Tudta-e?
Ha a cápa nevét halljuk, már látjuk is magunk előtt, hogyan marcangolja szét az embert. A több száz cápa fajból azonban csak 4 – 5 támad az emberre. Ilyen például a tigris – és a nagy fehér cápa. Évente az egész világon 60 cápatámadás történik, több mint a felét azonban ember provokálja…és ebből 2 – 3 halálos.

236-237. szám - 2024. május-június

Vírusveszély

Vannak olyan vírusok, melyek az emberrel együtt fejlődtek ki, pl. a bárányhimlő vagy a herpeszvírus. Sok valóban állatokról ugrott át és alkalmazkodott az emberhez.
Németből fordította és kommentálta Rózsa Sándor, Zentáról elszármazott vegyészdoktor

2

Isabella Eckerle a genfi egyetem virológusa, az új vírusbetegségek kutatója.

taz: -Mennyire veszélyes a madárinfluenza?

E: -A madárinfluenza teheneket is megfertőz, az embert is fenyegeti. A megelőzésre számos lehetőség lenne. A pandémia előtt Covid-19-hordozók kevesen lehettek, utána gyakorlatilag mindenki. Így a Covid-19 kórokozása követhető volt, ellentétben a lakosság körében állandóan
keringő vírusokkal. A nem-fertőző, vírus okozta betegségeket kutatjuk, hogy jobban megelőzhessük a keringési és autoimmun-betegségeket.

taz: -A jövőben több új betegség ugrik át állatról emberre?

E: -Valóban ez várható. Vizsgálataink finomodtak (vírusszekventálás), másrészt ebben a globalizált világban emberek milliói utazgatnak. A természetes élettereket visszaszorítjuk, az élelemigény egyre nagyobb, így több használlatot kell tartanunk. Az erdők irtásakor eddig ismeretlen kórokozókkal érintkezünk. A pestis és a kolera terjedését jobb higiéniával meggátoltuk, de a mai vírusokat alig fékezhetjük meg. Még Kínának sem sikerült, pedig szigorú lockdown volt.

taz: -Mára kiderült, honnan jött a Covid-19?

E: -Nem mű-vírus, az biztos. SARS-COV-2-vírusok a denevérekben is előfordulnak, de valószínű, nem tőlük kaptuk. Ehhez pár évtized evolúció kell és egy köztesgazda. Ilyet nem találtunk és valószínűleg már nem is fogunk, mert Kínában bezárták a vadállat-telepeket és az állatokat megsemmisítették.

Még hiányzik néhány jel, de valószínűsíthető, hogy a SARS-COV-2-nél zoonózisról van szó.

taz: -Laborban meggyorsítható egy vírus állat-ember átmenet?

E: -Nincs jele annak, hogy ezt a vírust korábban vizsgálták volna, de mivel nincs meg a köztesgazda, ez nem zárható ki. Én úgy hiszem, a vírus természetes úton került át.

taz: -Minden veszélyes kórokozó állatokról került át?

E: -Vannak olyan vírusok, melyek az emberrel együtt fejlődtek ki, pl. a bárányhimlő vagy a herpeszvírus. Sok valóban állatokról ugrott át és alkalmazkodott az emberhez. Némelyekről csak későn derítették ki, hogy zoonózissal terjed. A vírusok útja fordított is lehet: emberről
állatra. Ismert az emberszabású majmok esete, amelyek emberi influenzától pusztultak el. Kanadában és az USÁ-ban szarvasok hordoznak SARS-COV-2-őt, nyilván emberektől kapták.

taz: -Csak akkor érdekelnek a vírusok, ha megbetegítenek.

E: -Igen. Ám mi egy óriási hálómű része vagyunk. Megelőzés szempontjából végzetes, ha csak az ember felől közelítjük meg a problémát. A SARS-COV-2-nél elmulasztottuk az átugrás pillanatát és csak akkor figyeltünk föl, amikor emberek kerültek kórházba. A denevérek csak a 2003-as nagy SARS-járvány után kerültek fókuszba. Náluk egy egész sor betegség vírus-elődjét találtuk meg (bárányhimlő, mumpsz, ebola, Marburg-vírus). Egyik magyarázat az lehet, hogy a denevérek igen öreg emlőscsoport és immunrendszerüknek volt ideje kifejlődni. A repülés megterhelő az anyagcserére, ezért alakulhatott ki náluk a sejtsérülések jó orvoslása. Nagy csoportokban élnek és a vírusok gyorsan terjednek közöttük.

taz: -A következő pandémiáig lesz még egy kis békés időnk?

E: -A madárinfluenzával való bánásmód eléggé aggasztó. Sok szól amellett, hogy nem válhat emberi vírussá, mégis óvatlanság, hogy az USÁ-ban a szarvasmarháknál engedik terjedni. Ezek is emlősök, mint az ember. Fontos a szerepük az élelmezésben. Sok ember érintkezik velük.
Már rég riadóztatni kellett volna. Tíz éve vita volt arról, szabad-e laborban az influenzavírus emlősökre való átterjedését kutatni. Még egy moratórium is volt. És most ez történik, labor és védőöltözet nélkül, a szabadban! Hol marad a figyelmeztetés?

taz: -Mi lenne a helyes?

E: -Ha a madárinfluenza a baromfiknál terjed, az állatokat leölik, hogy a vírusrezervoárt megsemmisítsék. Most ezt a teheneknél nem teszik, nyilván anyagi okokból. Pedig most még jó esély van a vírust a szarvasmarhákból eliminálni. Egy átfogó monitoring szükséges. Érthetetlen, hogy a fertőzött állatokkal érintkezőket nem tesztelik. A fertőzés követése ímmel-ámmal történik. Nyilván a farmoknak nem áll érdekében. Érdekütközés, de az állam kompenzálhatna! Ha most az első lépéseket elmúlasztjuk, egy fertőzéshullámra ébredhetünk, amikor megtelnek a kórházak.

taz: -Nem tanultunk a kovid-járványból?

E: -Eléggé frusztráló. 4 éve követeljük a szigorú ellenőrzést és megelőzést. Adott minden mód: szekventálhatunk valós időben, vizsgálhatjuk a szennyvizeket és tömegeket tesztelhetünk.

taz: -Épp most birkózik a világ egy pandémiaszerződéssel. Ez mennyire lenne fontos?

E: -Egy vész kitörésekor káosz van. Emberek halnak meg, nem jut mindenkinek gyógyszer és védőoltás. Ez még egy olyan ismert kórokozónál is előfordulhat, mint a madárinfluenza. Erre a problémára megoldást kell találni a világ országainak.

taz, 25. 5. 2024

Die Herrschaft der Viren

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor