név jelentése 'a folyón belül'; Guinea fővárosának Conakrynak szuszu nyelven 'a vizeken túl' értelme van, a Dakar név volof nyelven 'nincs víz' jelentést fejez ki. Némelyik fővárosnak a neve kikötővel van kapcsolatban. Koppenhága kereskedők kikötőjére utal, Tanzánia korábbi fővárosa, Dar es-Salaam a békesség kikötőjét jelöli (arab nyelven). Egyes nevek építményre vonatkoznak. Az osztrák főváros magyar neve ótörök eredetű ('mészégető kemence' a jelentése), a régi magyar bécs köznév a csángóban maradt fenn, 'borospince' értelemben szerepel. A német Wien név kelta eredetű, jelentése 'erdei patak'. Belgrád nem egyéb, mint 'fehér vár'. Mongólia fővárosának, Ulánbátornak 1924-ig Urga volt a neve (jelentése 'palota, vezéri szállás’). Az Ulánbátor név vörös hősre utal. Misztikus nevek is akadnak. Ilyen Jeruzsálem, Lhasza, Bagdad, Managua. Jeruzsálem neve arameus származék, jelentése 'Isten alapítása'. Lhasza tibeti nyelven annyi, mint 'istenország', Bagdad nevét az óperzsából és az arameusból is magyarázzák, az előbbi esetben 'Istentől adott', 'isteni adomány' az értelme, az utóbbiban viszont 'juhakol'. Managua nevének guarani nyelven van értelme: 'esőszellem'. Érdekes név Buenos Airesé, Argentína fővárosáé. Jelentése 'jó szelek, hátszelek'. A város teljes neve régebben Puerto de Nuestra Senora Santa María del Buen Aire volt (azaz 'a jó szél Boldogasszonyának, Szűz Máriának a kikötője’). Burma fővárosát, Rangunt eredetileg Yan Konnak hívták, amelynek az a jelentése, hogy 'a harc vége'. Kairónak a névadási körülményei a különlegesek. A várost a Mars bolygóról nevezték el 969-ben, ugyanis Dzsauhar fátimada hadvezér abban az órában kezdte építeni a tábort, amelyet az asztrológusok szerint a Mars uralt. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata