A Bodrog földrajzi név

Az említett háromszögnek Bodrogköz a neve. A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a Bodrog név valószínűleg a magyar bodor névszó családjához tartozik, és tulajdonképpeni jelentése 'hullámos, nem sima víztükrű folyó'.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében levő Bodrogkeresztúr nevét már a XIII. században említik a források. A keresztúr névelem arra utal, hogy annak idején a falu templomát a Szent Kereszt tiszteletére avatták fel. Régi magyar szokás szerint nemcsak a szenteket urazták, hanem a megfeszített Jézus keresztfáját is. Bodrogszegi csak 1951 óta szerepel ezen a néven, miután Szegit és Bodrogkisfaludot egyesítették. Mindkét helység középkori eredetű. Bodrogolaszi, régebben csak Olaszi, arról kapta a nevét, hogy vallon telepesek voltak a lakói. Ezek idővel beolvadtak a környező lakosságba. Bodroghalomnak 1927-ig Luka volt a neve, ezt azért változtatták meg, mert a falu lakói sok gúnyolódásnak voltak kitéve. A Luka név egyébként szláv eredetű, etimológiailag összefüggésben van a lanka köznévvel.

Bodrogszerdahely neve azok közé a helységnevek közé tartozik, amelyek hetivásárjuk hagyományos napjára utalnak. Érdekes, hogy a Tisza felső folyásánál levő Bodrog folyótól mintegy 400-450 kilométerre délnyugatra szintén volt egy Bodrog nevű helység (Bezdántól délkeletre a mai Monostorszeg helyén). Váráról megyét is neveztek el. Bodrog vármegye Szent István korában alakulhatott ki, és a török hódoltság koráig állott fenn. A XVIII. századra már teljesen eltűnt a föld színéről. A bodrogi vár jelentőségéről tanúskodik az az adat, hogy I. László magyar király 1093-ban ott töltötte a húsvéti ünnepeket, és ott fogadta más országok követeit. Eredetileg ez a Bodrog is víznév volt, és etimológiailag azonosnak tartják a folyónévvel.

Vajon mi lehet a magyarázata annak, hogy ekkora (viszonylag nagy) távolságra egymástól ugyanaz a jellegzetes név bukkanjon fel? Azt hiszem, hogy közelebb kerülünk a megoldáshoz, ha meghallgatjuk Relja Novaković okfejtését. Szerinte a Bodrog név közvetlen összefüggésben van az abodritákkal, azokkal a nyugati szlávokkal, akik eredetileg az Elba folyó mentén laktak. Novaković kimutatja, hogy az abodriták egy része már a IX. században Dél-Bánátban található. Nyomukat számos olyan helynév őrzi, amelynek megfelelőjét a Baltikumban lehet fellelni. Délre való vándorlásuk során a Tisza folyót is érintették, huzamosabb ideig tartózkodtak a mai Bodrog partján (egy részük talán ott is maradt, és idővel beolvadt a magyar lakosságba).

Azt nem tudjuk, hogy az abodrita szlávok milyen kapcsolatban voltak Bodrog várával, de valószínűleg nemcsak abban, hogy a nevüket adták hozzá. A Bodrog névnek a bodor melléknévből való eredeztetését több mozzanat is kétségessé teszi, például az is, hogy a Bodrog folyó éppen csekély esésű, aránylag sima víztükrű folyó.

Ha nem is fogadjuk el az imént vázolt feltevést, mindenesetre érdemes eltöprengeni rajta, mert olykor még az olyan kézenfekvőnek látszó összefüggés is, mint amilyen a bodor és a Bodrog közötti, hamisnak bizonyulhat.