Tudta-e?
hogy kiterjesztett napelemtábláival jelenleg a Nemzetközi Űrállomás az éjszakai égbolt legfényesesbb "csillaga", ennek következtében a Vénusz a második helyre szorult?

180. szám - 2019. szeptember

A fortély kifejezőeszközei

Bizonyos fogalmaknak a kifejezését nemcsak egyféleképpen oldja meg a nyelv, nyelvváltozatonként és stílusrétegenként különféle eszközök állnak a beszélők rendelkezésére. Például a fogás, a mesterfogás, a csínja-bínja, a know-how, a trükk nagyjából ugyanazt fejezi ki, mint a fortély.
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

4

A fortély a XVI. században jelentkezik először, 1552-ben. Eleinte 'csel, furfang' volt a jelentése, majd 'mesterkedés', később valaminek ötletes szerkezetére, nyitjára vonatkoztatták. Tájnyelvi értelme is kialakult az idők során, ez pedig 'csökönyösség'. Ma ravasz ötletre, leleményes megoldásra, módszerre utal. A fortély egyébként német eredetű szavunk, a közfelnémet vorteil jelentése 'előre kiadott vagy kikapott rész; előny, előjog'. Az átvétel valószínűleg a szepesi szász nyelvjárásból történt, mégpedig a kézművesek vagy a katonák ajkán. A szász fortël szó végén levő l a magyarban ly-re változott, arról tanúskodva, hogy az átvétel elég régen megtörtént. A szó annyira beilleszkedett a magyar szókészletbe, hogy hamarosan származékai is kialakultak: fortélyoz, fortélyoskodik, fortélyos. Közülük a fortélyoz ma már nem él.

A fogás főnév a 'megragad, szorítva tart, zsákmányul ejt, visszatart, valamihez kezd' stb. értelmű fog ige származéka, és cselekvésben, eljárásban alkalmazott célszerű, ügyes, gyakran ravasz mód, módozatot jelöl. A Müncheni Kódexben 'foglyul ejtés' jelentésben szerepel, az 1519 körül keletkezett Debreceni Kódex pedig 'fortélyos, ügyes ötlet, cselekedet' értelemben használja. A csínja-bínja ikerszó (azaz valaminek a fortélya, eljárásbeli fogása), előtagja a régi 'fogás, fortély' jelentésű csín főnév, utótagja pedig ennek játszi módon továbbalakított változata. Hasonlóképpen jött létre a csigabiga, a cserebere, a csonkabonka stb. is. Viszonylag kései keletkezésű szó, először a XV. század második felében bukkant fel. Alapszava, a csín már néhány évszázaddal korábban megjelent, elsődleges jelentése 'rend' 'fortély', 'mód'. Valamelyik délszláv nyelvből került a magyarba. Belőle jött létre idővel a csíny főnév is, mégpedig hasadással. Régen erősen rosszalló értelme volt, nem ártatlan cselekedetre utalt.

Főleg közgazdasági szakszövegekben fordul elő a know-how főnév, olykor viszont a köznyelvben is felbukkan: újságcikkekben, riportműsorokban stb.: A termék leírásával együtt a know-how-okat is sikerült megszerezni.; Tárgyalásokat folytattunk a know-how-okról.; Szerettem volna megtudni a gyártás know-how-jait stb. Ez az angol eredetű szó voltaképpen azt jelenti 'tudni hogyan'. Tágabb értelemben olyan műszaki, szervezési, vezetési, gazdasági, tudományos ismeretek gyűjtőfogalma, amelyek a gyakorlatban alkalmazhatók. Ezek nem részesülnek jogvédelemben (mint a találmányok és a licencek), a kívülállók számára gazdasági értékük van, gyakorlati hasznuk miatt mások is hozzájuk szeretnének jutni. Cseréjüket szerződések rögzítik. Szűkebb értelemben a know-how ipari jellegű, mint ilyen azt az ismerethalmazt öleli fel, amely valamilyen áru előállításához közvetve vagy közvetlenül szükséges. A maradandóan rögzített változatához ennek a fogalomnak műszaki, gyártási, termékellenőrzési leírások, részletezések, receptek tartoznak, a maradandóan nem rögzítetthez pedig az olyan ismeretek sorolhatók, amelyek személyhez szóló tapasztalathoz, véleménycseréhez, betanításhoz fűződnek.

A közgazdasági szakirodalom már évtizedek óta eredeti angolos alakjában használja know-how, szót, hiszen kiejtés szerint átírva egészen szokatlan lenne. A sajtó olykor az angolos formánál marad, számos esetben pedig már meglevő magyar szóval helyettesíti: módszer, eljárás, műveletsor. Ezek a szavak és kifejezések azonban nem eléggé tükrözik az angol szó hangulatát, hiányzik belőlük a know-how sava-borsa. Szerencsére a magyar nyelv kifejezési lehetőségei ennél nagyobbak. A rokon jelentésű szavak közül a már említetteken kívül felhasználható a know-how helyettesítésére a mesterfogás (ügyes, ötletes eljárás, leleménye ötlet), és a bizalmas közlésben a trükk ('ügyes fogás, cselfogás' értelemben). Ezeknek a szavaknak abból a szempontból is előnyösebb a használatuk, mert alaktanilag is jól beilleszthetők a magyar mondatba, nem úgy, mint a know-how.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2019 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor