- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy az újszülött gyomra születésekor akkora, mint egy cseresznye (befogadó képessége kb. 6 ml).
215. szám - 2022. augusztus
Ácsokkal összefüggő helynevekHelységnevek köznévből is és tulajdonnévből is létrejöhetnek. Némelyikük tulajdonságra vonatkozik, egyik-másik építményt jelent, akad köztük népnévvel kapcsolatos, számos helységnév személlyel van összefüggésben stb. A helységneveknek egy része foglalkozásnévből alakult ki.
|
5
|
Már évszázadokkal ezelőtt is keletkeztek ilyen típusú helységnevek. Az Árpád-házi királyok korában a várak mellett kovácsok, tímárok, halászok, vadászok, bortermelők, pajzskészítők, ácsok és más mesteremberek hoztak létre telepeket. Így alakultak ki az olyan falunevek, mint a Kovácsi, a Tímár, a Halász, a Lövő, a Vadász, a Szőlős, a Csatár vagy Csitár, az Ács stb. Pest megyében van Nagykovácsi, Somogy megyében Pusztakovácsi, Vas megyében Meggyeskovácsi, Veszprém megyében Pápakovácsi, Szabolcs-Szatmár megyében Tímár, Győr-Sopron megyében Halászi, Heves megyében Gyöngyöshalász, Szabolcs-Szatmár megyében Nagyhalász, Győr-Sopron megyében Lövő, Zalában ZalaIövő, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Egerlövő, továbbá Alsóvadász és Felsővadász, Kárpát-Ukrajnában Nagyszőlős, Baranya megyében Babarcszőlős, Nógrád megyében Csitár, Zala megyében Csatár, Vas megyében Felsőcsatár stb. Vizsgáljuk meg tüzetesebben azokat a helységneveket, amelyek ácsokkal vannak összefüggésben! Kiderül, hogy nemcsak az Ács- elemű neveket kell figyelembe vennünk, hanem a Teszér eleműeket is! Tudniillik a várszervezetnek dolgozó ácsok részint magyarok voltak (ezek az Ács nevű helységekbe tömörültek), részint pedig szlávok (ők pedig a Teszér nevű helységeket hozták létre). Ezeknek a helységeknek nagy része évszázadok alatt elnéptelenedett, eltűnt az idők sodrában. Egyiküknek-másikuknak azonban napjainkig fennmaradt a neve. Komárom megyében fekszik a 8,5 ezer lakosú Ács (a XIII. századtól kezdve vannak rá adatok) és az ezernyi lélekszámú Ácsteszér. Lehetséges, hogy ez a hibrid név egymás mellé telepített magyar és szláv ácsok lakóhelyére utal. Továbbá Veszprém megyében van Pápateszér, Somogy megyében pedig Taszár. Ezt az utóbbit már a XIV. században említik. Bizonyára sokan nem tudják, hogy a mi vidékünkön is van olyan helység, amelyben hajdan vári szolgálatban működő ácsok laktak. A ma Kiszács néven ismert bácskai szlovák településről van szó. A XV. században még Alch (Álcs) volt a neve. Egy 1420-ból származó okmány a Paulus de Alch (azaz Álcsi Pál) nevű személyről tesz említést. 1457-ből Nagyálcsról (Nagalch) van adatunk, 1464-ből pedig Kisálcsról (Kis Alch). Az Ács névnek a Nagy és a Kis előtaggal való differenciálását nyilván az tette szükségessé, hogy a meglevő helység mellett újabb település létesült, és ennek nyilván már nem is ácsok voltak a lakosai. A török hódoltság alatt Kaszács alakban fordul elő a szóban forgó helység neve, arról tanúskodva, hogy Nagyálcs elnéptelenedett. Az 1553/4 évi defter írója nyilván nem érzékelte a helységnév jelentését, azért rögzítette torzult alakban. Idővel minden bizonnyal Kisács is elnéptelenedett, mert 1744-bon Kiszács pusztát említenek a helyén (Dimisfala pusztával együtt). Újratelepítésére 1758-ban került sor, ebben az évben szerbek költöznek a faluba. A korabeli forrásokban többféle alakban szerepel a neve. Előfordul még Kis Ácsként is, leginkább azonban módosult formában: Kis-Szács, Kissácz, Kiszács. Egy helyütt Új Pirosnak is említik (mivel a Piros nevű helység közelében fekszik). 1773-tól kezdve evangélikus vallású szlovákok kezdenek települni a görögkeleti szerbek mellé. A szerb lakosság ajkán kialakult Kiszács névforma az ő szóhasználatukban szilárdul meg, teljesen háttérbe szorítva a szláv lakosságnak "értelmetlen" Kisács nevet. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata