- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Bölcs mint a bagoly - szokták mondani, pedig a bagoly a madarak világában bizony butácskának számít mert a legokosabb madarak a hollók és a varjúk. Feltehetően a bagolyról azért gondolták, hogy bölcs, mert a madarak közül az ő szemük állása hasonlít legjobban az emberéhez – vélekednek a zoológusok.
226-227. szám - 2023. július-augusztus
Az -alja utótagú helységnevekA magyar helységneveknek sajátos csoportja az, amelynek tagjai az -alja szóra végződnek. Közéjük tartozik a Boldogkőváralja, a Csátalja, a Cserépváralja, a Gátalja, a Horvátnádalja, a Karancsalja, a Magyarnádalja, a Nádalja, a Tornalja, a Váralja, a Vasalja név. Egyébként a Sátoraljaújhely névben is megtalálható ez a szó.
|
8
|
Az efféle földrajzi neveknek általában konkrét szemléleti alapjuk van. A Nógrád vármegyében levő Karancsalja a Karancs nevű hegy lábánál fekszik, a Tolna vármegyei Váralja helység az egykori Várfő nevű vár alatt jött létre, a szlovákiai Rimaszombat közelében levő Tornalja (melynek Šafárikovo a mai szlovák neve) azzal az óratoronnyal van kapcsolatban, amelyet annak idején a Sajó-mellék őrsége épített (a Tornalja név a régi magyar torn, azaz torony szónak és a 'valami alatt levő hely, terület' jelentésű alja szónak az összetétele, mai nyelven tehát Toronyalja lenne). A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében levő Boldogkőváralja helység Boldogkő vára alatt épült (a Boldog- névelem népetimológiával jött létre a szláv Boldva vagy Bodva névből; a -kő elem pedig hegyen épült várra utal). Érdekes helynév a Cserépváralja. Szintén Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, Eger közelében. Cserépváralja korábban a Cserépalja nevet viselte, határában egy XIV. századból való várfal maradványai láthatók. Ez volt Cserépvára. Mielőtt a vár felépült volna, a környéken már volt egy Cserép nevű falu. Ez ma is megvan, Cserépfalu a neve, azzal, hogy a -falu utótag csupán később épült be a helység nevébe (nyilván azért, hogy az ugyanilyen nevű vártól megkülönböztessék). A Vas vármegyei Vasalja helység nem Vasvár alatt fekszik (ahogyan az előbbiek alapján feltételeznénk), sőt még csak nem is vár közelében. A névben levő Vas- előtag hajdanában még Avas- volt. Ennek a szónak azonban nem 'állásában megromlott, megsárgult' jelentést kell tulajdonítanunk. Az avas szónak ugyanis van egy régi főnévi jelentése is: 'nagy fákból álló öreg, kopárosodó erdő' (némelyik nyelvjárásban ma is megvan ez az értelme). Az Avasalja név tehát voltaképpen öreg erdő alatt levő helyre utal. Avas nevű helység található a Tisza és a Túr között (ma Románia területén), valamint Miskolc városközpontjától délnyugatra is. Az Avasalja névről idővel azért kopott le az -a, mert az emberek elfeledték eredeti jelentését, és az a-t névelőnek érezték (ezt ugye el lehet hagyni). Az említett helységnevek közt kakukktojás, vagyis oda nem illő név is van, mégpedig a Csátalja. Ez tudniillik nem is összetett szó, hanem a szerb Čatalija név átvétele. A szerb helynév a 'villaszerű, elágazó' jelentésű čatali szónak a származéka (ez pedig az oszmán-törökből ered). A szerb nevet a magyarok Csátalja formában idomították nyelvükhöz, így értelmezve honosodott meg benne. Többféle magyarázat fűződik a bácskai Nádalja vagy Nádalj helység nevéhez. A szerb lakosság a dalji melléknév felsőfokú alakjából eredezteti, mondván, hogy a najdalji szó mint a név alapja arra a legelőre utal, amely az egykori tanyaközponttól, Szenttamástól a legtávolabbra esik, a legmesszebb van. Más magyarázat szerint a település neve a piócának, ennek a vérszopó állatnak régi nevéből, a nadályból eredeztethető. A legvalószínűbbnek mégis az látszik, hogy a helység nevének a nád és az alj v. alja főnévből alkotott összetett szó az alapja. Korábban ez a vidék eléggé mocsaras volt, megtörténhetett tehát, hogy a nád alján falu létesült. Hasonló szemléletből jött létre a Vas vármegyei Magyarnádalja és Horvátnádalja előde a XIV. században. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- A gyorsolvasás jelentősége
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Olvasóink ajánlata