- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Melyik állat építi a legnagyobb települést? A prérikutyák. Az eddigi legnagyobb "városuk" akkora volt mint Bajorország.
214. szám - 2022. július
Égitestek névalakjaÚjságolvasás közben egy érdekes hírre figyeltem fel. Jelentős csillagászati felfedezésről szerezhettem belőle tudomást: „A Mauna Kea hawaii csillagvizsgáló gyűrűket fedezett fel a Neptun körül. (…) Egyes tudósok már néhány éve állítják, hogy a Neptun körül gyűrűk vannak.” A hír tudományos jelentősége mellett talán eltörpül az a nyelvhelyességi, illetve helyesírási probléma, amely a szóban forgó bolygó nevével kapcsolatos, mégis szólni kell róla.
|
4
|
A hír szövegében kétszer is Neptun olvasható a magyarban szokásos Neptunusz helyett. Nyilván nem elírással állunk szemben, inkább interferenciával: a hír eredeti angol, illetve szerb szövegében levő névformát a fordító átvette, és kritikátlanul alkalmazta a magyar szövegben. Ez a név egyike azoknak, amelyeket mi magyarok számos más néptől eltérően csonkítás nélkül használunk. A római mitológiában a tenger uraként szereplő Neptunus isten neve a magyar nyelvben a latinnak megfelelő teljes alakban vonatkozik a Naprendszer nyolcadik, a tizenkilencedik század derekán felfedezett bolygójára. A Neptunuszhoz hasonló formájú bolygónév még az Uránusz (az ég római istenének a nevéből), a Szaturnusz (a vetés és a földművelés istenének a nevéből) és a Vénusz (a szerelem és a szépség istennőjének a nevéből). A szerb nyelv az említett égitestek nevének egyikében sem őrizte meg az -us végződést: Neptun, Uran, Saturn, Venera. A németben és a franciában Neptun, ill. Neptune, Saturn, ill. Saturne, de Uranus és Venus él. A Merkúr bolygónév sajátos kivétel a magyarban. Mercuriusnak, a kereskedelem római istenének a nevéből ered az első bolygónak a neve. Az említett nyelvek sem alkalmazzák teljes formájában ezt a nevet. A magyar nyelv valószínűleg német hatásra használja csonka alakban. Az égitestek nevének írásmódjával kapcsolatban más jellegű problémák is adódnak. Az egyikre maga a helyesírási szabályzat adott okot. A magyar helyesírás szabályainak 10. kiadásában sajátos ellentmondás volt, hogy bizonyos csillagneveket kis kezdőbetűvel íratott. Közéjük tartozott a Sarkcsillag, a Tejút és a Naprendszer. A Magyar értelmező kéziszótárban szintén kisbetűvel találhatjuk az esthajnalcsillagot illetve hajnalcsillagot. A dologra nyilván azért kerülhetett sor, mert a szabályzat tizedik kiadása erről a kérdésről külön nem is rendelkezett, mindössze annyit mondott, hogy a tudományos műszavak nagy kezdőbetűs írásmódját az egyes szaktudományok gyakorlata határozza meg: Canis canis, Ardea alba; Föld, Nap, Hold stb. A tizenegyedik kiadás ezzel szemben félreérthetetlenül kimondja, hogy "a csillagok, csillagképek, bolygók, holdak stb. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek, Fiastyúk, Orion, Tejút, Merkúr, Plútó, Vénusz stb." Tehát az Esthajnalcsillag és a Sarkcsillag is nagy kezdőbetűs. A tizenkettedik kiadás is megállapítja: A csillagok, csillagképek, bolygók, holdak stb. nevében minden szót nagybetűvel kezdünk, például: Fiastyúk, Ikrek, Orion, Tejút, Merkúr, Plútó, Vénusz; Bereniké Haja, Dél Keresztje, Nagy Medve. Tulajdonnévként használva a föld, nap, hold szót is nagy kezdőbetűvel kell írni (pl. A Halley-üstökös közeledik a Föld felé.). A mindennapi írásgyakorlatban fölösleges erőltetni a nagy kezdőbetű használatát: Süt a nap, Égre-földre esküdözött, A hold fényénél is felismerte a fiút stb. A Tejút és a Naprendszer akkor nagy kezdőbetűs, ha a mi galaktikánkra, illetve naprendszerünkre vonatkozik, egyébként kisbetűvel kell írni, hiszen köznév: a szomszédos tejutak, egy távoli naprendszer stb. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata