- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Ha a cápa nevét halljuk, már látjuk is magunk előtt, hogyan marcangolja szét az embert. A több száz cápa fajból azonban csak 4 – 5 támad az emberre. Ilyen például a tigris – és a nagy fehér cápa. Évente az egész világon 60 cápatámadás történik, több mint a felét azonban ember provokálja…és ebből 2 – 3 halálos.
204. szám - 2021. szeptember
Egy latin eredetű szócsalád a magyarbanA magyar nyelvjárási cirkula szóval etimológiailag összefüggésben van a cirka, a cirkál, a cirkalom, a cirkulál, sőt még a cirkusz is. Mindegyik latin szóra vezethető vissza.
|
6
|
Írott formában leginkább apróhirdetések tartalmazzák a cirkula szót. Aki nem ismeri, annak elmondom, hogy körfűrészre vonatkozik. Az ilyen fajta szerszám tárcsa alakú, tengelyre van rögzítve, és motor forgatja. Vajon miért nevezik egyesek cirkulának a körfűrészt? Túlságosan leegyszerűsítenénk a dolgot, ha megállapítanánk, hogy ezt szerb hatásra teszik. A szerb nyelv a korfűrészt nemcsak kružna pilának vagy kružna testerának nevezi, hanem cirkularnak is. Vannak ugyan, akik ezt utánozzák, de ezek inkább cirkulárt mondanak (sőt írnak is). A cirkula ezzel szemben nyelvjárási szó, főleg Magyarkanizsán és Szeged környékén él. Már a századforduló táján felbukkant, a vajdasági magyarok szóhasználatába elsősorban ilyenként került. Mind a magyar cirkula, mind a szerb cirkular a latin circularis melléknév származéka. Elképzelhető, hogy a magyar szót a nyelvjárásban beszélők nem közvetlenül latin mintára alkották meg, hanem más nyelv közvetítésével, mondjuk szerb vagy német mintára. Jellemző, hogy a nyelvjárásnak nem volt szüksége a cirkular szó másik jelentésére (mégpedig arra, hogy 'körlevél, körözvény'), ezt nem vette át. A cirka a latinban 'körül, környékén; (egy időpont) táján; körülbelül, mintegy' értelmet fejez ki. Ez viszont a szintén latin circum határozószónak a származéka (jelentése 'körül; köröskörül; környékén'), de a körre vonatkozó circus főnévvel is összefügg. A cirka irodalmi úton jutott a magyarba, fokozatosan háttérbe szorította a 'körülbelül' értelem kifejezésére használt circiter szót. A cirkál ige eredetije a latin circare (amely 'körbejár valamit, vizsgál, őrködve körüljár' jelentést fejez ki), még a középkorban a magyarba került. Kezdetben 'őrködve körüljár' jelentésben éltek vele, majd vizsgál, kutat' értelmet fejeztek ki vele. Ezzel mintegy párhuzamosan kifejlődött egy sajátosan magyar jelentése is, mégpedig az, hogy 'kémkedik'. A tizennyolcadik században a kószál szinonimájaként is használják. A tizenkilencedik században leginkább abban a jelentésben élt, hogy 'valamit körüljárva, kerülgetve vizsgál, szemlére vesz'. Akkor még tárgyasan is használták (nem úgy, mint ma): az erdőket cirkálja, kicirkálja az ellenség fekvését. Ma katonai szó: 'ellenőrzés, megfigyelés végett valamely útvonalat ismételten végigjár', illetve '(hadihajó) ellenőrzésül ide-oda jár'. A bizalmas közlésben olykor 'ólálkodik' értelmet fejeznek ki vele. A cirkálból keletkezett a cirkáló melléknév, a középkorban őrre utaltak vele. Ez a jelentése sokáig fennmaradt a Balaton mellékén, a tizenkilencedik században így hívták a csőszöket, a rétpásztorokat (akik ősszel ún. cirkáló vendégséget szoktak adni). Napjainkban a cirkáló a csatahajónál kisebb, gyors hadihajót jelöl a katonai nyelvben. Melléknévi igenévként is él, olyan személyre vonatkozik, aki valamit körüljárva kémlel. Hajdan másik igét is képeztek a cirkálból, ez a cirkálódik volt ('körüljárva kémlelődik' jelentést fejeztek ki vele). A cirkalom szóban a 'kör, karika, társaság stb.' jelentésű latin circulus főnév tárgyesete ismerhető fel: circulum. Ma legfeljebb cikornyára utalnak vele, régen viszont abroncsra, körzőre mondták. A tizenkilencedik században körzőt cirkalomnak nevezték, azt az eszközt, amellyel mérnökök, rajzolók, bodnárok, ácsok és más mesteremberek kisebb-nagyobb köröket képeztek, vonalak, pontok távolságát meghatározták. Ezzel a kétszárú eszközzel cirkalmaztak, azaz kikerítettek valamit, például hordónak feneket. A ma is élő kicirkalmaz ige kissé rosszalló értelemben írásnak, rajznak díszítményekkel való kicifrázására, beszédnek, írásműnek díszítőelemekkel való teletűzdelésére vonatkozik, olykor pedig 'aprólékos gonddal kitervel, vagy megformál' értelemben bukkan fel a bizalmas közlésben. A cirkulál jelentése 'körforgásszerű mozgást végez' a választékos szóhasználatban, 'forgalomban van, forog' a kereskedelmi nyelvben, régen pedig arra mondták, ami szájról szájra jár. |
Kapcsolódó cikkek
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata