Tudta-e?
...hogy kié volt az elsõ könyvtár? Asszúrbanipál asszír királyé volt az elsõ nagy gyűjtemény, mely körülbelül 2600 évvel ezelõtt létesült. A könyvtárban gyűjtötték össze az asszír királyok hadjáratairól szóló történeteket, valamint leveleiket és rendeleteiket. A "könyvek" valójában ékírással telerótt agyagtáblák voltak, melyeket gondosan leltároztak és belenyomták a király pecsétjét is.

123. szám - 2014. december 01.

Szerkezetileg kötött jelentésű szavak

A szerkezetileg kötött jelentésű szavak rendszerint csak más szavakkal együtt használatosak, akkor van jelentésük, ha meghatározott szerkezetben fordulnak elő. Az effélék leginkább melléknevek, de ragos vagy ragtalan főnév is akad köztük.…
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

4

Szerkezetileg kötött jelentésű szónak számít például a lábad ige, a könnybe lábad kifejezésben szerepel, magában nem is szokott előfordulni. Valakinek a szeméről vagy a szeme pillájáról szokták mondani, hogy könnybe lábad. A szóban forgó határozós szerkezetben a lábad igének 'lesz vagy eláraszt' a jelentése: könnyes lesz a szeme, könny árasztja el a szemét. Elszigetelt használati értékűsége ellenére olyan szavaknak szolgá1 alapjául, amelyek magukban is hordoznak jelentést. A lábadozik olyan személy állapotára utal, aki súlyos betegségből gyógyulóban van, a lábal vagy lábol pedig arra vonatkozik, aki sekély vízben, sárban, hóban gázoló léptekkel jár. Régen 'lót-fut' jelentése is volt a lábal igének.

A szerkezetileg kötött jelentésű melléknevek közé tartozik többek között a helycserés, az óvatlan, a hézagpótló, az égbekiáltó, a szemenszedett, a mellbevágó, a kecskecsecsű, a székálló, a tűzrőlpattant, a szederjes, a rekkenő stb. Így nem is szoktak eszünkbe jutni, csupán szokásos alaptagjukkal együtt: helycserés támadás, óvatlan pillanatban, hézagpótló mű, égbekiáltó bűn, szemenszedett hazugság, mellbevágó kijelentés, kecskecsecsű szőlő, székálló legény, tűzrőlpattant menyecske, szederjes arc, rekkenő hőség stb.

A helycserés melléknév más jelzős szerkezetekben is előfordulhatna, de csak a támadás főnév mellett van konkrét, sportnyelvi je1entése. A hézagpótló mű kifejezés a sajtónyelvben bukkan fel, olyan szakmunkával kapcsolatos, amely valamilyen hiányt szüntet meg. Az égbekiáltó bűn olyan szörnyű tettre utal, amely nem maradhat titokban, szinte az "égbe kiált". A szemenszedett hazugság aljas, hitvány állításra vonatkozik. Régen a szemenként ki válogatott szőlőt és a legkiválóbbakból összeválogatott legényeket is szemenszedettnek mondták. A mellbevágó kijelentés a bizalmas szóhasználatban fordul elő, rendkívül meghökkentő nyilatkozattal, állítással kapcsolatos. A kecskecsecsű szőlő nagy, hosszúkás szemű szőlőfajta népi neve. Az elavult székálló legény kifejezés olyan mészároslegényre utalt, akire a hús kimérését bízták. A tűzrőlpattant menyecske eleven, fürge, temperamentumos fiatal nőre vonatkozik. Régen tüzes, elszánt legényre, férfira is mondták, hogy tűzrőlpattant. A szederjes arcnak vérkeringési zavartól kékes vagy lilás a színe, mint a szedernek. A rekkenő hőség igen nagy meleggel kapcsolatos, a rekkenő szónak a tikkasztó és a fülledt a szinonimája, időszakra is vonatkozhat.

Olykor ragos vagy ragtalan főnév kötődik egy-egy szerkezethez. Lássunk néhány ilyent: egy fabatkát sem ér (azaz semmi értéke sincsen, értéktelen); kőbölcsőben ringatták (olyanra mondják ezt a nem éppen hízelgő dolgot, aki ütődött, buta személy benyomását kelti); szőrkapca az esze (ez is ostoba, buta emberre vonatkozik); különös, mint a tejbetök (vagyis szokatlan, furcsa a szokásos tejberizzsel szembeállítva); kölcsönkenyér visszajár (értelme, hogy az elszenvedett sérelmet meg szokták torolni, a bántást bántással szokták viszonozni); arany írt ken a kezére (ezt mondták régen arra, aki megveszteget valakit); árnyékszolgára szorul (vagyis teljesen elszegényedik);  bakfittyet hány neki (semmibe veszi, amit mond, nem törődik vele, rá se hederít); fahájjal kenték meg a fenekét (alaposan elnadrágolták, elfenekelték); olyan, mint a sárpenész (sápadt, halvány, beteges arcszíne van); vasvillaszemeket mereszt (haragtól szikrázó szemmel nézi); kacsólábon kivezetik (régi szólás, jelentése: erélyesen eltávolítják, kitessékelik); azt se mondta: félkalap (egy szót sem szólt, illetve köszönés nélkül távozott); húzzák a levesmarsot (mondja a nép déli harangszókor, jelezve, hogy ideje ebédelni).

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor