- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy kié volt az elsõ könyvtár? Asszúrbanipál asszír királyé volt az elsõ nagy gyűjtemény, mely körülbelül 2600 évvel ezelõtt létesült. A könyvtárban gyűjtötték össze az asszír királyok hadjáratairól szóló történeteket, valamint leveleiket és rendeleteiket. A "könyvek" valójában ékírással telerótt agyagtáblák voltak, melyeket gondosan leltároztak és belenyomták a király pecsétjét is.
123. szám - 2014. december 01.
Szerkezetileg kötött jelentésű szavakA szerkezetileg kötött jelentésű szavak rendszerint csak más szavakkal együtt használatosak, akkor van jelentésük, ha meghatározott szerkezetben fordulnak elő. Az effélék leginkább melléknevek, de ragos vagy ragtalan főnév is akad köztük.…
|
4
|
Szerkezetileg kötött jelentésű szónak számít például a lábad ige, a könnybe lábad kifejezésben szerepel, magában nem is szokott előfordulni. Valakinek a szeméről vagy a szeme pillájáról szokták mondani, hogy könnybe lábad. A szóban forgó határozós szerkezetben a lábad igének 'lesz vagy eláraszt' a jelentése: könnyes lesz a szeme, könny árasztja el a szemét. Elszigetelt használati értékűsége ellenére olyan szavaknak szolgá1 alapjául, amelyek magukban is hordoznak jelentést. A lábadozik olyan személy állapotára utal, aki súlyos betegségből gyógyulóban van, a lábal vagy lábol pedig arra vonatkozik, aki sekély vízben, sárban, hóban gázoló léptekkel jár. Régen 'lót-fut' jelentése is volt a lábal igének. A szerkezetileg kötött jelentésű melléknevek közé tartozik többek között a helycserés, az óvatlan, a hézagpótló, az égbekiáltó, a szemenszedett, a mellbevágó, a kecskecsecsű, a székálló, a tűzrőlpattant, a szederjes, a rekkenő stb. Így nem is szoktak eszünkbe jutni, csupán szokásos alaptagjukkal együtt: helycserés támadás, óvatlan pillanatban, hézagpótló mű, égbekiáltó bűn, szemenszedett hazugság, mellbevágó kijelentés, kecskecsecsű szőlő, székálló legény, tűzrőlpattant menyecske, szederjes arc, rekkenő hőség stb. A helycserés melléknév más jelzős szerkezetekben is előfordulhatna, de csak a támadás főnév mellett van konkrét, sportnyelvi je1entése. A hézagpótló mű kifejezés a sajtónyelvben bukkan fel, olyan szakmunkával kapcsolatos, amely valamilyen hiányt szüntet meg. Az égbekiáltó bűn olyan szörnyű tettre utal, amely nem maradhat titokban, szinte az "égbe kiált". A szemenszedett hazugság aljas, hitvány állításra vonatkozik. Régen a szemenként ki válogatott szőlőt és a legkiválóbbakból összeválogatott legényeket is szemenszedettnek mondták. A mellbevágó kijelentés a bizalmas szóhasználatban fordul elő, rendkívül meghökkentő nyilatkozattal, állítással kapcsolatos. A kecskecsecsű szőlő nagy, hosszúkás szemű szőlőfajta népi neve. Az elavult székálló legény kifejezés olyan mészároslegényre utalt, akire a hús kimérését bízták. A tűzrőlpattant menyecske eleven, fürge, temperamentumos fiatal nőre vonatkozik. Régen tüzes, elszánt legényre, férfira is mondták, hogy tűzrőlpattant. A szederjes arcnak vérkeringési zavartól kékes vagy lilás a színe, mint a szedernek. A rekkenő hőség igen nagy meleggel kapcsolatos, a rekkenő szónak a tikkasztó és a fülledt a szinonimája, időszakra is vonatkozhat. Olykor ragos vagy ragtalan főnév kötődik egy-egy szerkezethez. Lássunk néhány ilyent: egy fabatkát sem ér (azaz semmi értéke sincsen, értéktelen); kőbölcsőben ringatták (olyanra mondják ezt a nem éppen hízelgő dolgot, aki ütődött, buta személy benyomását kelti); szőrkapca az esze (ez is ostoba, buta emberre vonatkozik); különös, mint a tejbetök (vagyis szokatlan, furcsa a szokásos tejberizzsel szembeállítva); kölcsönkenyér visszajár (értelme, hogy az elszenvedett sérelmet meg szokták torolni, a bántást bántással szokták viszonozni); arany írt ken a kezére (ezt mondták régen arra, aki megveszteget valakit); árnyékszolgára szorul (vagyis teljesen elszegényedik); bakfittyet hány neki (semmibe veszi, amit mond, nem törődik vele, rá se hederít); fahájjal kenték meg a fenekét (alaposan elnadrágolták, elfenekelték); olyan, mint a sárpenész (sápadt, halvány, beteges arcszíne van); vasvillaszemeket mereszt (haragtól szikrázó szemmel nézi); kacsólábon kivezetik (régi szólás, jelentése: erélyesen eltávolítják, kitessékelik); azt se mondta: félkalap (egy szót sem szólt, illetve köszönés nélkül távozott); húzzák a levesmarsot (mondja a nép déli harangszókor, jelezve, hogy ideje ebédelni). |
Kapcsolódó cikkek
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- A legkalandosabb életű magyar zeneszerző
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- Személynevek változatai
- Koppány lázadása
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata