A hód helynevekben

Hód szavunk ugor eredetű, őseink már a Volga, a Káma és a Bjelaja folyók térségében megismerhették ezt az állatot, és nyilván vadásztak is rá. A hódnak a Kárpát-medencében való elterjedéséről számos régi eredetű helynév tanúskodik, ezekbe a neve is bekerült: Hódos, Hodász, Hodosány, Hodosfalva, Hegyháthodász stb.

A hód szó gyakran víznév elemévé vált, később egyik-másik település átvette az ilyen víznevet. Hódmezővásárhely elődének a kialakulásakor is ez a folyamat játszódott le. Egykor egy itteni tónak volt a neve Hód.  Emlékét a Hód-tava határrész és a Hód-tavi-csatorna őrzi a vásárhelyi határban. A tóról nevezték el a középkorban Hódnak azt a falut, amelyik a közelében létesült. A XIV. században Hód falva egyesült Vásárhely faluval, és Hódvásárhely néven élt tovább. 1385-ben már ezen a néven szerepel. A mező elem később került a névbe, arra utalva, hogy a helység mezővárossá lépett elő. A XIX. században már népes településnek számított. Azóta nemigen növekedett lakóinak száma.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében levő Hodoscsépány nevének előtagja szintén víznévi eredetű. Csépány falu mellett van a Hódos-patak, a helységnévbe megkülönböztető szerepben került a Hodos elem. Csépány nevét már egy 1323-ból való dokumentum is említi, etimológiailag összefüggésben van az István név szláv eredetijével (Sćepan, Stjepan).

A hód állatnév származéka a Kishódos és a Nagyhódos, a Hodosány, a Nemeshodos, a Hódos, a Hodász, a Hegyháthodász, a Krassóhodos, a Hódegyháza településnév stb.

Kishódos is és Nagyhódos is Szabolcs-Szatmár megyében található, a Hódos patak mentén. Hódos a Túr baloldali mellékvize. A XIV. század elején csupán a Hódos nevet említik a források, később különült egy egymástól Kishódos és Nagyhódos. Nemeshodos Szlovákiában fekszik, szlovák neve Vydrany. A nevében levő nemes elem arra utal, hogy lakosai közt hajdan sok volt a nemes. Hodos Szlovéniában, a Muravidéken van, a magyar határ közelében, Hodász pedig Szabolcs-Szatmár megyében. Hodász nevét első ízben 1272-ben említik. Egykor királyi hódvadászok, hódászok lakták, a falu róluk kapta a nevét. A Vas megyében tevő Hegyháthodászt szintén hódvadászokról nevezték el annak idején, a XIII. században. A Hegyhát előtag később került a névbe, a körmendi Rába jobb partján levő Vasi-Hegyhát nevű dombvidékre utal.

Hódegyháza a mi vidékünkön feküdt a középkorban, a mai Jázova közelében. Első okleveles említése 1274-ból való. A Hódegyház név a török uralom alatt a beköltöző szláv lakosság ajkán fokozatosan Hodics alakúra módosult. Hodics neve a huszadik századig fennmaradt. A mellette kialakuló Jázova nevét a XIX. század utolsó negyedében Hódegyházára módosították, 1922-ig ezen a néven szerepelt. Ma Jazovo a hivatalos szerb neve.

A bácskai Hódság (szerb nevén Odžaci) neve is idetartozónak látszik, de a rá vonatkozó adatok (1773: Hodcsak, 1853: Hodsak) inkább a török oĵak (odzsak, azaz tűzhely, kémény) szóból való eredetére utalnak. A Hódság névforma minden valószínűség szerint népetimológia útján jött létre.