- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A madárhang sokkal több információt rejt mint gondolnánk, például a foltos nádiposzáta énekét legalább ötven különböző hangelemből tetszés szerint állítja össze, az énekes nádiposzáta más madarak énekét úgy utánozza, hogy akár negyven idegen faj énekét is vegyítheti.
114. szám - 2014. március 01.
A gyorsolvasás jelentőségeA gyorsolvasásnak csak egyik célja az olvasás sebességének a növelése, sokkal fontosabb a hatékonyság fokozása.…
|
8
|
Az emberi kommunikációnak egyik fontos tényezője az olvasás, vagyis az a művelet, amikor szemünkkel végighaladva az írásjelek során felfogjuk a szöveg értelmét. Az olvasás útján való tájékozódás, ismeretszerzés azonban az utóbbi évtizedekben eléggé nehezen tartja a lépést a tudomány és a technika fejlődésével, az ember alig győzi elolvasni azokat a szövegeket, amelyek őt érintő vagy érdeklő információkat tartalmaznak. Az információáradat, a publikációk (cikkek, tanulmányok, monográfiák) tömege igen megnehezíti az olvasással való ismeretszerzést. Voltaképpen azért akadozik az effajta kommunikáció, mert az információk terjedelmes szövegekben vannak elrejtve, nincsenek kellőképpen rendszerezve, és számos alkalommal több forrásban is szerepelnek. A kommunikációs folyamatot terminológiai problémák is nehezítik, különösen az olyasmi, amikor ugyanazt a fogalmat más-más néven említik az egyes források. Az egyik lehetséges megoldás az olvasás gyorsaságának és hatékonyságának a növelése az egyéni befogadóképesség fejlesztésével. Ennek jegyében dolgozták ki a gyorsolvasás (rapid reading) módszerét. Amerikai pedagógusok már a XX. század húszas éveiben felfigyeltek arra, hogy az ember olvasási készsége évszázadok során a betűzgetéstől a szóképek felismeréséig fejlődött csupán. Kutatni kezdték azokat a tényezőket, amelyek az olvasás hatékonyságát gátolják, keresték a hibák és rossz szokások leküzdésének módjait. A harmincas években gyorsolvasási tanfolyamokat indítottak diákok számára. A további kutatások nyomán szélesebb körben terjedtek a tanfolyamok. A negyvenes években a hadügy is érdeklődni kezdett az olvasási készség fejlesztése iránt. Pszichológusaik megállapították, hogy vizuális érzékelésnél képességeinek egyötödét használja ki az ember, olvasási sebessége pedig legfeljebb a fele annak, amelyre vele született adottságainál fogva képes lenne. Az olvasásfejlesztő módszerre a hivatalok és a vállalatok is felfigyeltek. Rájöttek arra, hogy a szakemberek és a vezetők részére szinte elengedhetetlen a gyorsolvasás tanítása. Efféle tanfolyamokat Angliában is indítottak az ötvenes években, majd pedig Nyugat-Európa más országaiban is. Magyarországon a hetvenes évek elején kezdték népszerűsíteni a gyorsolvasási módszereket. A gyorsolvasásnak csak egyik célja az olvasás sebességének a növelése, sokkal fontosabb a hatékonyság fokozása. Alapszabály, hogy mindig a célnak megfelelően olvassunk. Másként járunk el, ha keresgélünk, válogatunk a dokumentumok, az információk között, és másként, ha meg akarjuk jegyezni az ismeretanyagot. A gyorsolvasásnak fontos mozzanata az előzetes tájékozódás, a válogatás. Ennek segítségével biztosabban jutunk a valóban szükséges információkhoz, a számunkra felesleges információk kiszűrésével igen meggyorsíthatjuk olvasásunkat. A dokumentumok, az olvasmányok közötti válogatásnak a módszerét skimmingnek nevezik. Ez felületes olvasásra, a felszín futó érintésére utal. Afféle terepszemlének számít. (Esetünkben az olvasmánnyal való ismerkedést jelenti.) Általa képet kaphatunk az olvasmány jellegéről, szerkezetéről, olvashatóságáról stb. Az információk közötti válogatásnak a gyorsolvasás fogalomtárában skipping a neve. Ez szökdécselést, ugrándozást jelöl. Voltaképpen keresgélés az információhalmazban, meghatározott adatra való vadászás. A figyelem nagyfokú összpontosítását igényli, nagy körültekintésre van hozzá szükség. Az olvasás végső célja az információknak a későbbi felidézés érdekében való felfogása és megőrzése. Az emlékezés kevésbé adottság, mint készség. Megfelelő szabályok tiszteletben tartásával és gyakorlással fejleszthető. Meg kell keresnünk az olvasmány fontos mozzanatait, és pontos benyomást kell szereznünk róluk. Gondolategységeket kell az olvasónak befogadnia, miközben a szerző szavait szinte átülteti a maga nyelvezetére. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata