Tudta-e?
A madarak a tájékozódáshoz az égitesteket is felhasználják, szemük időbeli felbontóképessége lekörözi az emberét, számukra egy mozifilm inkább csak állóképek egymásutánjának tűnhet.

204. szám - 2021. szeptember

Városmárka építés

Hogyan lesz egy városból eladható márka?
Bödő Marianna | a szerző cikkei

4

Tudjuk azt, hogy az információs technológia korában a gazdasági szereplők egyik legnagyobb kihívása, az hogy hogyan előzzék meg a versenytársakat, hogyan vonják magukra minél nagyobb mértékben a célcsoportjuk figyelmét és, hogyan csináljanak az egyszeri vásárlókból márkahű törzsvásárlókat? Az óriási mértékű médiazaj, ami beépült a mindennapjainkba azt eredményezte, hogy sokkal intenzívebb márkakommunikációra van szükség, mint 5-10 évvel ezelőtt.

„Kutatások szerint, legkevesebb nyolcszor kell találkoznunk egy hirdetéssel, ahhoz, hogy megjegyezzük.”

Na de, mi a helyzet a városokkal és községekkel? Egyáltalán hogyan és miért kell beszélni városmárkákról? Miért kell egy városnak vagy községnek marketing stratégia és márka kommunikáció?

A városmarketing gyakorlata egész az 1970-es évekig vezethető vissza. A gazdasági fellendülés, az ipar és a kereskedelem fejlődése, a szórakoztató ipar és a turizmus térhódítása nem csak az országokat, hanem országon belül a térségeket és a városokat is versenyhelyzetbe kényszerítette.  Ez a versenyhelyzet hozta magával a marketing kommunikáció alkalmazását a térségek és a városok esetében is. A helymarketingnek különböző céljai lehetnek a térségek és városok adottságaival és céljaival összhangban. A befektetők vonzása, a munkaképes munkaerő megtartása (és oda csalogatása), a turizmus ösztönzése csak néhány példa a számos elérhető marketing kommunikációs cél közül.

Ahhoz, hogy egy térség vagy egy város esetében eladható és megbízható márkáról beszéljünk, amely már önmagában garanciát jelent egy adott gazdasági vagy társadalmi kérdésben, hosszú évek kitartó és összehangolt munkájára van szükség. Politikai szófordulattal élve „erre nem elég egy mandátum”. A hosszú távú térségi vagy városvezetési irányelvek, az infrastruktúra fejlesztés, az ott élők elköteleződése és a kommunikációs stratégia, jól összecsiszolódott gépezetként kell, hogy működjenek, és egy irányba mutassanak.

Ezek a folyamatok nem csak a fővárosok vagy a nagyobb vidéki városok kiváltságai. Kisebb térségek, települések vagy községek következetes és kitartó munkával épp úgy válhatnak népszerű márkává, mint az általános iskolában földrajz vagy történelem órákról megismert nagyobb városok.

A márka kommunikáció fókuszában a fő cél, azaz ígéret áll, amit az adott térség nyújtani tud. Ha egy település a befektetési lehetőségek városaként kommunikál önmagáról, akkor ezt az ígéretet be is kell tartani – kell, hogy legyen megfelelő infrastruktúra, munkaerő és szakkáder állomány, átképzési lehetőségek, befektetést ösztönző lehetőségek stb. Amennyiben egy település kikapcsolódást és pihenést ígér az odalátogatóknak, akkor rendelkeznie kell a célcsoportjának megfelelő szálláskapacitással, kikapcsolódási lehetőségekkel, parkkal és zöldfelülettel, kiránduló helyekkel vagy épp gyermek tartalmakkal.

A városmarketing szépsége a fentieken kívül, abban is megnyilvánul, hogy a természeti kincsek és adottságok, a történelmi emlékek és örökség vagy épp egy helyi versenypiaci márka vagy termék is állhat a városmarketing fókuszában. Szerbiában tudjuk (vagy legalább is el hisszük), hogy a rostély Leszkovácon a legfinomabb, a Dunát Galambócnál a legérdemesebb megnézni, fémiparban pedig Kragujevácon érdemes befektetni. Amikor Magyarországon járunk, Szegeden halászlevet fogunk kóstolni, Pécsen Zsolnay porcelánt szeretnénk látni, Győrben megnézzük a kézilabda stadiont, miközben Győri édest nassolunk. De, hogy közelebbi példát is említsek, ha a szecessziós építészet csodáit szeretnénk látni, akkor Szabadkára fogunk utazni, ha ízületi problémákkal küszködünk, akkor Magyarkanizsán szeretnénk gyógyulni, a csoki rajongók pedig Zentát fogják a bakancslistára tenni.

A fenti példák alapján is láthatjuk, hogy számos értéket tudunk egy település esetében a márkakommunikáció fókuszába helyezni, és egy egész marketing kommunikációs stratégiát rájuk építeni. Vissza fele is igaz: hiába lesz, egy jó fejlesztési stratégiánk, ha nem mondjuk el a potenciális célcsoportunknak, hogy milyen lehetőségek vannak a térségünkben vagy a településünkön.

A hagyományos média, a digitális- és a közösségi média által óriási mennyiségű információval találkozunk nap, mint nap. Ahhoz, hogy egy térség vagy egy település üzenetei is eljussanak a potenciális célcsoportjukhoz, ugyan olyan modern marketing kommunikációs eszköztárra van szükségük, mint a kereskedelmi márkáknak.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor