Tudta-e?
hogy az újszülött gyomra születésekor akkora, mint egy cseresznye (befogadó képessége kb. 6 ml).

222-223. szám - 2023. március-április

Mobilfüggőség

Nem élhetek nélküle
Németből fordította és kommentálta Rózsa Sándor, Zentáról elszármazott vegyészdoktor

2

Christian Montag (45), a molekuláris pszichológia professzora az Ulm-i egyetemen. Ha sétálni megy az erdőbe, handy-jét otthon hagyja.

ZEIT: Montag úr, a mobiltelefon butábbá tesz bennünket?

Christian Montag: Kétségtelenül valamit megváltoztat az agyunkban. Kérdés, melyik régiójában és mennyire?

Z: Az Ön agyát mennyire változtatja meg?

M: Egyes személy tapasztalata általános megállapításoknál nem segít. Mégis egy példa: Találkozási helyünket az okostelefonomon kerestem meg. Régebben várostérképet vettem elő. Ma már sokan nem gyakorolják a térbeli tájékozódást és az utak memorizálását. Ez hátrányos az agyra.

Z: Elveszítünk egy régebbi képességet?

M: Erről kevés adat van. Egy tanulmányt tudok idézni a londoni taxisofőrökről. Az ő agyuk azon része, ahol vélhetőleg a mentális térképek tárolódnak, fejlettebb. Aki taxis akar lenni Londonban,
utcanevek és látnivalók nagy halmazát kell hogy fejben tartsa.

Z: Fordítva is áll, hogy ha egy agyrégiót nem használunk, visszafejlődik?

M: Az agyat az izomhoz hasonlíthatjuk, mely a használattól függően változik. Némely kutató szerint a mobil egyfajta kihelyezett agy, amely bizonyos gondolkodási feladatokat elvégez helyettünk.

Z: Ez jó vagy rossz?

M: Egyik sem. (Biztos jó B. Gates-nek, Zuckerberg-nek, meg a többi csirkefogónak... RS). Agyunk alkalmazkodik a lehetőségekhez, kognitív funkcióit másképp használjuk. Ez nem jelenti azt, hogy butábbak leszünk.

Z: Többen azt állították, hogy a mobil digitális demenciához vezet.

M: Ez túlzás, én a demencia kifejezést itt nem használnám. Az internet és az okostelefon kihatásai jóval összetettebbek.

Z: Többen úgy vélik, ma a tudásnak nincs jelentősége, hisz minden információ szó szerint kéznél van.

M: Badarság. Okos gondolatokhoz az információk kombinálása kell. Ez olyan, mint az idegen nyelvtudás. Hogy angolul beszéljünk, ismernünk kell a szavakat, különben egyenként kellene kikeresnünk. Új akkor keletkezik, ha az ismerteket összefűzzük.

Z: Sok telefonálás árt a kreativitásnak?

M: Kocogásnál mind-wanderung-ot élek át, éberálmokat. Átadom magam a gondolataimnak és hirtelen azt veszem észre, támad egy jó ötletem.

Z: Mi történik az agyban?

M: Több agyterület összjátéka megváltozik. Több agy-área aktív munkakapcsolata nyugalmi állapotba kerül és saját gondolatvilágunknak több tere lesz. Új gondolatok születhetnek. A szüntelen agybombázás következményeit könnyebb megérteni. Ha minden szünetet a handy-vel
töltök ki, soha unalomnak időt nem hagyok, ha minden cselekvésem telefonnal kísérem, akkor olyan állapotba kerülök, amikor gondolataim nem kalandozhatnak el és semmi váratlan nem bukkanhat föl a fejemben.

Z: Az örökös digitális agypermetezés nem befolyásolja a koncentrálást?

M: Agyunk folyamatosan rákényszerül az új ingerek földolgozására. Más feladatra való átkapcsolás energiába kerül. A-ról B-re váltok, majd onnan vissza. Párhuzamos munka nehezen megy. Mi sorozat-földolgozók vagyunk, nem „multitasker”-ek.

Z: Ezek a megszakítások ártanak a figyelmünknek?

M: Egyetemisták képernyő-időit értékeltük ki. Minél hosszabb volt a telefonhasználatuk, annál rosszabb jegyeket kaptak és fordítva.

Z: Sokan a mobilukon tanulnak.

M: Nem jó ötlet! A gép állandóan csábít: Játssz velem! Szívesen engedünk, mert a gép egy különleges infóval vagy egy twitter-like-kal jutalmaz. A szolgáltatók egyre ügyesebben törik meg akaraterőnket, pl. perfekcionálták az A-B-Testing-et. A cégek mindig új ajánlatokkal
puhatolóznak. Hol töltenek el több időt a felhasználók, egy kronologikus vagy egy személyesített timeline-on? Mindkét változatot párhuzamosan futtatták és a személyes nyert. Így ezt a feature-t
építették be. Minden user állandó optimalizációs kísérletek része.

Z: Az impulzusok, amiknek ki vagyunk téve, egyre rövidebbek. A TikTok-on már csak apró forgácsok. Miért?

M: Amikor a TikTok-ot először láttam Kínában, azt hittem, ez nem jön be. Óriásit tévedtem. Agyunk minden újra reagál. Ezért lehet a morzsa-alak ilyen vonzó.

Z: Ez érvényes a képekre is, melyek egyre inkább kiszorítják a szövegeket?

M: Igen. A platformok arra fókuszálnak, amikre az agy jobban reagál. A képeket sokkal gyorsabban földolgozzuk és több érzelmet is szállítanak.

Z: Ezek miért épp a fiataloknál ilyen sikeresek?

M: Mert az ő agyuk még fejlődésben van. A prefrontális kortex, mely az önszabályozásért felelős, csak 20 év után érik meg teljesen. Minél fiatalabb valaki, annál inkább képtelen mondani: „Most félreteszem a telóm és nekilátok feladataimnak.” Ehhez jön a fomo-fenomén, a „fear of missing out”. Félelem, hogy valamit elmulasztanak. Ez is főleg a fiataloknál gyakoribb. Ezért vannak az Instagram-nál és a Snapchat-nél olyan fotók és videók, melyek egy idő után törlődnek. „Ha a sztorit nem nézem meg, nem szólhatok hozzá.”

Z: Másrészt az Insta most egy „Ne-zavarj”-módot reklámoz.

M: Ez nyilván alig segít. Ellenkezőleg! Egy kínai tanulmány kimutatta, hogy azok a fölhasználók, akik a járványkor halk-módra kapcsoltak, még gyakrabban hívták elő a híreket, nehogy valamiről lemaradjanak.

Z: Ám nem mindenki ilyen félős.

M: Nemcsak fiatalok ilyenek, de aggódó és ideges felnőttek is. Nem tudjuk, ők mísz közérzetüktől menekülnek a telefonhoz, vagy a túlzott online-használat következménye a negatív érzelemuralom.

Z: Kiknek árt még a smartphone?

M: Lányok étkezési zavara szorosan összefügg a social media-val. Aki bulimiára hajlamos, az a közösségi oldalakat is túlzottan használja. Itt is főleg a képplatformok problémásak, mert szépített képekkel vannak tele, melyek fiatal lányok szenvedését okozzák, mert ők nem érzik magukat olyan szépnek.

Z: Pedig tudhatnák, hogy ezek a képek nem valóságosak.

M: Itt a nagy adag a mérgező! Ha mindig perfekt testekkel szembesítenek, ezek beivódnak az önképembe. A serdülők nagyon fontosnak tartják, hogyan hatnak másokra. Norvégiában az influenszerek kötelesek retusált képeiket megjelölni.

Z: Az Instagram is tesztelte, hogyan hat a felhasználók közérzetére ha a lájkokat kiveszik.

M: Nem ismerjük az eredményt. Az FB-nél a user-ek egy időhatárt állíthatnak be. A Meta szerint ez segít a közösségi oldalak ellenőrzésében. Ám máig nem tudjuk, ez használt-e, vagy csak megint
egy marketing fogás volt.

Z: Bár iPhone már 15 éve van, mégsem sikerült megállapítani véglegesen, hogy megváltoztatta-e gondolkodásunkat?

M: Ez kívülállóknak furcsa lehet. Nem ismerek más olyan technikát, amely ilyen gyorsan elterjedt. Ma már 5 mrd ember használ okostelefont. Megbízható eredményhez sok fölhasználó hosszú idejű
megfigyelése szükséges. Ez igen drága. Meg akartuk nézni, hogyan hat az FB-használat az agyra. És tényleg: magas frekvenciájú, hosszas FB-zés az ún. nucleus accumbens zsugorodásához vezet. (!! Nem fél a techkonszernektől? RS). Ez az agyterület felelős az alkohol és a nikotin fogyasztásért is. Több tucat önkéntest kellett találnunk, akik vállalták a digitális fogyasztásmérést és az agyszkennelést. Ezt évekig folytatni kemény dió! Az adatokhoz sokkal egyszerűbben is hozzá
lehetne jutni – csakhogy ezeket a techkonszernek nem adják ki! A kutatók saját tracking-appokat kényszerülnek írni, hogy megtudják azt, amit a Meta már rég tud. A social media máig egy fekete doboz.

Z: Hogy védjük meg agyunkat a negatív mobilhasználattól? Segít a digit detox, a teljes elvonás?

M: Nem. A hosszabb absztinencia rosszabb, mint az időkorlátozás. Meg kell tanulnunk a telefonunkat ellenőrizni és nem engedni, hogy ő ellenőrizzen minket. Időbe kerül, míg leszoktatjuk magunkat az állandó telefonhasználatról.

Z: Meddig tartson az elvonás?

M: Mochum-i kollégák kimutatták, már 1 óra/nap áldásos: az érintettek nyugodtabbak lettek, kevesebbet dohányoztak, többet tornáztak. Ám mindez nem elég. A szolgáltatók kínáljanak egészségesebb platformokat, melyeken az emberek nem töltenek el értelmetlenül hosszú időket,
melyek nem terjesztenek fakenews-t és védik a privátszférát. Egyes emberek a konszernek hatalmával szemben tehetetlenek.

Z: Önnek van egy ötéves lánya. Mikor kaphat telefont?

M: Ehhez sincs elég adat. Mint apa, a 12 évet tartom helyesnek. Ezzel időt ajándékozunk a gyermekeinknek, amit a telefonon töltenének el. Ám ne csak a handy-re gondoljunk, minden social-media-nál szigorúan be kell tartani a korhatárt.

Z: Kaphat a gyerkőc egy régi fedeles mobilt?

M: Csak ha nagyon muszáj! Sokan paradox módon retrotrendjeiket fölrakják a közösségi oldalakra, melyek csak okostelefonnal érhetők el.

ZEIT, 2. 3. 2023

Ein Leben ohne ihr

KOMMENT

Mi a fittyfene az a molek. pszichológia? Én is majdnem csináltam egy új tudományt: etnikai ökológia vagy ökologikus etnológia. A telefonom pedig nem hagyhatom otthon, mert nincs. Vajon a mobilgyártó és a szolgáltató lobbi mennyire rendel meg ellen-cikkeket? RS

 
 

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor