- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A számítógépes merevlemez feje adatrögzítéskor egészen közel kerül a lemezhez. Hogy mennyi is ez a távolság? Nos, az emberi hajszál vastagságának négyezred, a vörösvérsejt átmérőjének háromszázad, s cigarettafüst részecskéjének 250-ed része.
195. szám - 2020. december
Madárszereplős szólásokRégen az emberek közelebb álltak a természethez, mint manapság. Ennek a kapcsolatnak egyik megnyilvánulási formái azok a szólások, amelyekben madarak jelennek meg tulajdonságaikkal, viselkedésükkel, cselekedeteikkel.
|
7
|
A természetre figyelő embernek kézenfekvő, hogy egy-egy emberi tulajdonságot valamely madár tulajdonságához hasonlítva fejezzen ki. Pl. Fekete, mint a csóka – mondták arra, ami csillogó fekete, kékesfekete volt. Vörhenyeges, mint a fürmony – tartja egy másik szólás (a fürj tojására utalva), vagyis pirossal tarkázott, szeplős. A szólás gyakran tulajdonságnak fokozottabban való meglétét jelzi: Ritka, mint a fekete hattyú = nagyon ritka; Tiszta, mint a galamb szedte búza = nagyon tiszta; Mint a veréb, oly szegény = nagyon szegény; Tarka, mint a babuka (vagyis banka) = feltűnően tarka; Háládatlan kakukk, elszállott = nagyon hálátlan. Olykor a madár lakóhelye kerül bele a hasonlításba: Egy fecskefészekben ellakhatni vele = nagyon szelíd, békés ember; A madárral kapcsolatos szólás képszerű hasonlítással való jellemzésre is alkalmas lehet. Például: Mintha varjút nyelt volna = vastag, dús (és fekete) a bajusza; Szemtelen, mint a csibehordó kánya = szemérmetlenül lopkod; Ritka, mint kakukk a mezőn = kivételes, szokatlan (jelenség); Gyanakszik, mint a varjú = gyanakvó, óvatos; Tud hozzá, mint a bagoly az Ave Mariához = egyáltalán nem ért hozzá; Görbén hordja nyakát, mint a daru = görbe a nyaka; Cinkét fog a feje = tökfejű stb. Az említettekhez hasonlóak azok a szólások, amelyekben az emberi cselekvést a madáréhoz hasonlítják a beszélők: Úgy néz, mint a bakcsó (azaz vakvarjú) = mereven néz; Örül, mint a cinege a tökmagnak (mondták tréfásan a régiek) = nagyon örül valami apróságnak; Tekereg, mint ősszel a daru = nem leli a helyét, kóborol; Csacsog, mint a fecske = sokat fecseg; Énekel, mint a fülemüle = szépen énekel; Ordít, mint az erdei fülemüle – tréfálkoztak régen az olyan emberrel, aki farkasüvöltéshez hasonló hangokat hallatott; Úgy néz, mint a fülesbagoly = mereven, kidülledt szemmel néz; Elvitte, mint a gólya a fiait = elvitt valamit, és biztonságba helyezte; Bujkál, mint az ökörszem a sövényben = ide-oda bujkál. Annyit iszik, mint a veréb – mondták arról, aki keveset ivott a kínált italból; a Többet ivott, mint a veréb szokott szólás pedig arra a személyre utal, aki alaposan beivott; Mint a varjú a dögöt, úgy várja = epedve várja; Néz, mint varjú az üres koncba = értetlenül néz. Egy-egy madárszereplős régi szólás cselekvésnek, történésnek képes kifejezését is lehetővé teszi. Pl. Nagyra viszi az ökörszemet = oktalanul felnagyít valamit, különösen azzal, hogy fölöslegesen sokat beszél róla; Kétfejű sast csinál valakivel = haragjában hátat fordít neki; Sast tanít repülni = olyasmire akar tanítani valakit, amit amúgy is pompásan tud; A kakukk nyer rajta = bereked, elmegy a hangja; Elverte a kakukkot (tehát elzavarta) – gúnyos vélekedés arról, aki megszerezte a dicsőséget; Nem fél éhomra a kakukkszólástól = Korán hajnalban munkához lát; Kánya begyébe tömi (vagyonát) = eltékozolja (amije van); Varjún varjat fog = együtt hazudik valakivel; Koppan a szeme, mint a kálvinista varjúnak = elesik valamitől, felkopik az álla (a szürke színű dolmányos varjút nevezik így, mert a fekete vetési varjútól elérően szereti a húst); Akár a baglyot a kőhöz, akár a követ a bagolyhoz = akár az egyik, akár a másik lehetőséget választom, egyre megy, mindenképpen rossz. Bizonyos esetekben különböző madarak együtt való szerepeltetése, említése szolgál emberi tulajdonság, viselkedés kifejezésére: Büdös babuk berzenkedik a hattyúra = tudatlan vitázik a hozzáértővel; Bagoly a képe, sólyom a szeme = az arcáról ítélve ostobának látszik, de valójában éles esze van; Bagolyhoz kapván elszalasztotta a sólymot = jelentéktelen dologért elszalasztott valamit, ami sokkal értékesebb; Hattyú a ludak között = valamely közösségben a legkiválóbb, a többiekhez mérten a legértékesebb ember; Holló volt, hattyú lett = szép fekete haja teljesen megőszült; Igen örvend a rigó, felel néki a szajkó = együtt örül vele, örömében a szomszédja is részt vesz; Lapul, mint kánya előtt a csirke = félelmében meghúzza magát.
|
Kapcsolódó cikkek
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata