- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A nemzetközi kereskedelemben a kávé értékben kifejezett éves forgalmát csak az olaj előzi meg.
152. szám - 2017. május
Hogyan nevezzük bútorainkat?Feltűnően kevés bútort nevezünk meg eredeti magyar szóval, többnyire más nyelvekből vettünk át bútorneveket, főleg a németből és a szláv nyelvekből, de francia, török, latin eredetű is van köztük…
|
7
|
Ősi, finnugor eredetűnek csupán az ágy számít, továbbá magyar szóalkotás eredménye a heverő (a hever igéből) és a pamlag (a pamut főnévből). A láda, a zsámoly, a sámli, a hokedli, a komód, a sezlon és a sublót német eredetű, az asztal, a lóca, a polc, a pad szláv, a kanapé, a rekamié és a szekreter francia, a szekrény ófrancia, a dívány és a kerevet oszmán-török, a szék ótörök, az almárium pedig latin. Az ágy szónak finnugor alapnyelvi megfelelője valószínűleg 'fekvőhelynek kiterített bőrre, szénára' vonatkozott, bútordarab megnevezőjévé nyilván csak az egyes finnugor nyelvek külön életében vált. A régi magyarban sem mai értelemben vett ágyat jelöltek vele, csupán fekvőhelyet. A heverő újabb keletű főnév, rugós, párnázott fekvőbútort jelöl. Azelőtt csak melléknévként használták (kényelmesen, dologtalanul vagy pihenés végett fekvő személyre vagy állatra, használatlan, elhanyagolt dologra utalt). A pamlag nyelvújítási szó, Barczafalvi Szabó Dávid alkotta a koholt (vagyis kitalált) -lag, -leg képzővel. A választékos beszédben kárpitozott ülő- és fekvőbútort jelöl. Az ágy, a heverő és a pamlag szinonimasorába tartozik még a dívány, a rekamié, a sezlon, a kerevet és a kanapé. A dívány kárpitozott, gyakran karfával, támlával ellátott fekvőbútor neve, a XVII. században került a magyarba az oszmán-törökből. Ott eredetileg azt a szőnyegekkel takart, párnákkal díszített padkát jelentette, amely a tanácskozó helyiségben körbefut. Róla nevezték el a szultánság idején divánnak a török államtanácsot. Ez tehát n-nel hangzik, a bútordarab pedig ny-nyel. A rekamié vagy németesen rekamír egy párizsi hölgyről kapta nevét, aki egy jellegzetes fekvőbútoron pózolt David festőnek. A franciák canapé Récamier-nek nevezik ezt az ágyneműtakaróval ellátott, heverőszerű kárpitozott bútort, köznévvé válása a magyarban ment végbe a huszadik század harmincas éveiben. A sezlon magasított fejrészű, díványféle bútort jelent, szintén franciák találmánya. A szó minden bizonnyal német közvetítéssel került a magyarba a tizenkilencedik század derekán. A kerevet választékos stílusminősítésű szó, keleties, támlátlan heverőre, pamlagra vonatkozik. Szerbül magát az ágyat mondják krevetnek. Mind a kerevet, mind a krevet török eredetű. A kanapé bútormegnevezés már-már kiveszőben van, támlás, karfás, rendszerint kárpitozott fekvőbútort, illetve ülőbútort jelöl. Német közvetítésű francia szó, görög eredetije olyan ágyra vonatkozik, amely (szúnyogok, legyek és más rovarok ellen) függönyökkel van körülvéve. Ülőbútoraink zömének neve német vagy szláv eredetű. A pad a délszláv pod származéka, 'padlás, padló, deszkázat' jelentésben került a magyarba, később lett a lóca szinonimája. A lóca ma népnyelvi szavunk, szintén szláv eredetű, 'támla nélküli egyszerű pad', illetve 'több személyes, kárpitozatlan paraszti ülőbútor' értelemben fordul elő. A hokedli (`támlátlan konyhaszék`) a bajor-osztrák (német) Hockerl főnév származéka, a zsámoly és a sámli pedig a Schamel szóé. A zsámoly már a XIV. századból adatolható 'a széknél alacsonyabb, lábtámasztóul, ülésül használható bútordarab' jelentésben, a sámli viszont csak a tizenkilencedik század elején jelent meg 'evőeszköz, zsámoly' értelemben. Egyedül a szék az ótörök eredetű bútornevünk. Alapjelentése 'ülőhelyként vagy lerakodóhelyként szolgáló pad, padka'. Tárgyak elhelyezésére való bútoraink közül a legfontosabb a szekrény. Valószínűleg ófrancia eredetű a neve (scrin), ez pedig a latin scrinium folytatója. Eredeti jelentése 'láda, ládikó' lehetett. A láda főnév viszont német eredetű, a középkorban került a magyarba. A polc szláv szóból való, a polica származéka, a népnyelvi almárium (amely alacsony fiókos szekrényt jelöl) latin eredetű, a szintén népnyelvi sublót vagy sublód és a régi komód hasonló értelemben szerepel; az első német közvetítésű francia szó, a második pedig német származék. A szekreter (fiókos, lehajtható lapú bútor) neve francia eredetű, írószekrénynek is nevezik. |
Kapcsolódó cikkek
- Hitvallás és küldetés
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata