Tudta-e?
...hogy a szőlő rendkívül jótékony hatással van a bőrre, vesére, májra, anyagcserére?

179. szám - 2019. augusztus

Nemzetközinek vélt szavak

Olyan szavak is bekerülnek a szerb nyelvből a vajdasági magyarok beszédébe, amelyek más nyelvből való idegen szónak látszanak, voltaképpen pedig a szerbben jöttek létre, illetve kaptak sajátos értelmet: bukvális, dezsurni, reviális, dibidusz, duduk
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

6

A jó fordítást örömmel olvassa az ember, a rossz fordításon pedig bosszankodik. Különösen akkor nagy a csalódása, ha színvonalasnak számító sajtótermékben "örvendeztetik meg" silány fordításszöveggel. Ez járt a fejemben akkor, amikor a kezembe vettem egyik folyóiratunknak azt a számát, amelyben többek között a bácskai bunyevácok kettős vezetéknevéről jelent meg tanulmány. Nagy érdeklődéssel kezdtem olvasni, hiszen jómagam is foglalkoztam a kettős vezetéknevek kérdésével. Derűre azonban ború következett, tudniillik nem élvezhettem kellőképpen a tanulmányt, nem összpontosíthattam megfelelő mértékben a mondanivalójára magyartalan szövege miatt. Az írást szerbről fordították magyarra, és, mint kiderült, a fordító nem mindig tartotta tiszteletben a magyar nyelvhelyesség, a magyar nyelvű fogalmazás követelményeit.

A kérdéses fordításszöveg értékét számos idegenszerűség csökkenti. Közéjük tartozik például a bukvális értelemben szószerkezet. A magyar köznyelvben nincsen bukvális melléknév, helyette a szó szerinti vagy a szóról szóra való kifejezés használatos. A bukvális a szerb bukvalan átvétele, pontosabban latinos alakúvá tétele a -lis toldalékkal. Csakhogy a bukvalan nem latin eredetű szava a szerbnek, hanem ószláv. Töve a bukva, amely betűre vonatkozik. A bukvalan tehát voltaképpen betű szerinti. Egyébként egyik szinonimája, a doslovan is ezt mondja. Rokon értelmű vele még a pravi és a tačan, valamint a koji odgovara originalu kifejezés (vagyis magyarul: eredeti, pontos, az eredetinek megfelelő). Etimológiailag az ábécét jelölő bukvica és az ábécéskönyvre utaló bukvar főnév is összefügg a bukvalan melléknévvel.

Nincs összhangban a magyar nyelvszokással a szélesebb értelmezés szerint fordulat sem, inkább tágabb értelemben szoktunk valamiről beszélni. A tág melléknévnek szinonimája ugyan a széles, de nem mindig cserélhető fel vele. A szerbben a širok széles is és tág is lehet, de ez nem kell, hogy megtévesszen bennünket.

A szóban forgó tanulmány fordítója fölöslegesen él a valamit képez szerkezet különféle változataival (részét képezi, alapját képezi stb.) A képez igének létezés, állapot kifejezésére való használata németesség, de nemcsak ezért helytelenítendő, hanem főleg terjengőssége miatt. Leginkább ugyanis maga a névszói állítmány is elegendő (ez ennek és ennek a része).

A fordítás szövegében tévesen választott szavak is akadnak. Például 'népnév' értelemben etnonímia, 'helynév' értelemben pedig toponímia szerepel, pedig az első jelentést az etnonima, a másodikat a toponima szó hordozza. Más szavak esetében is megfigyelhetünk hasonló különbséget, más a szinonima, és más a szinonímia, a homonima nem azonos a homonímiával stb. Jobb lett volna magyar szóval megnevezni a kérdéses fogalmakat: népnév, helynév.

A bukvális melléknév csupán egyike azoknak a szerb mintára alkotott (vagy inkább koholt) szavainknak, amelyeket a beszélők nemzetközinek vélnek. A dezsurni melléknevet francia eredetűnek gondolná az ember, de a franciában nem ismerik, és természetesen a magyarba sem kerülhetett a franciából. Az 'ügyeletes, napos' jelentésű dežurni a szerb nyelvben keletkezett a francia  être à jour kifejezés nyomán. Nem tartozik a magyar nyelvben használatos idegen szavak közé a reviális sem. Latin eredetűnek látszik, pedig ez is a szerb nyelvben jött létre. A revijalan (amely revüszerűt, revü jellegűt jelent) a francia revue szónak megfelelő szerb revija továbbképzése. Török szavakat is átvesznek a szerbből a vajdasági magyar beszélők. A dibidusz latinos hangzású ugyan, de nem latin eredetű, a 'teljesen, egészen, végképpen' jelentésű török dibiduz szerb változata. A szerbben nemcsak határozószóként él, hanem főnévi értelmet is hordoz: ostoba, tökkelütött, hatökör. A török eredetű duduk pásztorsípra, furulyára utal, a bizalmas szóhasználatban ruházták fel 'tudatlan ember, tökfilkó' jelentéssel.

 

 

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2019 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor