Tudta-e?
Mindenki tudja, hogy a spenót sok vasat tartalmaz, ezért aztán a szülők erőszeretettel erőltetik le gyermekeik torkán. Az igazság azonban az, hogy a spenót semmivel sem tartalmaz több vasat, mint bármely más zöldség. A félreértés még az 50-es évekből származik, amikor egy élelmiszerkutató rossz helyre tett egy tizedesvesszőt, így a vizsgálat eredménye tízszeres vastartalmat mutatott a valósághoz képest.

148-149. szám - 2017. január-február

A bennünk élő Arany János (1817-1882)

A nemzetkarakterológia tanulmányozásakor Arany János szemüvegén keresztül ismerhetünk önmagunkra nem egy jellemzésében…
DEÁK Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztője, a NYEOMSZSZ elnöke

5

Ellentétek keresésekor szeretünk párosítani: a XIX. században a magyar történelemből két szembetűnő példa is akad erre, az egyik a Széchenyi – Kossuth kettős, a másik a Petőfi – Arany páros. Érdemes számba venni megosztottságunkban: nem csupán kívülről, de belülről is sikerült egymással szembe állítani két jeles férfiút Széchenyi és Kossuth személyében (nem csupán az utókor szemében), Petőfi és Arany esetében viszont az alkatbeli ellentétek párosítása áll fenn a kölcsönös vonzás jegyében. Petőfi a lobogó lángolás, Arany a csendes szomorkás tűnődés, természetesen hozzágondolva, hogy míg Petőfinek 26 évesen nem állt módjában a „váltás”, addig Aranynak még krisztusi kor állt rendelkezésére, hogy Segesvár – Világos – Arad tragédiájából kiérlelődjön benne a szinte nemzeti betegségként emlegetett búskomorság. Végül ugyan leánya halála meg egész sor testi nyavalya is ebbe a zsákutcába kényszerítette, mégis maradt benne eredeti kettősségéből adódóan a szerény élcelődéstől egészen a maró gúnyolódásig vígkedélyűségből fakadó, feloldódó bölcsesség. 

A teljes írás itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2021 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor