A Devecser földrajzi név

Most nem vállalkozunk Devecseri Gábor irodalmi és művészi kvalitásainak a méltatására, bennünket inkább a neve érdekel. A Devecseri név a Devecser helységnévvel van összefüggésben. Hogy a költő ősei csakugyan Devecserről származnak-e, azt nem tudjuk teljes bizonyossággal, csupán feltételezzük. Mivel több ilyen nevű helység is van, az is kérdéses, hogy melyikről származott el az a Devecseri család, amelynek a költő is a sarja.

A Veszprém megyei Devecser helység régi kelta és római település helyén jött létre a XIII. században. A XVI. században az Esterházy grófok várkastélyt építettek benne. Devecsernek ma jelentékeny ipara és kereskedelme van, lakosainak a száma mintegy ötezer. A kastélypark védelem alatt levő arborétum. Ősidők óta fontos közlekedési útvonalnak számít az ún. Devecseri-árok, amely Veszprém, Városlőd, Ajka, Devecser vonalán húzódik. Ez a keskeny bemélyedés az Északi és a Déli Bakony hegység közötti törésvonalon keletkezett. Nyilván a helységről kapta a nevét annak idején.

Devecser névelemű helység másutt is található. Baranya megyében van Pécsdevecser, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Abaújdevecser, továbbá Erdélyben Bőddevecser, Nagydevecser és Kisdevecser. Pécsdevecser neve a XIV. században Deuacha alakban fordul elő, Abaújdevecser nevét a XIII. században Deuecher formában említik a források. Voltaképpen a Szabolcs-Szatmár megyei Demecser is ide tartozik, ugyanis a XIII-XIV. században Deuecser alakban jegyzik.

A Devecser helynév a kutatók szerint személynévből alakult ki, ez pedig minden bizonnyal szláv eredetű. A régi szerb nyelvben volt egy 'kilencedszedő' jelentésű devečar főnév (ahogyan erről Vuk Karadžić szótárából értesülünk), valószínűleg ez vált személynévvé, majd helynévvé.

A középkorban a mi vidékünkön is volt néhány olyan helység, amelynek a nevében szerepelt a Devecser elem. A legkorábbi adat 1350-ből való. Magyar Pál gímesi várparancsnok ekkor ajándékozta lányának néhány Bodrog megyei birtokát, köztük Deuechert is. 1426-ban egy adásvételi szerződés felülvizsgálata kapcsán Devecsert és Devecserturolt említik. A szerződés a betheri (azaz a mai Óbecse déli részén lakó) nemesek és Garai Miklós nádor között jött létre 1423-ban. Az 1520/22. évi tizedlajstromban Devecser és Szokoddevecser szerepel. A török adókönyvek 1580-ban Máli Devecser társaságában említik Devecsert, 1590-ben pedig Máli Devecserrel és Bán-Devecserrel együtt. Ezek a helységek Szenttamás és Feketics közt terülhettek el. Emléküket a Devecser-puszta őrzi, amely egy száraz völgynek a partjain fekszik.

Feltűnő, hogy milyen sokféle alakban szerepelnek vidékünkön a Devecser elemű helységnevek. Csak találgatásokra vagyunk utalva, hogy volt-e valamilyen kapcsolat Devecserturol, Szokoddevecser és Máli Devecser közt. Lehetséges, hogy ugyanarra a helységre vonatkoznak. Az sincs kizárva, hogy az először Devecserturol néven előforduló helység később mindig más és más nevet visel: Szokoddevecser, Máli Devecser, Bán-Devecser. Bizonyos vidékeken és bizonyos időszakokban a helységnevek eléggé képlékenyek voltak, a tulajdonviszonyok megváltozásával maguk is átalakultak.