- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...évente két alkalommal érdemes a légkondicionáló fertőtlenítését is elvégeztetni, mert a berendezések gomba- és baktérium- tenyészetekkel lehetnek tele, a készülék ezért ilyenkor fertőzött levegőt keringet a belső térben?
134. szám - 2015. november
Idegen szavak magyar megfelelőiSzámos fogalom idegen nevével együtt kerül a magyar nyelvbe. Ez általában megmarad, előfordul azonban, hogy magyar megfelelője is létrejön, és vele váltakozva használják. A privatizáció esetében is így történt, magánosításnak is kezdték mondani…
|
5
|
A társadalomban bekövetkezett változások egyik megnyilvánulási formája régiónkban az, hogy magánkézbe kerülnek vállalatok, cégek, intézmények. Egy ideje jobb híján a prívatizáció főnévvel jelöljük az efféle folyamatokat. A privatizáció a kollektivizáció antonímája, ellentétes értelmű szava, és ilyenként, úgy tűnik, jól megállja a helyét a közéleti nyelvhasználatban. A kollektivizáció vagy kollektivizálás hat-hét évtizeddel ezelőtt jelentkezett 'társadalmasítás, társadalmi tulajdonba való helyezés' értelemben. Magyarországon a mezőgazdaság szocialista átszervezését is a kollektivizáció nevében hajtottak végre. Ennek során különféle ráhatásokkal, erőszakos cselekedetekkel késztették a földműveseket, hogy szövetkezetbe adják földjüket. A privatizáció főnéven kívül használatos még a privatizál ige és a privatizációs melléknév is (például: privatizációs stratégia, privatizációs kormánybiztos, privatizációs ügynökség stb.). A privatizál ige már korábban is élt nyelvünkben 'magánéletet folytat, nem dolgozik, magánzókent él' jelentésben. Néhány évvel ezelőtt a privatizáció főnév magyar változata is megszületett, a magánosítás. Megalkotói azt a gondolatmenetet követték, hogy a kollektivizáció lehet társadalmasítás, akkor a privatizációt is mondhatjuk magánosításnak. Teljesen nem helyettesíti ugyan a privatizációt a magánosítás, egyhangúságát feloldó szinonimájaként azonban kiválóan alkalmazható. A Magyar Narancs című folyóiratnak egyik cikkírója például a "kereskedelmi bankok privatizációja" szintagma után "a magánosítás további menetét" említi, majd a "privatizáció szempontjáról'' szól. A magánosítással egy tőről fakadt magánzó főnév létrejötte óta több jelentésváltozáson is átment. A XVIII–XIX. században még 'elkülönülő, magánosan élő, másokkal nem társalkodó személy' értelemben szerepelt. A huszadik század elején olyan személyre kezdték vonatkoztatni, akinek nincs hivatásszerű foglalkozása, aki a tőkéjéből él. A II. világháború után ’alkalmi jövedelmekből élő személy, szabadúszó’ jelentést is felvett, újabban viszont egyesek kisiparosra, magántaxisra utalnak vele. A prívatizáció főnéven kívül számos hasonló végződésű szónak van egy vagy több magyar megfelelője. Az anticipációnak például sejtetés vagy előlegezés. Az irodalomban olyan célzásra, utalásra vonatkozik, amely később bekövetkező eseményre irányul (sejtetés), a zenében valamely harmónia egy vagy több hangjának a megelőző hangsúlytalan ütemrészben való megszólaltatása (előlegezés), a jogtudományban valamely később esedékes igény, érdek biztosítása érdekében való előzetes bejelentése (szintén előlegezés). A tudományos szóhasználatban 'csak később igazolt vagy bizonyított tétel előzetes alkalmazása' értelmében használják az anticipáció szót. A denacionalizáció lehet elnemzetietlenítés vagy denacionalizálás (a nemzeti jellegtől való megfosztás), illetve elnemzetietlenedés vagy denacionalizálódás (a nemzeti jelleg elvesztése). A detronizáció vagy detronizálás magyarul trónfosztás, a devalváció pedig leértékelés (vagyis egy pénzegység törvényes aranytartalmának, illetve külföldi valutában kifejezett értékének törvényhozási vagy kormányzati intézkedéssel történő csökkentése). Az elektrifikációnak vagy elektrifikálásnak a villamosítás felel meg. Az -áció végű főnevek más részének a jelentését nem hordozza magyar szó. Ilyen például az extrapoláció. Ez a matematikában a függvény értékének közelítő meghatározását jelöli egy adott pontban a megelőző szakasz értékei alapján, kifejezi továbbá olyan valószínűségi változó értékének múltbeli adatok alapján való becslését, amely egy jövőbeli időponthoz tartozik. A polimerizáció általában órásmolekulájú anyag keletkezésére vonatkozik (gyakran láncreakcióval, melléktermékek kilépése nélkül). A lamentáció vagy lamentálás hosszas, egyhangú panaszkodásra, siránkozásra utal; nevezetes lamentáció Jeremiás siralmai (amelyet a nagyhéten énekelnek). |
Kapcsolódó cikkek
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata