- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy kiterjesztett napelemtábláival jelenleg a Nemzetközi Űrállomás az éjszakai égbolt legfényesesbb "csillaga", ennek következtében a Vénusz a második helyre szorult?
194. szám - 2020. november
Műveltető képzős ige tárgyassá válásaEléggé általánosnak mondható az a jelenség, hogy tárgyatlan ige tárgyassá válik műveltető képzővel. Tucat számra lehet idézni az ilyen példákat. Mégis meglepődtem, amikor először hallottam a kiszivárogtat igéről.
|
5
|
Pontosabban a kiszivárogtat főnévi igeneve hangzott el egy alkalommal a televízióban: "Nem kell adatokat kiszivárogtatni"! Engem nem annyira tartalma miatt, mint megfogalmazása miatt hökkentett meg ez a nyilatkozat,. Ugyanis nem éppen szokványos igenévvel éltek benne. A mondat azt sugallja az embernek, hogy ezek, lám, tudnak az adatok kiszivárgásáról mint spontán folyamatról, azt viszont nem nézik jó szemmel, hogy ezt mesterségesen, szándékosan valaki elősegítse, serkentse. A kiszivárog ige elsősorban valamilyen anyagra (vízre, füstre) utal, amely lassan kifolyik, kijut valahonnan, továbbá titkolt dologra, amely apránként nyilvánosságra kerül, illetve a bizalmas szóhasználatban emberekre, akik lopakodva kimennek valahonnan. Műveltető képzős származéka, a kiszivárogtat az alapigének mindhárom jelentéséhez kapcsolódhat, azzal, hogy a szivárgás személynek vagy személyeknek az akaratából történik, valaki elősegíti valamely dolognak a kijutását, titoknak a nyilvánosságra kerülését, lehetővé teszi embereknek a kilopakodását. Hogy tárgyatlan ige tárgyassá válik műveltető képzővel, a következő szópárok is tanúsítják: Terem – termeszt, szakad – szakít, foglalkozik – foglalkoztat, fut – futtat, ég – éget, köhög – köhögtet, kong – kongat, peng – penget, forog – forgat, pörög – pörget, csillog – csillogtat, csattog – csattogtat, durrog – durrogtat, párolog – párologtat stb. Amint látjuk, több -g képzős igének is van műveltető származéka, köztük a kiszivárogtat is megtalálhatja a helyét, noha pillanatnyilag szokatlannak tűnik. A terem alapjelentése '(növény) életre kel és kifejlődik, ill. (növényen termés) fejlődik és megérik'. A termeszt ennek megfelelően azt fejezi ki, hogy '(növényt) műveléssel szaporít, ápol (és gazdaságilag hasznosít)'. A szakad értelme '(vékony, hajlékony anyag, tárgy) folytonossága húzás vagy kopás, koptatás hatására megszűnik', a szakít igéé pedig 'valamit húzva, rántva stb. két vagy több részre különít'. A foglalkozik ige olyan személyre vonatkozik, aki valamely tevékenységet folytat (leginkább hivatásszerűen), illetve valakivel, valamivel kapcsolatban teendőket ellát, végez, a foglalkoztat elsősorban azt fejezi ki, hogy valaki kenyérkereső munkát biztosít valakinek. Aki fut, az szaporán ugró léptekkel gyorsan halad, akit pedig futtatnak, azt futára vagy valahova való sietésre szólít fel, késztet valaki. Az ég ige arra utal, hogy valami hőt és fényt bocsát ki (közben pusztul, fogy, illetve vegyileg átalakul). Műveltető párja, az éget 'tűzzel emészt, megsemmisít; tűzzel (valamivé) változtat' értelmet fejez ki. A -g képzős igék közül a köhög jelentése 'a tüdőben, légcsőben, torokban támadó inger hatására görcsös kilégzéseket végez', a műveltető köhögtet tár-gyas ige, 'köhögésre ingerel, késztet' az értelme. A kong alapjelentése 'ütésre tompa, mély hangot ad', illetve (helyiség) visszhangzik', a kongat igéé viszont 'úgy ráz, üt, húz meg valamit, hogy az kongó hangot ad'. Számos igekötő is akad az efféle műveltető igék közt: megijeszt (odahat v. okozza, hogy valaki, valami megijedjen) – az ijedség fogja el, félni kezd' jelentésű megijed párja; elaltat (előidézi, segíti, hogy valaki elaludjon) – az 'alvás állapotába jut' értelmű elalszik ige műveltető megfelelője; kifáraszt (okozza, előidézi, hogy valaki kifáradjon) – a teljesen elfárad jelentésű kifárad párja; a leáztat (áztatással leválaszt) – az 'átnedvesedve vagy áztatással leválik' értelmű leázik tárgyas és műveltető megfelelője stb. Némelyik műveltető képzős igének másodlagosan tárgyatlan jelentése is van, például a csattogtatnak: A szárnyait csattogtatja, de: Csattogtat az ollóval. A pattog igének két műveltető párja is lehet: a pattogtat (előidézi, hogy valami pattogjon) és a pattogat (kukoricát parázs fölött rostában süt). A felterjeszt ige is rendkívüli (ugyanis nincsen felterjed cselekvő párja). |
Kapcsolódó cikkek
- A felújított székváros
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata