- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Nejlont először 1938-ban állítottak elő. Első felhasználási területe a fogkefék sörtéje volt.
218. szám - 2022. november
Az időmérés nyelvi vetületeAz emberi civilizációnak egyik velejárója az időmérés, illetőleg az ember tevékenységének meghatározott időpontokhoz való igazítása. A természeti népek számára rejtély, hogy a civilizált ember miért határozza meg percnyi pontossággal a munkaidő kezdetét, a vonat indulását, az iskolai óra időtartamát, az üzlet nyitva tartásának idejét stb. Pedig számunkra nagy jelentősége van a Hány óra van? kérdésnek és a reá kapott válasznak.
|
7
|
Olykor életbevágóan fontos lehet a pontos időről való információ a korszerű társadalomban. Noha a civilizált népek nagyjából ugyanolyan logikájú és szerkezetű időmérő eszközöket használnak (legfeljebb kidolgozottságukban, pontosságukban, külső formájukban térnek el egymástól), az órával mért idő fogalmát mégis más-más módon fogják fel, úgy, ahogyan kultúrájuknak, szellemiségüknek, hagyományaiknak, szokásaiknak megfelel. Vagyis az egyes népek különbözőképpen olvassák le az óra állását. Ha történetesen az óra kismutatója a nyolcason van, nagymutatója pedig a hármason, akkor a magyar azt mondja, hogy negyed kilenc van. A finn viszont úgy vélekedik, hogy "negyeddel múlt a nyolc". Az angol szintén ezt állítja. – Nyolc és tizenöt, illetve nyolc óra és tizenöt perc" – közli a szerb nyelven beszélő. ,,Nyolc óra és egy negyed" – szól a portugál. A kínai szerint az derül ki az óra állásából, hogy egynegyed hiányzik a kilencből" (ugyanis a kínaiak az órák fogyásaként érzékelik az idő múlását). A szuahéli nyelven beszélő néger pedig azt állítja, hogy "kettő és negyed óra van". Hogyan lehetséges, hogy ennyire különböző módon határozzák meg a pontos időt az egyes nyelvközösségek tagjai? Talán nem mindegyiküknek jár jól az órája? Szó sincs róla! Ezek az órák mind pontosak, csakhogy az egyes nyelvek nem egyformán fejezik ki a rajtuk levő mutatók állását A finn, az angol, a szerb és a portugál az előző órához viszonyítja a negyedet, a magyar és a kínai pedig a következő órához. A szuahéli nyelv is voltaképpen az első csoporthoz tartozik, azzal a különbséggel, hogy Tanzániában (ahol a szuahéli nyelv hivatalos használatú) a napfelkeltétől és a naplementétől számítják az órákat. A napfelkelte utáni első óra a hét, a második a nyolc, a harmadik a kilenc stb. (ezért mondanak nyolc óra helyett két órát), a naplemente utáni első óra pedig a mi tizenkilenc óránknak, a második a mi húsz óránknak, a harmadik a mi huszonegy óránknak felel meg, és így tovább. És ha nyolc óra negyvenöt perc az óra állása? Mi erre azt mondjuk: háromnegyed kilenc. A finnek szerint "negyed híján kilenc", az angoloknál "negyed a kilencig", a szerbhorvát nyelvterületen tizenöt a kilencig, a portugálok körében egy negyeddel kevesebb kilencnél'", a kínaiak módjára "kilenc órából háromnegyed múlt el", a tanzániai feketéknél pedig "negyeddel kevesebb, mint három óra". Hány óra van? – kérdezzük magyarul, Mitä kello on? – tudakozódnak a finnek, What time is it? – érdeklődik az amerikai, a szigetországi, az ausztráliai, az újzélandi angol, Koliko je sati? – firtatja a szerb, a horvát, a bosnyák, a montenegrói, Que horas sao? – kíváncsiskodik a portugál, Xianzai 'jidian zhŏng? – teszi fel a kérdést a kínai, Saa ngapi? – néz az órára a szuahéli nyelven beszélő néger. Az erre a kérdésre adható válaszok nemcsak abban térnek el egymástól, hogy a kérdéseknek megfelelően különböző nyelveken hangzanak el, hanem abban is, hogy különböző szemléletmódokat juttatnak kifejezésre. A nyelvhez még az ilyen közönséges dolog esetében is szükségszerűen hozzátartozik a kulturális háttér. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- A gyorsolvasás jelentősége
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Olvasóink ajánlata