Tudta-e?
Egy Ellen Church nevű fiatal hölgy meggyőzte a Boeing Air Transport embereit, hogy ápolói végzettsége és repülés iránti szeretete alkalmassá teszi őt arra, hogy az utasoknak segítsen vészhelyzetek esetén. Így aztán 1930-ban ő lett az első stewardess.

182. szám - 2019. november

Sajátos alakú helynevek

A tulajdonnevek általában egyes számúak, alanyesetben vannak, főnévi eredetűek. Olykor azonban ettől eltérő nevek is felbukkannak, amelyek alakjuk, szerkezetük szempontjából különlegesek. Az effélékkel foglalkozik többek között J. Soltész Katalin, Szabó T. Attila, Reuter Camillo, Incefi Géza stb.
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

3

Többes számú helynévből rengeteg van, ezek leginkább -földek, -kertek, -rétek, -szőlők utótagúak. Olykor elhalványodik a névben a többes számú jelleg (ahogyan az Egyesült Államok nevet egynek vesszük, tekintjük). Bizonyos esetekben földrajzi köznév jelzőjeként szerepel többes számú főnév: Baranya megyében Meggyfák-tető, Szénák-erdő, Szénák-mező, Szolnok megyében Katonák-dűlő, Tolnában Sóhajok-híd, Komárom megyében Urak-árok stb. Megszokottabb az olyan szerkesztésmód, amikor a többes számban levő főnév birtokos jelzői szerepet tölt be: Sóhajok hídja, Vermek sora (Tolna megyében), Hősök tere, Mártírok útja, Vértanúk tere (Budapesten).

Számos népi helynévben megtalálható melléknévvé vált formában egy-egy többes számú névalak: Baranya megyében Csíszároki-árok, Gólyásfáki-kút, Tolna megyében Bürüki-tábla, Gödröki-út, Veszprém megyében Búzaföldeki út, Laposaki őrház, Komárom megyében Hegyeki-fődek, Zala megyében Barátoki-hegy, Kalotaszegen Kenderfődeki patak stb. Az -i melléknévképző nyelvtörténeti előzménye, az -é birtokjel is előfordul helynevekben. Például: Kántoré, Szerencsés Péteré (Heves megyében), Nemesé, Bikáé, Csődöré (Szabolcs-Szatmárban), a papé (Kalotaszegen) stb. Olykor önállósul a birtokszó: Pincék süreje, Süreje ódal (Veszprém megyében).

Némelyik helynév határozói alakú, vagyis határozóraggal vagy névtóval ellátott főnév. Gyakori a -nál, -nél rag használata. Baranya megyéből való a Csárdánál, a Hidori határnál, a tőtösi erdőnél név, Tolnából a Buborkás meggyfájánál, Komárom megyéből az Ászári eresztéknél, Kalotaszegről a Bódizsáréknál, a Puskáséknál stb. Egyéb határozóragos névalakok is előfordulnak: A határon, Az ólban, Ugba, Ivánbattyánról (Baranya megyében), Sóstóra (Komárom megyében), Hidra (Veszprém  megyében), Pálfai útra (Tolna megyében), Ezeréves gesztenye (vendéglőnév Pécsett), A Bányapatakába a Juknál (Kalotaszegen).

A névutós helynevek száma meghaladja a ragosakét. Különlegesnek számítanak az olyanok, amelyekben a névutó megelőzi a főnevet. Például: Túll a köröszt, Túl a Lögön (Baranya megyében), Túl a Duna (Tolna megyében), Túlatápió (Szolnok megyében). Olykor a határozórag teljesen beolvad a névtestbe, elhomályosul a névnek ragos volta: Csentiba (Szlovéniában), Kotoriba (Horvátországban), Malomba (Kalotaszegen), Papcseriba (Szigetváron) stb.

Az indoeurópai nyelvekben gyakoriak a jelzői értékű hátravetett határozóval kifejezett földrajzi nevek (Ústí nad Lábem, Baden bei Wien stb.).  A magyar helynévanyag is tartalmaz ilyeneket. Tolnában található Farkas-hát-nyugatról, Orbó Dáron föjjű, Baranyában Kubik a Bakó-rámpánál, Szolnok megyében Tűzkő-tanya a Nagy árkonn, Kalotaszegen Szöllaji út a Kiskút felől stb. Bizonyos nevekben elöl van ugyan a határozó, de nincs jelzősítve (pl. melléknévi igenévvel): Kakas dombon kis tábla (Baranyában), Dáka felé út (Veszprém megyében), Éren innen tag (uott).

Sajátosak azok a nevek, amelyekben melléknévi igenév és a hozzája kapcsolódó határozóragos szó alkot szerkezetet: Fölső-rétre dűlő (Tolna megyében), Tóra dülő (Komárom megyében), Kéméndi útnál-dűlő Baranyában), Pécsre járó (uott), Uzdi útra fekvő (Tolna megyében).

Leginkább főnévből vagy melléknévből jönnek létre helynevek, olykor azonban számnév, névutó, ige is betöltheti ezt a szerepet: Nyolcad (Baranyában), Túlát (Szolnok megyében), Kínlód (Veszprém megyében), Muszáj (Szabolcs-Szatmár megyében) stb. Gyakori névelem a Bánom. Szabó Dénes kimutatta, hogy nem a bán ige paradigmájáról van szó, hanem a latin banum birtokjogi műszóról. Hangulatosak a mondatból eredő nevek: Bárnevóna (Veszprém megyében), Neszólj csárda (Szolnok megyében), Nincsliszt utca (Tolna megyében) stb.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor